>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Örmény Önkormányzat

Az országos örmény önkormányzat megválasztása kapcsán több kisebbségi vezető, így Osztojkán Béla, a Phralipe Független Országos Cigányszervezet elnöke és Avanesian Alex, a leköszönő örmény elnök is szorgalmazta a kisebbségi törvény és a választójogi szabályok módosítását.

Badalján Edvard, az Országos Örmény Önkormányzat ügyvezető elnöke levélben biztosította támogatásáról az országos kisebbségi önkormányzatok közös álláspontját, amelyet azzal tartott indokoltnak kiegészíteni, hogy elektor csak az lehessen, aki az adott kisebbséghez tartozik, és beszéli a kisebbség nyelvét.

Lásztity Péró megküldte Daróczy Istvánnak a kisebbségek közös álláspontját az Országos Örmény Önkormányzat kiegészítésével és a Szerb Országos Önkormányzat csatlakozó nyilatkozatával együtt a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről. Jelezte egyúttal, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldi el a csatlakozó véleményét.

Az Országos Örmény Önkormányzat elektori gyűlése – az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és az ún. „Függetlenek” csoportjának február 9-i megállapodása alapján – többek között határozatot hozott arról, hogy „az Erdélyből származó örmények is örmények, a nyelvismeret hiánya nem kizáró ok. A más időben és más módon betelepült örmények teljes jogú örmények, független a nyelvismeretüktől.” Rögzítették továbbá azt is, hogy „az örmény önkormányzatok működésének hivatalos nyelve a magyar.” Heizer Antal ezt, a nyelvhasználattal összefüggő határozatot, az Aján Gerőnek, az Önkormányzat elnökének utóbb, április 1-én írott levelében kifejezetten problematikusnak minősítette.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.