Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 131       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-30 | 31-40 ... 131-131

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


1988. március 24.

A Baranya Megyei Tanács elfogadta az 1/1988. sz. rendeletét a nemzetiségi jogok érvényesítésének előmozdításáról.

1988. március 25.

A Minisztertanács ülése meghatározta az 1988-1990 közötti időszak jogalkotási feladatait a 2014/1988. sz. határozatában, amely 1989. II. félévére irányozta elő a nemzetiségi törvény megalkotását.

A Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság ülése.

1988. március 28.

Stark Ferenc elkészítette a „Jelentés a Politikai Bizottságnak a nemzetiségi politika megvalósulásáról, a nemzetiségi szövetségek 1988-ban tartandó kongresszusairól (Alapanyag az előterjesztés tervezetéhez)” c. dokumentumot, amelyet másnap küldött meg Göndör Péternek, valamint a nemzetiségi szövetségek vezetőinek. Az utóbbiakat a szöveg véleményezésére kérte fel, emlékeztetve őket arra, hogy Radics Katalin ígérete szerint a végleges előterjesztés kialakítása a szövetségek részvételével fog történni. A jelentés kiemelte, hogy a kérdés jogi szabályozottsága nem kellően következetes és rendszerezett, az intézményrendszer működése pedig esetleges, ezért a nemzetiségpolitika megújítását javasolta, felhasználva a készülő nemzetiségi törvényt és az alkotmány módosítását.

Csalótzky György, az Igazságügyi Minisztérium (IM) Tudományos és Tájékoztatási Főosztály vezetője 20 példányban megküldte Radics Katalinnak a nemzetiségi jogokra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekről készített összefoglalót, amelyet később a nemzetiségi törvény irányelveinek kidolgozásával foglalkozó munkacsoport tudott hasznosítani.

1988. március 30.

Göndör Péter megküldte Knopp Andrásnak az MM alapanyagát a nemzetiségi politika megvalósulásáról, és a nemzetiségi szövetségek kongresszusairól. A dokumentumot az NKB április 5-én vitatott meg.

1988. április 2.

Hanák Péter történész a munkacsoport számára elkészítette a „Feljegyzés a magyarországi zsidóság esetleges autonómiájáról – a készülő nemzetiségi törvény előkészítése számára” c. tanulmányát, amely szerint a két meghatározó törekvés – a teljes beolvadás és a kettős kötődés megőrzése – keretében a nemzeti-etnikai kisebbségi szerveződésnek csekély számú híve akadt, míg erősebbnek a kulturális közösségként való elismerés igényét tartotta. Megoldásnak mindezek alapján azt kínálta fel, hogy egyrészt mozdítsák el a beolvadás akadályait, másrészt pedig biztosítsák a szabad kulturális szerveződés jogát is, azaz a zsidóságot vegyék fel a nemzetiségi törvénybe.

1988. április 5.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a feljegyzését a nemzetiségi politika megvalósulásáról, és a szövetségek kongresszusairól szóló MM-alapanyagról, amelyet jónak és világosnak tartott a kialakult helyzet és tennivalók megfogalmazása terén. Hangsúlyozta a jogi szabályozás megújításának, az intézményrendszer reformjának (nemzetiségi államtitkárság, parlamenti albizottság) szükségességét, valamint azt is, hogy a párt és kormány álljanak a folyamat élére, ne hagyják spontánul alakulni az eseményeket, átengedve ezzel a kezdeményezést az ellenzéknek. A nemzetiségi törvény napirendre vétele is arra szolgáltatott érvelése szerint példát, hogy a kérdésben „alulról építkezés” zajlott.

1988. április 6.

Drexler Gábor, a TKKO munkatársa feljegyzést készített Knopp András számára a zsidó Jonah Kulturális Központ tervezett létesítésével kapcsolatban, amely a zsidóság esetleges etnikai elismerésének kérdését politikai döntést igénylőnek tartotta.

1988. április 19.

Radics Katalin levélben arra kérte Köpeczi Béla művelődési minisztert, hogy foglalja össze, milyen intézkedéseket tett az MM az Agitációs és Propaganda Bizottságnak a nemzetiségi oktatással kapcsolatos, 1987-es állásfoglalásának a végrehajtása terén. A miniszter a vonatkozó dokumentumot május 23-án küldte meg, amelyet az osztályvezető beépíthetőnek, hasznosíthatónak ítélt a PB elé kerülő anyagban.

1988. április 25.

Stark Ferenc levélben arról tájékoztatta Gál Zoltán belügyminiszter-helyettest, hogy a Magyarországra érkező, romániai román nemzetiségű menekültek növekvő számban fordulnak az MRDSZ-hez segítségért, politikai támogatásért. Jelezte továbbá azt is, hogy terjedőben volt az a nézet, amely szerint Romániához hasonlóan Magyarországon is megromolhat a nemzetiségpolitikai gyakorlat.

1988. április 27.

Knopp András arra kérte Takács Gyulánét, a KB Iroda osztályvezető-helyettesét, hogy másoltassa le 18 példányban a leendő törvény irányelvein dolgozó, szakértői munkabizottság számára a PB 1958., 1968., 1978. és 1983. évi nemzetiségpolitikai határozatait.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék