>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Szlovák Önkormányzat

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

Aznap több megyei közigazgatási hivatal vezetője is kialakította a bizottsági megkeresésre, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját, és küldte meg azt Hargitai Jánosnak.

Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője szerint szükséges az aktív és a passzív kisebbségi választójog szigorítása, bár a regisztráció bevezetését még nem tartotta időszerűnek. Megszüntetni javasolta a közvetett típusú helyi kisebbségi önkormányzatokat, és másokhoz hasonlóan felhívta a figyelmet az önkormányzati törvény rendelkezéseinek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alkalmazási nehézségekre.

Tömböly Tamás, a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője szerint célszerűbb lenne, ha a kisebbségi önkormányzatokba hangsúlyozottan csak kisebbségi származású személyeket a településen választójoggal rendelkező kisebbségi állampolgárok választanák. Felhívta a figyelmet a közvetett típus kihasználatlanságára, a megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és a helyi képviselőtestületi létszám emelésének, valamint a feladat- és hatáskörök tételes meghatározásának szükségességére.

Orosz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választók önkéntes regisztrációját javasolta. Rávilágított a kisebbségi önkormányzati elnök esetleges visszahívhatóságának, a kedvezményes mandátumú képviselővel kapcsolatos jogértelmezés problémáira, valamint az önkormányzati és a kisebbségi törvényeknek a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásának nehézségeire.

Tóta Áronné, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a választásokkal kapcsolatban elsősorban a jelöltek regisztrálását, az elektori rendszer átalakítását és az arányos képviselet bevezetését vetette fel. Nem javasolta ugyanakkor a jelöltállítás kisebbségi szervezetekhez kötését, valamint a megyei szint megteremtését. Pontosításra szorulónak tartotta viszont a kisebbségi önkormányzatok feladatkörét.

A kisebbségi vezetők közül Mata Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke levélben fejtette ki az álláspontját, amely szerint az ellenőrzés és lebonyolítás során erősíteni kell a választások „kisebbségi jellegét”, a regisztrációt viszont „sokadrendű dolognak” tartotta. A kisebbségi önkormányzatok jogállásával kapcsolatban pedig elsősorban a képviseleti jellegű jogosítványokat ítélte erősítendőnek, valamint az országos testület státuszának tisztázását. Végül részletesebben a finanszírozás szabályozásának a szükségességét emelte ki.

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke megküldte Daróczy Istvánnak az álláspontját a kisebbségi választásokról szóló, június 11-i törvénytervezetről. Jelezte, hogy az Önkormányzat csatlakozott az országos testületek július 26-i közös álláspontjához, amely elutasította a koncepciót. Úgy ítélte meg, hogy bár támogatni tudja a választási visszaélések visszaszorításának szándékát, de ezeket a tervezet nem lenne képes megszüntetni. Határozottan ragaszkodott a külföldi állampolgárok szavazati jogához, a helyhatósági és kisebbségi választások azonos időpontban történő megrendezéséhez, a külön, e célra megválasztott kisebbségi elektor, a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátum és a kislistás választás intézményeihez, illetve elvetette a tervezett küldöttrendszer bevezetését is az országos testület létrehozására.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

Halász Iván és Majtényi Balázs jogász-szakértők a Népszabadságban „Regisztrálható-e az identitás?” címmel megjelent olvasói levelükben leszögezték, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választásoknak már egyértelműen az volt az üzenete, hogy a kisebbségi törvény módosításának a regisztráción kell alapulnia. A szerzők a névjegyzékek összeállítását a társadalmi szervezetek képviselőiből létrejövő, megyei szinten szerveződő kisebbségi választási bizottságokra és azok irodáira bízták volna. Szükségesnek találták azt is, hogy a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozását valamiféle minimális szavazói létszámhoz kössék.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése kialakította az álláspontját a Kaltenbach Jenő által javasolt intézkedésekkel kapcsolatban, amelyről Fuzik János elnök másnap levélben tájékoztatta a kisebbségi ombudsmant. A szlovák érdekképviselet egyhangúan támogatta a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának és módosításának a szükségességét, de elvetette a választói névjegyzék bevezetését, a választások eltérő időpontban való megrendezését, illetve az országos testület közvetlen választását. Megoldásként a jelöltekkel szemben támasztott új követelmények, a passzív választójog korlátozása mellett állt ki.

Az országos német, szlovák és horvát önkormányzatok elnökeinek meghallgatásával ért véget az országos elnökök meghallgatás-sorozata az EJKVB előtt. Heinek Ottó a ciklus legfontosabb feladatának a joganyag korszerűsítését nevezte. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése maradéktalanul támogatta Kaltenbach Jenő koncepcióját, valamint a választói névjegyzék bevezetését is.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése többek között a kisebbségi joganyag módosításának előkészítéséről tárgyalt. Az ülésen részt vett Heizer Antal és Belánszki Gyula főosztályvezető, a kisebbségi ombudsman munkatársa is.

Az egyeztetés újabb fordulójára került sor a kisebbségi törvény módosítása ügyében a NEKH által vezetett kormányzati oldal és a hat kisebbségi delegált között.

Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Parlament elnöke egy budapesti tanácskozáson élesen bírálta azokat a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették az összes választópolgár részvételét a kisebbségi önkormányzati választásokon. Álláspontja szerint még mindig az elnyomók választják meg az elnyomottak képviseletét. A megoldás szerinte az lenne, ha a cigányokat önkéntes alapon regisztrálnák külön választói névjegyzékben. Ladányi János szociológus ezzel kapcsolatban hangot adott azon véleményének, miszerint a kisebbségi önkormányzati rendszert nem lehet tisztességesen megreformálni.

Heizer Antal úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a kormány még 2003-ban benyújtja az előterjesztéseket az Országgyűlésnek: erről a kabinet december közepén, az évi utolsó ülésén dönt. Hangsúlyozta, hogy a legvitatottabb ügy, a kisebbségi választói névjegyzék bevezetése kapcsán a nagyobb közösségek általában a támogatók közé tartoznak, míg a legtöbb ellenvetés a kisebb népcsoportok részéről fogalmazódik meg. Hozzátette viszont, hogy a rendszeres egyeztetések nyomán a koncepció folyamatosan finomodik, és remélte, hogy végül olyan indítvány születik, amelyet minden kisebbség érdekét figyelembe veszi.

A Roma Polgárjogi Alapítvány Roma Caféjának napirendjén a kisebbségi joganyag módosítása szerepelt. A rendezvényen megjelent Pavlov Milica, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke, Lásztity Péró, az Önkormányzat alelnöke, Bársony János és Papp Imre, az IM helyettes államtitkára. A szerb vezetők kijelentették, hogy a közgyűlésük már nyáron állást foglalt a regisztrációval szemben, és felvetették, hogy a tapasztalt anomáliák nem is feltétlenül indokolnák a módosítást, ami esetleg még több problémát eredményezhet, mint az akkori rendszer

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat előző napi támogatása után, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése is támogatásáról biztosította a kisebbségi választói névjegyzék gondolatát a kisebbségi törvénytervezetek véleményezésének keretében.

Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Roma vagyok, nem kartotékadat” c. írásában részletesen fejtette ki, hogy milyen indokok alapján nem tud egyetérteni a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével.

A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.

Heizer Antal a Magyarországi Szlovákok Szövetségének, az Országos Szlovák Önkormányzatnak, a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzatnak, illetve a Komlósi Szlovákok Szervezetének együttes meghívására Tótkomlóson tartott előadást a törvényjavaslatról.