nyomtat

megoszt

Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940
BÍRÓ SÁNDOR
Katalóguscédula:
Cím: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940
Szerző: BÍRÓ SÁNDOR

Megjelenési adatok:
Pro-Print könyvkiadó, Csíkszereda, 2002
Kategória: MAGYAR KISEBBSÉG KÖNYVTÁRA
Témakör: kisebbségtörténet
Műfaj: tanulmányok
ISBN: ISBN: 973-9311-87-3
Tartalom:
TARTALOM [pdf, 28.5k]
Bárdi Nándor: Nemzetiségpolitikai látószögek és társadalomtörténeti folyamatok (Elõszó az erdélyi kiadáshoz) [pdf, 85.8k]
Balla Bálint: Bevezetõ [pdf, 112.4k]
ELSÕ KÖNYV
1867–1918

ELÕSZÓ
A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) [pdf, 45.3k]

I. Fejezet [pdf, 333.9k]
A magyarországi románok gazdasági helyzete és megélhetési lehetõségei
A román parasztság helyzetének alakulása
A román parasztság földvásárlásai
A magyar földmûvelésügyi minisztérium tevékenysége
A román szövetkezeti mozgalom
A román szegénység okai
A román királyságbeli parasztság sorsa
A román iparosok
A román kereskedelem
A román pénzintézetek
A román értelmiség
A román hivatalnokok és tisztviselõk
A román megyei tisztviselõk irredentizmusa
A román hivatalnokok és szabadfoglalkozású értelmiségiek 1914-ben
A vegyes falvak románosodása
A magyar gazdaságpolitika

II. FEJEZET [pdf, 227.3k]
A román nyelvhasználat a magyar államban
A nemzetiségi törvény jellege és rendelkezései
A román nyelvhasználat a hetvenes évek elején
Nyelvhasználat a falvakban
Nyelvhasználat a megyékben és a felsõbb hatóságokhoz intézett kérésekben
Nyelvhasználat a megyegyûléseken és a városi hivatalokban
Nyelvhasználat a bíróságok elõtt
Nyelvhasználat az egyházban és az oktatásban
A helység- és családnevek használata
Nyelvhasználat a mindennapi életben
Nyelvhasználat más államokban

III. FEJEZET [pdf, 289k]
A románok egyházi helyzete a magyar államban
A román egyházak az osztrák–magyar kiegyezés elõtt
Az önálló román görög katolikus érsekség megszervezése
A görögkeleti (ortodox) román érsekség
A „nemzeti-egyházi kongresszus” politikai szerepe
Miron érsek politikai felfogása
A vallási és erkölcsi élet hanyatlása
A román görög katolikus egyház
A román egyházak anyagi helyzete
A szomszéd országokban élõ románok egyházi helyzete

IV. FEJEZET [pdf, 495k]
A magyarországi románság közmûvelõdési helyzete
Az elemi oktatásügy
Az iskolák jellege és száma
A tanulók
A román tanítók helyzete
Az Apponyi-féle törvények
A román iskolák szelleme
A magyar nyelv tantárgyként való bevezetése
A román tanítók irredentizmusa
A 1906. évi bukaresti kiállítás
Apponyi a román iskolák irredentizmusa ellen
A román elemi oktatásügy az Apponyi-törvény végrehajtása után
Az elsõ világháború és a román elemi iskolák
A román felekezeti és a magyar állami iskolák viszonya
A középfokú oktatás
Tanító- és tanítónõképzõk
Iparos-tanonc iskolák
A brassói román felsõkereskedelmi és alreáliskola
Polgári leányiskolák
Szülésznõképzõ iskolák
A román középiskolák felállítása és fenntartása
A román tanári kar helyzete
A román középiskolák belsõ szelleme
Az 1883. évi középiskolai törvény
A középiskolák irredentizmusa
A román gimnáziumok tanulói
Magyar tanulók elrománosítása
A fõiskolai és egyetemi oktatás
A román hallgatók ösztöndíjai
A román hallgatók helyzete a kolozsvári magyar egyetemen
A román hallgatók helyzete a budapesti egyetemen
[Összefoglalás]
A román közmûvelõdés iskolán kívüli szervei
Az Astra
Más egyletek
A román színielõadások
A román sajtó
A szomszédos államok kultúrpolitikája
[Összefoglalás]

V. FEJEZET [pdf, 292.9k]
A magyarországi románok jogai és közszabadságai
Az egyéni szabadság
A tulajdonjog
A sajtószabadság
A román faji bojkott hirdetése
A magyar állam és a magyarság kritizálása
A román faj dicsõítése
A magyar történelem ócsárlása
A Romániához való tartozás kifejezése
A gyülekezési és társulási szabadság
A vallásszabadság
A román nemzeti szimbólumok használata
A nemzeti színek
A himnusz
A nemzetihõsök
A románok politikai jogai
A törvény elõtti jogegyenlõség
A jog- és közszabadság más államokban
[Összefoglalás]


MÁSODIK KÖNYV
1918–1940


I. FEJEZET [pdf, 314.4k]
A magyarok gazdasági helyzete és megélhetési lehetõségei Nagy-Romániában
A magyar parasztság helyzete
Adópolitika a magyar vidékeken
A magyar munkásság
A magyar iparosok
A kereskedelem
A magyar értelmiség
Az egyházi alkalmazottak
Az állami tisztviselõk

II. FEJEZET [pdf, 147.2k]
A magyar nyelvhasználat a román államban
A közéletben
A közigazgatásban
A hatóságokhoz intézendõ kérések
A helységnevek használata
A magyar nyelv használatának korlátozása a magánéletben

III. FEJEZET [pdf, 244.3k]
A magyarok egyházi helyzete Nagy-Romániában
A szervezeti és közjogi helyzet kialakulása
Az anyagi helyzet
A vallásszabadság sérelmei

IV. FEJEZET [pdf, 451.1k]
A magyarság közmûvelõdési helyzete Nagy-Romániában
Az elemi oktatásügy
A tanulók
A magyar tanítók helyzete
A magyar felekezeti iskolák szelleme
A magyar felekezeti iskolák és román állami iskolák viszonya
A magyar elemi oktatásügy helyzetének mérlege az Anghelescu-törvények uralma alatt
A középfokú oktatás
Az iskolák fenntartása
A tanárok helyzete
A tanulók
A magyar iskolák belsõ szelleme
A fõiskolai és egyetemi oktatásügy
A magyar közmûvelõdés iskolán kívüli szervei
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület sorsa
A magyar nyelvû sajtó
A magyar színielõadások
Az erdélyi magyar irodalom

V. FEJEZET [pdf, 249k]
A magyarok jogai és közszabadságai a román állam területén
Az egyéni szabadság joga
A tulajdonjog
A sajtószabadság
A magyar sajtó élete a cenzúra árnyékában
A gyülekezési és társulási szabadság
A vallásszabadság
A nemzeti szimbólumok használatának tilalma
A határokon túli magyarsággal való érintkezés
A magyarság politikai jogai
A törvény elõtti jogi egyenlõség

MELLÉKLETEK [pdf, 232.6k]
Címszavas tartalom
Gyakran idézett források és szerzõk
Források és irodalom
Hírlapok, folyóiratok, évkönyvek
Mutatók
Személynevek
Földrajzi nevek
Szöveggondozói utószó

FÜGGELÉK [pdf, 192.9k]
Mester Miklós: Bíró Sándor (1907–1975)
Rónai András: Nemzetiségi politika trianon elõtt és után
Bíró Sándor: Pro Memoria (1945)
Miskolczy Ambrus: A modern román nemzet a „régi” Magyarországon