Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 45       Lapozás: 1-10 ... 31-40 | 41-45

Intézménymutató: Fiatal Demokraták Szövetsége


2005. június 2.

A pártok kompromisszumát bírálva Kaltenbach Jenő kijelentette, hogy a módosítás éppen arra alkalmatlan, amiért létrejött. Attól tartott ugyanis, hogy sokakat elriaszt, ha a jegyzőnél kell megvallaniuk az identitásukat, miközben a kisebbséghez nem tartozók ki tudják játszani a törvényt. Ez utóbbi esetben a csalás államilag igazolttá válik. Heizer Antal szerint nem lehet azt kizárni, hogy a szigorítás eredményeként csökkenni fog a kisebbségi önkormányzatok száma. A NEKH elnökét meglepetésként érte, hogy a politikai kompromisszum ellenére az EJKVB ülésén a FIDESZ képviselőinek többsége nem támogatta a javaslatot.

A pártok képviselői visszavonták az év márciusában benyújtott módosító javaslataikat.

2005. október 17.

Az EJKVB ülése 15 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta az Alkotmányügyi bizottság javaslatát, amely kihagyta a kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutás lehetőségét az ismételt elfogadásra váró törvénymódosításból. Emellett kompromisszum született az ügyben, hogy lépéseket tesznek a kedvezményes mechanizmus megvalósítása érdekében: az erről szóló határozati javaslatot a bizottság 17 igen és 1 tartózkodás mellett támogatta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény és a kapcsolódó határozati javaslat együttes vitája, amelynek eredményeként a Ház elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, amelyet november 19-én a házelnök, 24-én pedig a köztársasági elnök írt alá. Így a jogszabály az év november 25-én lépett hatályba.

A négy parlamenti párt képviselői (Németh Erika (MSZP), Teleki László (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), Kis Zoltán (SZDSZ), Farkas Flórián (FIDESZ- MPSZ), Gruber Attila (FIDESZ – MPSZ), Csapody Miklós (MDF), Karsai Péter (MDF) közösen kezdeményezték egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását a kisebbségek kedvezményes önkormányzati mandátumhoz jutása érdekében (H/17876.), amely egy erről szóló törvényjavaslat kidolgozását célozta meg. A javaslatot az Országgyűlés a 81/2005. (X. 19.) sz. határozatával fogadta el.

A Figyelőnek nyilatkozó kisebbségi szakértők szerint ugyanakkor a kisebbségi törvény további módosításra szorul, mert problémák vannak a települési és kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztással, valamint a kisebbségi testületek finanszírozásával kapcsolatban.

2006. február 13.

Az Országgyűlés plenáris ülése 106 igen szavazattal, 172 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el a napirend kiegészítéséről szóló indítványt, azaz a kedvezményes kisebbségi mandátum intézményéről szóló javaslat megtárgyalását. Az OCÖ elnöke ezt utóbb, február 21-én a cigánysággal szembeni politikai puccsnak minősítette, és Sólyom Lászlónak, Szili Katalinnak, valamint a parlamenti pártok vezetőinek és a négy roma származású országgyűlési képviselőnek a közbenjárást kérte annak érdekében, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésnapon tárgyalja az előterjesztést. Farkas Flórián szerint a törvényjavaslat elfogadását az MSZP akadályozta meg, megszegve ezzel az ígéretét, és nem betartva az országgyűlési határozatban foglaltakat. A kisebbségi vezető hangot adott azon reményének, hogy a FIDESZ választási győzelme esetén megvalósul a kisebbségek önkormányzati képviselete.

2006. március 2.

Szili Katalin az OCÖ-nek írott válaszlevelében tudatta, hogy a parlament ebben a ciklusban már nem tárgyalja a kisebbségi kedvezményes mandátum biztosításáról szóló előterjesztést. Jelezte, hogy lefolytatták a javaslat általános vitáját, de annak folytatására a frakciók egyetértésének hiányában már nem kerülhetett sor. Hozzátette, hogy bár a FIDESZ-frakció február végén kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását, de a tervezett napirendben nem szerepelt a kisebbségi vonatkozású pont. A házbizottság rendkívüli ülésén bejelentette, hogy a frakciók támogatták a rendkívüli ülés összehívását, de a kormánypártok elvetették a házszabálytól való eltérést, így a határozathozatalra nem nyílik mód. Balog József sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a pártok nem érezték át azon felelősségüket, hogy egy újabb alkotmányos mulasztást követtek el. Közölte, hogy az önkormányzat további lépéseket fontolgat.

A Budapesti Román Ortodox Nők Egyesületének kezdeményezésére kisebbségi választási tájékoztatót tartottak Budapesten, amelynek keretében Heizer Antal is felszólalt.

2006. július 3.

Az Országgyűlés plenáris ülése nem vette sürgős tárgyalásba a FIDESZ azon javaslatát, amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy biztosítsák a kisebbségek kedvezményes mandátumát.

Rytkó Emília közölte, hogy a zsidó kisebbségi kezdeményezés ügyében nem sikerült a kellő számú aláírást összegyűjteni, ezek száma a nyolcszázat sem érte el. Másnap az egyik kezdeményező, Szegő András jelezte, hogy nem adják fel, mert megmaradt az az elvi lehetőség, hogy a négy év múlva esedékes következő kisebbségi önkormányzati választásokig elismertessék a zsidó kisebbséget.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék