Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 3       Lapozás: 1-3

Intézménymutató: Szlovákok Szabad Szervezete


1990. Június

Az év februárjában egyes hagyományos nemzetiségi szövetségek (MCKSZ, MDDSZ, MRDSZ, MSZDSZ) és néhány újonnan létrejött, ún. alternatív szervezet (Mladost Magyarországi Horvátok, Szerbek és Szlovének Ifjúsági Egyesülete, Szerb Demokratikus Szövetség, Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) által megalakított Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniója közzétette a programnyilatkozatát. A dokumentum az augusztusra egyébként már 11 egyesületet magában foglaló ernyőszervezet célkitűzései sorolta egy, a kisebbségek igényeit tükröző nemzetiségi törvény megalkotását.

1992. október 2.

A FIDESZ sajtótájékoztató keretében üdvözölte, hogy hosszú késés után megkezdődött a kisebbségi törvény parlamenti vitája. Fodor Gábor ugyanakkor elmondta, hogy a kisebbségek a tervezet több pontjával nem értenek egyet (taxáció, kisebbségi önkormányzatok létrehozása), és a dokumentum egészét nem is állt módjukban megismerni. Hangsúlyozta, hogy a párt a kisebbségek véleményét is figyelembe véve kívánja kialakítani a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. Németh Zsolt pedig kiemelte, hogy fontosnak tartja a határon túli kisebbségi szervezetek véleményét, de mindenekelőtt inkább a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumkeresést.

Három magyarországi szlovák szervezet (Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Írók Csoportja, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) – egy, a kisebbség helyzetéről rendezett pozsonyi konferencián – közös nyilatkozat adott ki, amely szerint „Magyarországon a genocídium jegyeit hordozó céltudatos asszimiláció folyik”, míg a „Szlovákia területén élő nemzetiségek helyzete példaadó, jogaik magasan fölötte vannak az európai mércének.” Az aláírók szükségesnek tartották azt, hogy Magyarország sürgősen alkosson új alkotmányt és a kisebbségek jogait biztosító törvényt. A tanácskozást már befejezése előtt elhagyta Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke.

Kaltenbach Jenő „Kisebbségi magna charta” címmel cikket jelentetett meg a Magyar Hírlapban, amely a Bolzanoi Európa Akadémia által kidolgozott „Az európai népcsoportok alapvető jogainak egyezményére” támaszkodva ismertette és elemezte a hazai kisebbségi törvényjavaslat megoldásait. Fő hiányosságaiként azt rótta fel, hogy nem elég differenciált az alkalmazott kisebbségi önkormányzati mechanizmus, nincs kiépítve az ellenőrzés, illetve nem eléggé egyértelmű a kulturális autonómia és annak pénzügyi garanciái sem.

1995. október 2.

Az úgynevezett alternatív szlovák kisebbségi szervezetek az ET Emberi Jogi Bizottságához fordultak, mert úgy ítélték meg, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzati választások nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. A Magyarországi Szlovák Írók Egyesületének és a Szlovákok Szabad Szervezetének vezetői azt kifogásolták, hogy a választásokon szinte kizárólag csak a Magyarországi Szlovákok Szövetségének jelöltjei jutottak mandátumhoz a testületben.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék