Adatbank.ro » Kronológiák
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII IX X XI XII Az összes tétel
Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.
1989. január 21.Az Országos Svábbálon az osztrák és a svájci nagykövetség egy-egy utazást ajánlott fel a tombolára. Az utazásokat külföldiek nyerték, ezért le kellett mondaniuk a nyereményről egy-egy magyarországi német tombolavásárló javára.
1989. február 6.A Neue Zeitung Klubból alakult Budapesti Német Klub (Budapester Deutschklub) ülésén a klub 21 tagja nyilatkozatot írt alá, mely szerint ők a Szövetség valódi TAGJAI kívánnak lenni. Manhez Károlynak címzett levelükben kérték, hogy tájékoztassa őket a tagság jogi lehetőségeiről, és arról hogy azt miként lehet megszerezni.
1989. március 25.Lothar Späth magyarországi látogatása során találkozott a Szövetség vezetőivel. A tárgyaláson megvitatták a testvérvárosi kapcsolatok alakulását, a gazdasági támogatás lehetőségeit és a német vendégtanárok Magyarországra történő küldésének lehetőségét.
1989. április 6.A Minisztertanács döntött egy a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégium felállításáról. Ennek elnöke Pozsgay Imre államminiszter, tagjai pedig az érintett minisztériumok, a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyházak, a Magyarok Világszövetsége megbízottai, a nemzetiségi szövetségek főtitkárai, valamint a cigányság érdekképviseleti szervének delegáltja. A kollégium a tervek szerint tanácsadó, konzultációs szerepet kap a döntések előkészítésében.
1989. május 8.Björn Engholm, Schleswig-Holstein miniszterelnöke és egyben a Bundesrat elnöke magyarországi látogatása során Pécsre utazott, ahol megtekintette a Lenau-házat.
1989. június 9.A Friedrich Neumann Alapítvány megkezdte magyarországi működését. A megnyitó ünnepségen, melyen a beszédet Hans-Dietrich Genscher tartotta, részt vett a Szövetség vezetősége is.
1989. június 15.Manherz Károly oktatási miniszterhelyettes lett, de maradt a Szövetség elnöke.
1989. július 1.A Tolna Megyei Közgyűlés intézkedésének megfelelően a szekszárdi Német Bemutató Színpad (DBU) önálló jogi személy lett.
1989. júliusA Szövetség rehabilitációs bizottságot alakított, amelynek elnöke Zielbauer György lett. A bizottság feladata, hogy eljárjon az 1944-45 fordulóján a Szovjetunióba deportált/internált, majd az azt követő erkölcsi és anyagi kárt szenvedett magyarországi németek rehabilitációja/kártalanítása ügyében.