Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 65       Lapozás: 1-10 ... 31-40 | 41-50 | 51-60 | 61-65

I III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2002. október 16.

A magyarországi horvát, német és szlovák kisebbségek vezetői közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy az adott közösséghez nem tartozó jelöltek is indulnak a kisebbségi önkormányzati választásokon.

2002. október 17.

Heizer Antal felhívást intézett a választókhoz arra kérve őket, hogyha nem ismernek hiteles kisebbségi jelölteket, akkor jobb, ha nem töltik ki a kisebbségi szavazólapot, és nem szavaznak a kisebbségi önkormányzatokra.

2002. október 20.

Települési és kisebbségi önkormányzati választások, amelynek során 1811 közvetlen és 68 közvetett módon létrejövő kisebbségi önkormányzatot választottak meg.

2002. október 21.

A NEKH elkészítette az előzetes koncepciót a nemzeti és etnikai kisebbségekhez kötődő választójogi kérdésekről, amelynek elsődleges célja a vonatkozó alkotmányos rendelkezések közötti ellentmondás feloldása volt. A Hivatal álláspontja szerint a szabályozás fő irányát és a visszaélések kiszűrésének módját a kisebbségi választói névjegyzék, és/vagy a kisebbségi közösséghez tartozó magyar állampolgár definíciója jelentheti, illetve az, hogy ezen eljárásokban a kisebbségi szervezetek komoly jogokat, azaz a közösség meg tudják védeni magukat. A javasolt eljárási rend értelmében a kisebbségi jelölt csak kisebbségi szervezet ajánlásával regisztráltathatná magát, büntetőjogi felelőssége tudatában, dokumentumokkal együtt nyilatkoznia kellene a hovatartozásáról és az objektív kritériumok meglétéről, illetve a jelölés a szervezetek által megtámadható is lenne. A feljegyzés melléklete ezeken kívül még egyéb lehetséges korlátozásokat is felvetett. A munkaanyag az egyéb megvitatandó kérdések közé sorolta végül a kisebbségi önkormányzati középszintet, valamint az elektori gyűlések rendszerét. Ezek keretében átgondolandónak minősítette a fővárosi-kerületi viszonyrendszert, illetőleg a küldöttekre épülő szisztéma és egy arányos választási mechanizmus bevezetését.

2002. október 30.

Az EJKVB ülése.

Medgyessy Péter vezetésével az Országházban megalakult a Romaügyi Tanács. A testület egyik tagja, Zsigó Jenő a választójogi törvény módosítását szorgalmazta, mert szerinte a kisebbségi jogok akkor léteznek, ha a kisebbségiek választják meg a képviselőiket.

Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter egy gyulai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a hatályos magyarországi kisebbségi törvény módosításra szorul, mert a román önkormányzatokba bekerülhetnek olyanok is, akik nem tagjai a közösségnek. A módosítás szükségességével, a problémák megoldásával egyetértett Bárándy Péter igazságügyi miniszter, de nem tudta megválaszolni azt, hogy mikorra várható a jogszabály módosítása. Az országos román önkormányzat vezetése egy, a román miniszterrel is ismertetett javaslattal állt elő, amely szerint egy meghatározott, egyházi és civil delegáltakból álló bizottság bizonyos kritériumok alapján állapítaná meg, hogy kik indulhatnának kisebbségi jelöltekként.

Vuity István, a fővárosi horvát önkormányzat elnöke lemondásra szólította fel a választásokon horvát kisebbségi mandátumot szerzett, de nem horvát származású személyeket.

2002. November 5-6.

A NEKH szervezésében tanácskozást tartottak a Hivatal munkatársainak és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével, amelynek témái a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatainak összegzése és mérlegelése, a kisebbségi választásokkal és a parlamenti képviselettel kapcsolatos jogszabály-alkotás lehetőségeinek megvizsgálása, illetve a 2003-as költségvetés tervezése voltak. A konferencián több kisebbségi vezető is jelezte, hogy bírósághoz fordulnak az önkormányzati jogaik érvényesítése érdekében. A választásokkal kapcsolatos napirendi pont alapjául a NEKH által október 21-én elkészített munkaanyag szolgált. A kisebbségi vezetők részéről konszenzus alakult ki arról, hogy mielőbb szükséges a vonatkozó kisebbségi joganyag módosítása. A tanácskozásról, amelyen felvetődött az aktív és passzív választójog rendezése is, Heizer Antal november 11-én, a bizottsági ülésekkel összefüggésben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót.

2002. november 11.

Ficzere Lajos, az OVB elnöke utóbb arról tájékoztatott, hogy a választási előkészítésről megtartott konzultáción öt kisebbség (bolgár, görög, örmény, szerb, ukrán) jelezte azon igényét, hogy kizárólag a saját nyelvén kívánja az országos önkormányzat elektori gyűlését megtartani annak érdekében, hogy a testületben ne tehessenek szert befolyásra az adott kisebbséghez nem tartozó személyek. Az OVI azonban szinkrontolmácsolást biztosít a helyszíneken.

2002. november 13.

Az EJKVB ülése megvitatta az alkotmány módosítására, az uniós jogharmonizációval összefüggésben benyújtott törvényjavaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált. Hargitai János a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg nem ejt szót a kisebbségi önkormányzati választásokról, ennek jogi következményeiről, illetve szorgalmazta egyúttal a megfelelő törvénymódosítást. A bizottság a délutáni, következő ülésén többek között a 2002-es kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait tárgyalta meg Ispánovity Mártonnak, a NEKH főosztályvezetőjének, Kaltenbach Jenőnek, Teleki Lászlónak, és Rytkó Emíliának a jelenlétében. Többen határozottan kiálltak a választójogi reform szükségessége mellett. Láyer József képviselő (FIDESZ) azt indítványozta, hogy az EJKVB a megvalósulás érdekében nyújtson be egy határozati javaslatot, amelyben felkérné a kormányt, hogy 2003 végéig terjessze be a módosító törvénycsomagot. Lásztity Péró hozzászólásában kulcsfontosságúnak a kisebbségek részvételét nevezte, és jelezte, hogy a munka már megindult az országos önkormányzatok és a NEKH munkatársai között.

2002. november 14.

A kisebbségi önkormányzati választásokról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Parlament Caféban, amelyen részt vett Kaltenbach Jenő is.

2002. november 18.

Heizer Antal megküldte Kiss Elemérnek a NEKH javaslatát az alkotmány módosításáról szóló T/1270. sz. törvényjavaslathoz kapcsolódóan. A Hivatal elnöke úgy ítélte meg, hogy a választásokon tapasztalt anomáliák kiküszöbölésének nem megfelelő módja a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezések kiiktatása az alkotmány 70. §-ából. Megoldásként azt javasolta, hogy az alaptörvény egészüljön ki egy, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló kétharmados törvényre történő utalással. A levelet Heizer Antal továbbította Szászfalvi Lászlónak és Donáth László bizottsági alelnöknek a november 20-i bizottsági ülésre, valamint Szabó Vilmos és Teleki László politikai államtitkároknak és Bárándy Péternek.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék