Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


I II III IV V VI VIII IX X XI XII


2005. október 3.

Sólyom László köztársasági elnök az AB határozata nyomán visszaküldte Szili Katalinnak a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt.

2005. október 4.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a ki nem hirdetett törvényt és a kapcsolódó AB határozatot, és felkérte egyúttal az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által benyújtandó módosító javaslat megtárgyalására.

Kaltenbach Jenő megküldte Szili Katalinnak a törvénnyel kapcsolatos megoldási javaslatát, mivel alkotmányossági szempontból indokoltnak tartotta a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét fenntartani a már elfogadott kisebbségi választói névjegyzék alkalmazásával. Javaslatának másik lényeges eleme az volt, hogy az Országgyűlés ne helyezze hatályon kívül az erre vonatkozó, még hatályos szabályokat. Megfontolandónak tartotta továbbá azt is, hogy a jogalkotó a névjegyzékkel kapcsolatban térjen vissza a korábbi elképzeléshez. A levelet Mandur László október 11-én továbbította Szászfalvi Lászlónak.

Heizer Antal sajtótájékoztatót tartott a NEKH-ben az AB döntése nyomán kialakult helyzetről. Álláspontja szerint a lehetséges egyéb megoldások kialakításáról, a további teendőkről a pártoknak egyeztetéseket kell lefolytatniuk. Sürgető feladatnak tartotta ugyanakkor, hogy mielőbb megszülessen a kisebbségi törvénycsomag, amely egyéb kulcsfontosságú elemeket is tartalmazott. (nekh.gov.hu)

2005. október 10.

Az OCÖ kezdeményezésére roma társadalmi szervezetek közös javaslatot fogadtak el, amely szerint a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben kell biztosítani. A másnapi közlemény szerint az OCÖ csak akkor támogatja a törvény ismételt elfogadását, ha a parlamenti pártok garanciát vállalnak a kisebbségek helyi képviseletének megvalósítására. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének és a parlamenti pártoknak is. (oco.hu)

2005. október 12.

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi … törvény 68. § (3) bekezdésének az AB által történő megsemmisítéséből adódó feladatokról, lehetséges megoldásokról tartottak tájékoztatót az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az ICSSZEM, a NEKH, az IM, illetve a parlamenti pártok képviselői és szakértői. Mesterházy Attila bevezetőjében elmondta, hogy a továbbiakban a kedvezményes mandátum alkotmányos szabályozásának kidolgozására egy hónap áll rendelkezésre. Papp Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg elgondolt és a kisebbségi ombudsman által pártolt névjegyzék-bizottságokhoz már nincs mód visszatérni. Kompromisszumos megoldásként vetődött fel egy, a kedvezményes mandátum ügyéről szóló országgyűlési határozat elfogadása.

2005. október 14.

Sor került a települési önkormányzatban való kedvezményes kisebbségi mandátum kialakítását célzó első egyeztetésre.

2005. október 17.

Az EJKVB ülése 15 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta az Alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely kihagyta a kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutás lehetőségét az ismételt elfogadásra váró törvénymódosításból. Emellett kompromisszum született az ügyben, hogy lépéseket tesznek a kedvezményes mechanizmus megvalósítása érdekében: az erről szóló határozati javaslatot a bizottság 17 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény és a kapcsolódó határozati javaslat együttes vitája, amelynek eredményeként a Ház elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, amelyet november 19-én a házelnök, 24-én pedig a köztársasági elnök írt alá. Így a jogszabály az év november 25-én lépett hatályba.

A négy parlamenti párt képviselői (Németh Erika (MSZP), Teleki László (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ), Farkas Flórián (FIDESZ- MPSZ), Gruber Attila (FIDESZ – MPSZ), Csapody Miklós (MDF), Karsai Péter (MDF) közösen kezdeményezték egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutása érdekében (H/17876.), amely egy erről szóló törvényjavaslat kidolgozását célozta meg. A javaslatot az Országgyűlés a 81/2005. (X. 19.) sz. határozatával fogadta el.

A Figyelőnek nyilatkozó kisebbségi szakértők szerint ugyanakkor a kisebbségi törvény további módosításra szorul, mert problémák vannak a települési és kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztással, valamint a kisebbségi testületek finanszírozásával kapcsolatban.

2005. október 20.

Az OVB ülése a 38/2005. sz. határozatában hitelesítette a magyarországi zsidóság hivatalos kisebbségként való elismerését célzó országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét.

2005. október 21.

Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke elhibázottnak minősítette a magyarországi zsidóság kisebbségként való elismerését célzó kezdeményezést, amely szerinte nem tükrözi a közösség többségének véleményét. Kétségesnek tartotta ezért, hogy sikerül-e egyáltalán ezer aláírást összegyűjteni. Az Országgyűlés részéről pedig szerinte nem lenne se célszerű, se bölcs döntés a nemzeti kisebbségi státus biztosítása. Kaltenbach Jenő viszont nem volt annyira biztos abban, hogy akár a MAZSIHISZ akarata ellenére ne lehetne a kisebbségi törvénybe beemelni a zsidóságot. Hozzátette azt is, hogy a pártok kénytelenek újra szembesülni azzal, hogy milyen hiányosak a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok.

2005. október 25.

Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja szerint a kisebbségé nyilvánítás nem jelentené azt, hogy a zsidóság elvesztené a történelmi egyházi besorolását, a kettő nem zárja ki egymást. Megítélése szerint a zsidó kisebbségi önkormányzat és a hitközség hosszabb távon egymást erősítené a zsidó identitás megerősítésében.

2005. október 26.

Deák Gábor és Szegő András a Népszabadságnak nyilatkozva elmondták, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés célja az, hogy azok is megélhessék identitásukat, akik számára a vallás nem jelent elég vonzerőt. A kisebbségi választáson a részvétel önkéntes, senki sem lenne nyilatkozatra és nyilvántartásba vételre kötelezve. Úgy vélték, hogy a megalakuló zsidó kisebbségi önkormányzatok nagyobb sikerrel küzdhetnek a helyi antiszemita jelenségekkel ellen, mint a MAZSIHISZ.


<*Lablec*>