Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 15       Lapozás: 1-10 | 11-15

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


1988. Május

A Szabad Kezdeményezések Hálózata Ideiglenes Tanácsa nyilatkozatot adott ki „Van kiút” címmel, amely az új magyar külpolitikai kialakításának, és ezen belül a határon túli magyar kisebbségek vonatkozásában fejtette ki azt, hogy ezen „igényjogosultságunkat gyöngítheti, ha a hazai nem magyar kisebbségek jogos panaszait nem orvosoljuk, elsorvasztott intézményeiket nem támasztjuk föl. Jogi és politikai eszközökkel el kell érni a nagy lélekszámú hazai cigányság egyenjogúságát, közösségi autonómiáját, szociális fölemelkedését.” (Csizmadia 1995.)

1988. május 3.

Az MSZMP PB ülése az országos értekezletnek a társadalmi vita nyomán módosított állásfoglalás-tervezetével foglalkozott, és annak átdolgozásával a Titkárságot bízta meg, majd a dokumentumot a KB következő ülése elé utalta.

Az NKB ülésének napirendjén a hazai nemzetiségek helyzetéről szóló jelentéstervezet szerepelt.

Herman József szakértő a törvény irányelvein dolgozó munkacsoport számára elkészítette „A megalkotandó új nemzetiségi törvény kérdéseiről” c. írását. A tanulmány foglalkozott a törvénynek főként történeti és fogalmi jellegű (nemzetiség meghatározása) indokoltságával, a célok között pedig szerepelt a példamutatás és a kettős kötődés elismerése. A kisebbségi jogok terén növelni szándékozta a kisebbségek saját kezdeményezését a megvalósítás során. Megítélése szerint a törvénynek ösztönözni kell a cigányságot a nemzetiségi fejlődésre, és biztosítania is annak lehetőséget. A zsidóság kérdését pedig egy lényegében befejezett asszimilációs folyamatként értékelte, amely az egyesületi törvény keretében kezelendő.

Stark Ferenc megküldte Geri Istvánnak, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettesének a készülő (1988. januári) megyei nemzetiségi tanácsrendelet véleményezését. A szöveget az osztályvezető felhasználhatónak tartotta a későbbi nemzetiségi törvény megalkotása során is.

1988. május 9.

Knopp András értesítést küldött ki a munkacsoport tagjainak arról, hogy a nemzetiségi törvény előkészítését célzó második megbeszélésre május 17-én kerül sor. Mellékelte továbbá a tanácskozásra a korábban már bekért anyagokat, így az MSZMP nemzetiségpolitikai dokumentumait, az azokról szóló tájékoztatót, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokat.

1988. május 11.

Az MSZMP Titkársága véglegesítette az országos értekezlet állásfoglalásának tervezetét.

Kalmár György elkészítette Rátkai Ferenc számára a feljegyzését a május 17-ei munkacsoporti tanácskozásra kiküldött dokumentumokról. Fontosnak tartott egy, kül- és belpolitikai szempontból megfelelő preambulumot, demokratikus intézményrendszert (HNF mint önkormányzati keret, nemzetiségi titkárság, parlamenti (al)bizottság), illetve azt is, hogy a rögzítendő kisebbségi jogok, és azok gyakorlása esetleg szankciókkal együtt garantált legyen, valamint készüljön a különböző megoldásokról egy nemzetközi összehasonlító értékelés.

1988. május 12.

Szűrös Mátyás találkozott a nemzetiségi szövetségek képviselőivel.

Az MTA közgyűléséhez kapcsolódó egyik osztályülésen elhangzott, hogy a hatályos magyar alkotmány a szabadságjogokat jogi garanciák nélkül deklarálja. Szamel Lajos azt is elmondta, hogy a szabadságjogok „jegyzéke” távolról sem teljes, hiszen a közösségi szabadságjogokat illetően határozatlan jogfogalmakkal állít korlátokat az alaptörvény.

1988. május 17.

A nemzetiségi törvény politikai irányelveinek kidolgozásával kapcsolatos második megbeszélés Becsei József (Békés megyei Tanács), Budai János (HNF), Budzsáklia Mátyás (KAO), Csalótzky György (IM), Dévai Tibor, Göndör Péter, Hambuch Géza, Hoóz István, Jakab Róbertné, Knopp András, Mándity Marin, Márk György, Rátkai Ferenc, Samu Mihály (ELTE) és Stark Ferenc részvételével. A tanácskozáson Herman József (MTA), Juhász Gyula (Országos Széchenyi Könyvtár) és Takács Gyula nem tudtak részt venni. Megállapodás született arról, hogy többek között Stark Ferenc készít javaslatot az előkészítést szolgáló politikai elvekről, valamint a szövetségi főtitkárok is külön-külön összefoglalókat írnak. A törvény politikai tartalmáról szóló összegzés kidolgozását Samu Mihály kapta meg feladatul. A június 15-ig bekért anyagoknak tartalmazniuk kellett a jogalanyiság problémáit (cigányság, zsidóság), a jogszabály társadalompolitikai célkitűzéseit, illetve a nemzetiségi jogok felsorolását is. Knopp András bejelentette egyúttal a résztvevőknek azt is, hogy az IM is megbízást kapott a törvény előkészítésére.

1988. Május 20-22.

Az MSZMP országos pártértekezlete. Az elfogadott állásfoglalás szerint „törvényben kell szabályozni (…) a nemzetiségek jogait, valamint az egyéni és közösségi jogok védelmének garanciáit.” A korábban tervezett, a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos kritikával szemben, némileg tompítottan rögzítette azt, hogy „a magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvük megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését.”

1988. május 25.

A Berecz János által elkészített „Feladatterv az MSZMP országos pártértekezlete állásfoglalásának végrehajtásához (tervezet)” c. dokumentum a 24. pontban, a Minisztertanács feladatai körében említette a nemzetiségi törvényt.

Radics Katalin megküldte a munkacsoport tagjainak a május 17-ei nemzetiségpolitikai ülés emlékeztetőjét, Herman József feljegyzését, a baranyai tanácsrendeletet, valamint a Művelődéspolitikai Munkaközösség „Nemzet, nemzetiség, reformpolitika” c. anyagát.

1988. május 31.

Az MSZMP PB ülése az országos pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtásával kapcsolatos feladattervvel foglalkozott, amelyet a június 14-ei PB ülésre dolgoztak át. Ez utóbbi időpontban tűzték napirendre a „Jelentés a hazai nemzetiségek helyzetéről; javaslat a további feladatokra” c. pontot is.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék