>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Göncz Kinga megküldte Szászfalvi Lászlónak a hunok kisebbségként való elismerését célzó népi kezdeményezésről szóló MTA és miniszteri állásfoglalásokat. A miniszteri vélemény szerint „… hazánkban saját nyelvvel, identitással, kultúrával, hagyományokkal és hun kisebbségi közösségi tudattal rendelkező népcsoport, nemzeti vagy etnikai kisebbség nem létezik.”

Az EJKVB ülésének előkészítése érdekében konzultáció Mesterházy Attila ICSSZEM politikai államtitkár és Heizer Antal stb. részvételével.

Lemondott a posztjáról Zsigó Jenő, a Romaügyi Tanács elnöke, aki szerint „fájdalmas látni, ahogyan a kormány saját kezdeményezései becsődölnek.” Zsigó ezek közé sorolta a kisebbségi törvény reformjának ügyét is.

Az Alkotmányügyi bizottság megkezdte a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalását.

Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.

Kaltenbach Jenő az országgyűlési biztosok közös budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal a kisebbségi önkormányzati választási szabályozás.

Szászfalvi László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy úgy tűnik, nincs annak akadálya, hogy 2006 őszén meg lehessen tartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, mert megítélése szerint már közel a megegyezés a vitás ügyekben. Az EJKVB elnöke kifejtette: a módosítással kapcsolatos bizottsági munka azért szünetel, mert az MSZP és a FIDESZ között előrehaladott egyeztetések folynak ez ügyben. A lap úgy értesült, hogy a pártok kompromisszumra készek voltak a legvitatottabb kérdésben, a kisebbségi választói névjegyzék ügyében. Ezek szerint a névjegyzék-bizottságokat már nem a kisebbségi önkormányzatok állítanák fel, hanem a választási jogosultság megállapításában a választási szervek is közreműködnének.

Az Országgyűlés 14 igen, 178 nem, és 92 tartózkodás mellett elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a hunok hivatalos kisebbségként való elismerését.

Kaltenbach Jenő az Országgyűlés szakbizottsága előtt tartott beszámolójában felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogi szabályozás mellett veszélybe kerülhetnek a 2006-os kisebbségi önkormányzati választások, ezért sürgette a választójogi törvény módosítását.

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának bukaresti tanácskozásán a szervezet állást foglalt a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban is: szorgalmazta a kisebbségi törvény tervezett módosításának, valamint a parlamenti képviseletről szóló törvénynek a mihamarabbi elfogadását.