>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Farkas Flórián

Az Amaro Drom beszámolt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) januári sajtótájékoztatójáról, amelyen Farkas Flórián elnök arra figyelmeztetett, hogy a szükséges módosítások nélkül elbukhat a kisebbségi törvény.

Az Országgyűlés plenáris ülése a cigányság helyzetével foglalkozó vitanapot tartott. Farkas Flórián a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta, hogy az ülésen szívesen beszélt volna többek között a kisebbségi törvény módosításának szükségességéről.

Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a helyi és országos kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyéves évfordulója alkalmából a parlamentben találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel és tagjaival. A tanácskozáson részt vettek az illetékes kormányszervek, a parlamenti bizottságok, a frakciók képviselői és a kisebbségi ombudsman is. Tabajdi Csaba a problémákról szólva a kisebbségi törvény módosításának szükségességét és a parlamenti képviselet megteremtését emelte ki. Farkas Flórián felszólalásában szintén a jogharmonizációra, a törvény módosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Lásztity Péró a kulturális autonómia megvalósítása, és így a törvénymódosítás mellett érvelt. Ezzel kapcsolatban Kaltenbach Jenő kifejtette, hogy mind a kormány, mind pedig az EJKVB támogatja a törvény módosítására tett javaslatát.

Kaltenbach Jenő az OCKÖ és a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda által szervezett rendezvényen kijelentette, hogy amennyiben a kisebbségi törvény módosításának folyamata túlságosan is elhúzódna, a hivatala megfontolja, hogy alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményez az ügyben. Nem tartotta azt sem kizártnak, hogy a közeljövőben akár törvényjavaslatot is beterjeszt az Országgyűlés elé. Farkas Flórián szerint az autonómia, beleértve a szociális autonómiát is, felé kell elmozdulni, illetve a kisebbségi önkormányzatok számára közjogi funkciók biztosítása és a parlamenti képviselet kialakítása mellett is érvelt.

Roman Herzog, a Német Szövetségi Köztársaság elnökének budapesti programja egy, a hazai kisebbségek helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Magyarország kisebbségpolitikáját a német államfő példaértékűnek minősítette. A találkozón Farkas Flórián a kisebbségi törvény radikális módosítását, a parlamenti képviselet megoldását, valamint a kulturális autonómia pénzügyi garantálását szorgalmazta. Lásztity Péró szerint a jogszabály elsősorban a finanszírozás miatt szorul módosításra.

Farkas Flórián egy pilisvörösvári konferencián elmondta, hogy már eljuttatták a kormánynak a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat, amelyek a kisebbségi önkormányzatok számára a szociális autonómia szükségességét is tartalmazták.

Kaltenbach Jenő megküldte Hargitai Jánosnak az 1998-1999. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait összefoglaló, megállapításokat és intézkedéseket tartalmazó anyagát.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. A választásokkal kapcsolatban indítványozta a helyhatósági és a kisebbségi választások eltérő időpontban való megtartását, és lehetségesnek tartotta a regisztráció bevezetését is. Más észrevételezőkhez hasonlóan felhívta a figyelmet az együttes alkalmazás nehézségeire a kisebbségi és az önkormányzati törvények vonatkozásában. Szintén szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörének pontosítását, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését.

Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke a javaslatait az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva, szövegszerűen küldte meg Hargitai Jánosnak. Hangsúlyozta, hogy „a regisztrációra önkormányzatunk folyamatosan kidolgoz olyan megoldást, amely a cigányság esetében gyakorlatilag is megvalósítható lesz.” Az OCÖ elképzelései szerint létre kell hozni a regionális kisebbségi önkormányzatok intézményét, és a jelentős részvételi jogokkal kibővített helyi szint felett az országos testület elvi irányításának kell érvényesülnie. Az utóbbi hivatalait az állami költségvetésnek kell finanszíroznia, és a tervezet megállapította a tiszteletdíjak kívánt mértékét is. Az OCÖ növelte volna a települési önkormányzatnak a kisebbségi testületekkel összefüggő feladatait, tisztázta volna az egyetértési jog gyakorlását, és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.

A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.

Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

Országos Önkormányzatok Kerekasztala néven egyeztető fórumot alakított a 12 országos kisebbségi önkormányzat és a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetsége. A testület titkára Dzindzisz Jorgosz lett, az ügyvivő vezetésben pedig Farkas Flórián, Heinek Ottó és Lásztity Péró is helyet kaptak. A Kerekasztal céljai között szerepelt, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kisebbségi és a választójogi törvények módosításáról, amelyekről már részben ki is dolgozták a javaslataikat.

Dávid Ibolya hivatalában fogadta Farkas Flóriánt. A találkozón a kisebbségi vezető átadta azt a javaslatot, amelyet az OCÖ munkatársai készítettek a kisebbségi törvény módosításához.