>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Mátyás Pál kormányfőtanácsos, a tárca nélküli miniszter irodájának vezetője megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amely a kritikai megjegyzései mellett a NEKH tervezetét tartotta támogathatónak. Álláspontja szerint a tervezetek nem voltak összhangban az időközben bekövetkezett, a tulajdonviszonyokat és a gazdasági szerkezetet érintő változásokkal, így problematikussá válhat a kisebbségi önkormányzatok ingatlannal való ellátása. Szerinte nem tisztázott az, hogyha ezen testületek közjogi jogosítványokkal lesznek felruházva, akkor vajon milyen jellegű szervezetekről lesz szó.

Verebélyi Imre, a BM közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely felvetette a jogalanyiság problémáit: a személyi hatály és a kisebbségi bevallás tisztázatlansága ugyanis álláspontja szerint maga után vonta az állami kötelezettségek bizonytalanságát, és ezért valamiféle regisztrációt elkerülhetetlennek tartott. Ezzel összefüggő problémaként értékelte a Magyarországon tartózkodó külföldiek kisebbségi jogainak kérdését, és ezért szükségesnek látta a kisebbségek közötti különbségtételt a jogok és kötelezettségek biztosítása szempontjából. Az államtitkár felvetette a deklaratív rendelkezések, a kisebbségi önkormányzati formák ügyét, az egyetértési jog lehetséges biztosítását, valamint az országgyűlési képviselet kérdését is. Kiemelte, hogy a BM véleményeinek többsége az egyesületi alapú kisebbségi testületek mellett foglalt állást, amelyek nem változtathatják meg a helyi önkormányzatok és szószólók helyzetét.

Heinek Ottó, a NEKH főtanácsosa elkészítette jelentését a Hivatal egy évéről, amelynek középpontjában a kormányzati struktúra bizonytalanságai álltak, illetőleg az egyes tárcákkal és az Országgyűléssel való munkakapcsolatok értékelése. Ez utóbbiak terén számos relációt javítandónak és fejlesztendőnek ítélt, például a készülő kisebbségi törvény ügyében is.

Popovics György, a NEKH főtanácsosa elkészítette jelentését a Hivatal egyéves tevékenységéről. A tartalmi munka értékelésénél kitért a kisebbségi szervezetek demokratikus megújításának, valamint az új egyesületek létrehozásának elősegítésére, amelyekkel rendszeres kapcsolatban állnak. A készülő kisebbségi törvény ügyét csak abban az összefüggésben említette, hogy annak megvitatása tette lehetővé a Hivatal számára a különböző, területi és társadalmi szereplők és álláspontjaik megismerését.

Az egyeztetések során elkészült a „Törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” újabb változata. A helyi szintű kisebbségi önkormányzatokat a tervezet immár az általános, közvetlen, titkos és egyenlő választással hívta életre: mandátumuk elsőként a következő helyhatósági választásokig szólt, ezután pedig a létrehozásukra azzal egy időben kerül sor. A kisebbségenként felálló egy-egy országos testületet pedig a helyi kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi egyesületek küldöttei arányos rendszerben választották meg.

A veszprémi régió Köztársasági Megbízotti Hivatalában a NEKH egyik főtanácsosának részvételével megbeszélést tartottak a kisebbségi törvénytervezetekről.

Wolfart János a Kodifikációs Bizottság számára, jóváhagyásra és a továbbiak meghatározására tájékoztatót készített a törvénytervezet véleményezéséről, amely összefoglalta a törvénytervezet egyes témáihoz érkezett megjegyzéseket. Rámutatott arra, hogy a beérkezett észrevételek többsége a kisebbségi önkormányzás kérdéskörét érintette. Az észrevételezők szerint ezen testületeknek rugalmas struktúrával kell rendelkezniük (túlszabályozott jelleg, helyi szint védelme az országossal szemben, egyesületi alap stb.). A Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokat követően szükségesnek tartotta végül az egyeztetett szöveg szakszerű újraszerkesztését és stilizálását.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE székházában. Wolfart János egyrészt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt nyári szünetben a szakértők elkészítették a törvénytervezetnek az önkormányzatról, a finanszírozásról és a vagyonról szóló részeit, másrészt pedig a munkát augusztus végéig be kell fejezniük, a tervezetet át kell adniuk a Kodifikációs Bizottságnak. A Bizottság szeptember eleji üléseire meghívták a Kerekasztal képviselőit is.

A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A megbeszélésen a kisebbségi önkormányzatokra, a nyelvhasználatra vonatkozó részek, valamint a záró rendelkezések kerültek megvitatásra. Wolfart János megismételte, hogy a Kodifikációs Bizottságnak szeptember elejéig meg kell kapnia a törvénytervezetet, és egy ünnepélyes zárójegyzőkönyv megfogalmazását javasolta. Doncsev Toso viszont még a finanszírozási-gazdálkodási kérdéseket, illetve a Kerekasztal újonnan elkészített, a parlamenti képviseletről szóló anyagának megtárgyalását vetette fel. Wolfart szerint a további tárgyalásokat már a törvény leendő végrehajtási részeivel, a parlamenti bizottsági szakasszal párhuzamosan lehetne lefolytatni.

Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelynek keretében döntés született arról, hogy a Bizottság következő üléséig a Kisebbségi Kerekasztallal való egyeztetéseket be kell fejezni.

A Kerekasztal ülése kijelölte a Kodifikációs Bizottság két meghívott kisebbségi tagját, Doncsev Tosot és Kaltenbach Jenőt. A Bizottság elkövetkező ülésein azonban – ha nem is egyszerre – részt vett Doncsev Toso, Lásztity Péró, Kaltenbach Jenő és Zsigó Jenő is.