>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Cigány Önkormányzat

A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.

Kiss Péter az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott, akik előzőleg az Országos Német Önkormányzatnál gyűltek össze taktikai egyeztetésre, amelyen az OCÖ képviselője nem volt jelen. A kisebbségi vezetők arra kérték a minisztert, hogy két héten belül kaphassák meg a kodifikált törvénytervezeteket, hogy azokat még karácsony megvitathassák a közgyűléseik. A találkozón a bolgár, ruszin, szerb és ukrán vezetők elvetették a névjegyzék bevezetését, amelynek terén Kiss Péter egy vegyes, az országos önkormányzat és az OVB által összeállított és kezelt modellre tett javaslatot. A miniszter ígéretet tett arra nézve, hogy a normaszöveg-tervezetek november második felére elkészülnek, amelyekről majd újabb egyeztetést lehet tartani. A MEH sajtóközleménye a találkozóval kapcsolatban azt is hírül adta, hogy Szabó Vilmos vezetésével, a meglévő koncepció alapján megindul a négypárti egyeztetés is.

Puss Lajos, az IM munkatársa megküldte a NEKH Titkárságának az IM elképzelését a kisebbségi névjegyzék létrehozásával kapcsolatos szabályozásról.

Rendkívüli közgyűlést tartott az OCÖ, amely ülésnek a legfontosabb napirendi pontja a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok tervezett módosítása volt. Élénk vita bontakozott ki a kisebbségi önkormányzati tisztviselők díjazásáról, illetve a név szerinti szavazáskor a jelenlévők 19:17 arányban támogatásáról biztosították a kisebbségi választójogi névjegyzék bevezetését.

Az EJKVB az évi utolsó ülésén Szabó Vilmos, Heizer Antal és Kaltenbach Jenő közösen tájékoztatták a képviselőket a kisebbségi joganyag módosításának előkészületeiről. Az államtitkár elmondása szerint hat kisebbség (cigány, horvát, német, ruszin, szlovák, szlovén) támogatta, hat (bolgár, lengyel, örmény, román, szerb, ukrán) pedig elutasította a kisebbségi törvénytervezetekben foglaltakat, döntően a választójogi kérdések miatt. A NEKH elnökének elmondása szerint a névjegyzéket támogatók között is eltérések mutatkoztak. Az ombudsman szerint a támogatók aránya így meghaladta a kisebbséghez tartozók 90 százalékát, és a biztos is kiállt a névjegyzék bevezetése mellett. Heinek Ottó hozzászólásában óvott a tervezetek „felpuhításától”. Hargitai János álláspontja szerint nem elengedhetetlen a konszenzus létrejötte, és felvetette azt a kérdést is, hogy vajon az EU-s állampolgárok miért nem vehetnek részt a kisebbségi választásokon.

Az OCÖ a Kisebbségek Napja alkalmából Országos Roma Kisebbségi Napot szervezett Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Kaltenbach Jenő is, aki a kisebbségi törvény módosításáról beszélt. A nagy vitát kiváltó névjegyzékkel kapcsolatban elmondta, hogy a közösség általi adatkezelést pártolja, amelynek javaslatát – közlése szerint – a kisebbségi önkormányzati tagok 92 százaléka támogatta.

A frakcióülést követően Kövesi Vilmos bejelentette, hogy a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) felmondja a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumával kötött együttműködési megállapodást az OCÖ-ben. Az ülésen szóba került a kisebbségi joganyag módosítása is, és a frakció nem támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, és nem helyeselte azt sem, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés többször is szavazott.

A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.

Kolompár Orbán sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy a törvénymódosítás tétje a 2006-os kisebbségi választás, mert a javaslat választójogi része teremti meg a következő választás feltételeit. Legfontosabb célnak azt nevezte, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer fennmaradjon, mert a civil szférát nem tartotta valós alternatívának. Ezért azt hangsúlyozta, hogy az OCÖ továbbra is támogatja a joganyag módosítását, bár hiányolta a települési önkormányzatban való kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét. Elismerte ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás ügye nem feltétlenül fog sikerre vezetni, de elképzelhetetlennek tartotta azt, hogy a parlamenti pártok ne ismernék fel az ezzel kapcsolatos felelősségüket. Éppen ezért a roma vezető a parlamenti pártok vezetőivel kívánt egyeztetni.

Kolompár Orbán bejelentette, hogy a cigány, a horvát, a német, a román és a szlovák önkormányzat vezetői levélben keresik meg a pártok vezetőit, egységes vélemény megfogalmazására kérve őket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény módosításának elfogadása kevésbé legyen problémás. Érvelésük szerint ugyanis senki sem szeretné, ha megszűnnének a kisebbségi önkormányzatok. Kaltenbach Jenő szerint az Országgyűlés vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.

Heinek Ottó német elnök – az országos cigány, horvát és szlovák önkormányzat megbízásából is – személyes találkozót javasolt Áder Jánosnak, a FIDESZ – MPSZ frakcióvezetőjének az álláspontok megvitatására, mivel megítélésük szerint a reform további halogatása hátráltatja, sőt visszaveti a kulturális autonómia kiépítését, valamint árt az ország nemzetközi tekintélyének.

Az országos kisebbségi vezetők az OCÖ székházában tanácskoztak a kisebbségi törvényjavaslatról, amelynek újabb egyeztetését másnap tartották a parlamenti pártok képviselői. Kolompár Orbán szerint a pártok felelőssége immár abban állt, hogy lesz-e egyáltalán törvénymódosítás. Heinek Ottó a törvénymódosítás elakadásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi kisebbségpolitika letért arról az európai útról, amelyre 1990-ben lépett. A cigány és a német vezető egyaránt kiemelte, hogy nem értik, a FIDESZ miért változtatta meg az álláspontját. A szlovák képviselő szerint a kérdés úgy vetődött fel, hogy meg lehet-e tartani a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. A találkozón több kisebbség képviselője – bolgár, görög, román és szlovén – jelezte, hogy a választói névjegyzékkel kapcsolatban készek a kompromisszumra.