Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2006. január 3.

Ungvári Tamás irodalomtörténész „Sorstalanságtól a sorsválasztásig” című, a Népszabadságban megjelent írásában bírálta a MAZSIHISZ-t, de a zsidó kisebbségi kezdeményezést is történelmietlennek, komolytalannak és veszedelmesnek minősítette.

2006. január 14.

Mesterházy Attila a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján, Budapesten megtartott ünnepségen utalt rá, hogy bár megtörtént a kisebbségi törvény módosítása, de a politika nem tudott minden elvárást kiszolgálni a változtatással. Hozzátette azt is, hogy a jogszabály módosításával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus a kisebbségek között. Heinek Ottó a módosítást úgy értékelte, hogy az új lehetőséget is biztosít a német kisebbségnek, de továbbra sem oldotta meg a parlamenti képviselet ügyét. A hatályon kívül helyezett, kedvezményes települési önkormányzati mandátum intézményével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy ennek ellenére megpróbálnak majd minél több képviselőt bejuttatni a helyi és megyei önkormányzatokba. Leszögezte, hogy a „törvényhozók akaratunk ellenére kényszeríttették ránk ezeket a szabályokat”, és nincs más választásuk, mint a legjobbat kihozni a kialakult helyzetből.

2006. január 25.

A romániai politikusoknak a határon túli románok ügyében tett nyilatkozataival kapcsolatban Kreszta Traján nem kívánt állást foglalni, mondván, hogy az Románia belügye. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vita tárgyát képező kulturális autonómia Magyarországon a kisebbségi törvényben biztosított, lehetőség van intézmények fenntartására, de hiányzik még a parlamenti képviselet megoldása.

2006. január 30.

Az AB ülése a 2/2006. sz. határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, azaz jóváhagyta az OVB 2005. októberi döntését a zsidó kisebbségi kezdeményezésről.

Mesterházy Attila, Teleki László, Farkas Flórián és Németh Zsolt országgyűlési képviselők önálló képviselői indítványként törvényjavaslatot nyújtottak be a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumának biztosításáról. A javaslat szerint a kedvezményes mechanizmus az időközben megváltozott jogi szabályokhoz igazodott volna, és csak ott lehetett volna alkalmazni, ahol kisebbségi választói névjegyzék készült. Az elképzelés szerint a jelöltnek a helyhatósági választásokon választhatónak kellett lennie, továbbá el kellett vállalnia a kisebbség képviseletét, és egy kisebbségi jelölő szervezet jelöltjeként kellett indulnia. A kedvezmény mértéke a 10.000 fő alatti településeken nem változott, de a vegyes választási rendszerben – csökkentendő a joggal való visszaélés lehetőségét – szigorodott volna.


<*Lablec*>