Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 10       Lapozás: 1-10

I II III IV V VI VIII IX X XI XII


2005. február 1.

Pártközi egyeztetés a törvényjavaslat vitás pontjairól.

Szarka László, az MTA ENKI igazgatója megküldte Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatos szakvéleményét, amely szerint „a hun mítosz (…) hívei szabadon társulhatnak, szövetkezhetnek, de az érvényes kisebbségi törvény szerint nem tekinthetők etnikai vagy nemzeti kisebbségnek.”

2005. február 8.

Bihari Endre, a Magyarországi Roma Párt elnöke bejelentette, hogy kérelmet nyújtanak be a köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy kezdeményezzék a cigányság nemzetté nyilvánítását. Megítélése szerint ezzel javulhat a cigányság oktatásban elfoglalt, munkaerő-piaci és szociális helyzete, hiszen „más a jogi státusza egy nemzetnek, és más egy etnikumnak.”

2005. február 10.

Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója elkészítette a szakértői véleményét a hun kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyet az MTA ENKI véleményével együtt Vizi E. Szilveszter aznap megküldött Göncz Kingának. Az Intézet álláspontja szerint „a magát magyarországi hunoknak nevező csoport tagjai nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek.”

2005. február 11.

Szabó Vilmos és Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter jelenlétében megtartotta a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat az első együttes ülését Szabadkán. Az értekezleten Pavlov Milica kijelentette azt, hogy idejétmúlt a magyarországi kisebbségi törvény.

2005. február 18.

Németh Zsolt, a FIDESZ külügyi kabinetvezetője találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. A megbeszélést követően elmondta azt, hogy nem tartja szerencsésnek a kisebbségi és a választójogi törvény módosításának összekapcsolását, mivel konszenzus csupán az előzőben körvonalazódott.

2005. február 20.

Az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából Heizer Antal sajtóközleményt adott ki, amely szerint „az Országgyűlésben rövidesen újra indul a kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának plenáris vitája. A módosítás céljai között kiemelt helyen szerepel a kisebbségeink nyelvi jogainak megerősítése, nyelvi, kulturális autonómiájuk megszilárdítása. 1993-ban a parlamenti pártok, a kisebbségeink képviselőivel való egyeztetést követően, konszenzussal alkották meg az európai fórumokon is elismert nemzetiségi törvényt. Hasonló egyetértésre a most induló parlamenti vitában is szükség lesz a közös cél, Magyarország sokszínű kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése érdekében.”

2005. február 22.

Heizer Antal közleményt adott ki, amelyben szorgalmazta a miniszterelnök és a kisebbségi vezetők konzultációját az ország aktuális kisebbségpolitikai kérdéseiről. A közlemény szerint a találkozónak az adna alkalmat, hogy az Országgyűlésben rövidesen folytatódik a kisebbségi törvénymódosítás vitája.

2005. február 25.

Ifjabb Bogdán János, a Lungo Drom alelnöke az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a választási eljárásról szóló 1997-es törvény alkotmánysértő voltának kimondását indítványozta, mivel az nem rendelkezett a megyei közgyűlésekben és az Országgyűlésben kiosztható kedvezményes kisebbségi mandátumokról.

2005. február 28.

Az Magyar Nemzet Online értesülése szerint az Országgyűlésben március elsején folytatódik a kisebbségi törvényjavaslatnak 2004 tavasza óta húzódó általános vitája.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék