>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX XI XII

Az országgyűlési választások második fordulója.

Gál Zoltán, a BM államtitkára megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely tartalmi és jogtechnikai okokból nem tartotta a tervezetet beterjesztésre alkalmasnak, annak átszerkesztését és lerövidítését javasolta. Egyik fő hiányosságának azt rótta fel, hogy kikerülte a kisebbségek definiálását, és a kisebbségi kötődésű, Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárokat. A kisebbségek támogatását az állami teherbíró képessége miatt a költségvetés szempontjából javasolta rangsorolni, elsőként említve a nyelvhasználatot és az oktatást. A kisebbségi önkormányzatokat megítélése szerint nem lehetett probléma nélkül az állami intézményrendszerbe beilleszteni, és ezért ne ez legyen az egyetlen megoldás, illetve a kisebbségvédelem a lakóhely szerinti önkormányzat keretében oldható meg inkább.

Szokai Imre külügyminiszter-helyettes megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely szerint a tervezet még nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Megítélése szerint több kérdést már más jogszabály rendezett, amelyek terén továbblépni csak források bevonásával lehetséges. Hiányolta a kisebbségi önkormányzat fogalmának meghatározását, amelynek kapcsán óvott a párhuzamos közigazgatási struktúrák létrehozásától, és ezért az egyesületi jogalapot javasolta. Végül azt indítványozta, hogy a leendő törvény csak azt vállalja fel, amire ténylegesen adottak a lehetőségek, pontosan megjelölve az állami szervek vonatkozó feladatait. Szükséges tartotta egy komplex jogalkotási koncepció kimunkálását is, illetve álláspontja szerint a legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzéseket az Országgyűlés egy ünnepélyes nyilatkozat keretében fogadja el.

Bíró Gáspár elkészítette Baka András koncepciójának és kisebbségi törvénytervezetének véleményezését, amely számba vette a kollégiumi anyagtól való eltéréseket (autonómia, jogok csoportosítása, országgyűlési biztos, taxatív felsorolás stb.). Álláspontja szerint a kisebbségi kataszter megoldható Kovács Péter 1989. májusi javaslatával.

A Kollégium szervezésében kétnapos nemzetközi kisebbségjogi konferenciát tartottak Dobogókőn „A kisebbségi jogok az 1990-es években” címmel, amelyen tizenhárom ország, az ET, valamint az Európai Parlament szakértői és politikusai vettek részt. A résztvevők elismeréssel szóltak a kisebbségi törvénytervezetről, amely elfogadása esetén akár példaértékű is lehet a szomszédos országok számára.

Az SZDSZ-el megállapodást kötött Phralipe Független Cigány Szervezet parlamenti mandátumot szerzett képviselői, Hága Antónia és Horváth Aladár sajtótájékoztatójukon elmondták: síkra szállnak amellett, hogy a kisebbségi törvény megalkotásánál a döntéshozók vegyék figyelembe a cigányság helyzetét.

Tabajdi Csaba megküldte a kollégiumi tagoknak a dobogókői tanácskozásról készített jelentést és számos ezzel kapcsolatos anyagot.

Az Országgyűlés elfogadta az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 41/1990. (V. 18.) Országgyűlési határozatot, amely létrehozta Fodor Gábor (FIDESZ) elnökletével a 25 fős Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot (EJKVB). Fodor Gábor ezt a tisztséget 1993 végéig töltötte be.

Az EJKVB alakuló ülésén többek között létrehozták a hazai kisebbségi ügyekkel foglalkozó albizottságot, illetve a képviselők kifejtették a véleményüket a kisebbségek parlamenti képviseletéről, amelyre a kisebbségi törvény elfogadását és a választójogi törvény módosítását tartották megoldásnak.

Tabajdi Csaba a kollégiumi tagoknak írott levelében tudatta az érintettekkel, hogy a testület befejezi a működését, méltatva egyúttal az elmúlt egy évben elvégzett, meghatározó jelentőségű közös munkát.