>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VIII IX X XI XII

Lemondott a posztjáról Zsigó Jenő, a Romaügyi Tanács elnöke, aki szerint „fájdalmas látni, ahogyan a kormány saját kezdeményezései becsődölnek.” Zsigó ezek közé sorolta a kisebbségi törvény reformjának ügyét is.

Az Alkotmányügyi bizottság megkezdte a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalását.

Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.

Kaltenbach Jenő az országgyűlési biztosok közös budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal a kisebbségi önkormányzati választási szabályozás.

Szászfalvi László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy úgy tűnik, nincs annak akadálya, hogy 2006 őszén meg lehessen tartani a kisebbségi önkormányzati választásokat, mert megítélése szerint már közel a megegyezés a vitás ügyekben. Az EJKVB elnöke kifejtette: a módosítással kapcsolatos bizottsági munka azért szünetel, mert az MSZP és a FIDESZ között előrehaladott egyeztetések folynak ez ügyben. A lap úgy értesült, hogy a pártok kompromisszumra készek voltak a legvitatottabb kérdésben, a kisebbségi választói névjegyzék ügyében. Ezek szerint a névjegyzék-bizottságokat már nem a kisebbségi önkormányzatok állítanák fel, hanem a választási jogosultság megállapításában a választási szervek is közreműködnének.

Az Országgyűlés 14 igen, 178 nem, és 92 tartózkodás mellett elfogadta a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben nem támogatta a hunok hivatalos kisebbségként való elismerését.