>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

A NEKH sajtóközleményt adott ki a kisebbségi választások második szakaszáról, amelyben Heizer Antal megfelelőnek minősítette a folyamatok alakulását.

Az OVI ülése megállapította, hogy érvényes a bunyevác kisebbségi kezdeményezés, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Sárközi János József, a szekszárdi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke (Lungo Drom) sajtótájékoztatón bírálta a külön helyiségben való szavazást és a névjegyzékbe vételt, mert megítélése szerint az emberek tartanak a megkülönböztetéstől és attól, hogy névvel és lakcímmel együtt vállalják a cigányságukat.

A kisebbségi választói névjegyzékek összeállításával kapcsolatban Heinek Ottó a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a németeknek külön problémát okozott az, hogy a regisztrációval egyidejűleg zajlottak le az egykori kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések, és akkor is a listáknak jutott a főszerep. Heizer Antal szerint a szlovéniai megoldást kell átvenni, ahol a kisebbségek vezetik a névjegyzékeket, de az új szabályozásnak köszönhetően most is könnyű rajtakapni az etnobizniszben utazókat.

Budapesti Ortodox Nők Egyesülete és a Magyarországi Románok Koalíciója Bukarestben hívta fel a romániai hatóságok és sajtó figyelmét arra, hogy megítélésük szerint nem román „betolakodók” veszélyeztetik a román kisebbségi önkormányzatok működését Magyarországon, akiknek arányát a román képviselők 40-45 százalékában jelölték meg. A két szervezet képviselője szerint a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult az országos román önkormányzat elnöke is, aki az eredetileg tervezettnél kevésbé szigorúbb jogszabályt támogatott.

Szili Katalin – miután találkozott a hazai kisebbségek képviselőivel – egy országos kisebbségi önkormányzati konferencia mint új konzultatív fórum életre hívására tett javaslatot. A házelnök szerint szót lehetne ejteni a kisebbséget érintő jogszabályokról, esetleges módosításukról, a választási jogszabályok finomításáról, a pénzügyi-finanszírozási kérdésekről, a nemzeti fejlesztési tervről, valamint a kisebbségeknek a médiában való szerepléséről. A találkozó résztvevői elismerően szóltak a módosított kisebbségi törvényről, bár elhangzott, hogy szükséges a párbeszéd a választójogi törvényről, amely nem mindenben teljesítette a célját.