>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I III IV V VI VII IX X XII Az összes tétel

Az azonnali kérdések órájában Hartmut Koschyk, a CDU/CSU frakció kitelepítettekkel és menekültekkel foglalkozó munkacsoportjának vezetője kérdést intézett a kormányhoz a magyarországi Országos Német Kisebbségi Önkormányzat vezetőjének a kisebbségi oktatás helyzetével és a németországi támogatás csökkenésével kapcsolatban megfogalmazott véleményéről. A Külügyminisztérium államtitkára szerint Heinek Ottó pozitívan nyilatkozott április végén a német kormány támogatásáról. Ami pedig a német kisebbségek irányába jelentkező támogatáspolitikát illeti, tudomásul kell venni, hogy a teljes költségvetésre jellemző megszorítás itt is érvényesül.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek ifjúsági kongresszusa Budapesten. A konferencia megrendezését a német Belügyminisztérium támogatta anyagilag. Fővédnökséget vállalt Deutsch Tamás Ifjúsági- és Sportminiszter. A tanácskozáson beszédet mondott Doncsev Tosó a NEKH elnöke, Kaltenbach Jenő ombudsman és Heinek Ottó is. A résztvevők döntöttek a Magyarországi Kisebbségek Ifjúsági Fórumának megalapításáról.

Ulmban felavatták a Donauschwäbisches Zentralmuseumot. Igazgatója Christian Glass. Az ünnepségen részt vett Baden-Württenberg miniszterelnöke, Erwin Teufel is. Magyarországot Nagy Andor államtitkár képviselte.

A Magyarországi Németek Házának kulturális asszisztense Monika Lutsch lett.

Berlinben pódiumbeszélgetést rendeztek Thüringia tartomány Berlini Házában "Magyarországi Németek a fordulat után" címmel. A rendezvényen részt vettek a magyar nagykövetség tisztviselői, a Német Külügyminisztérium Kulturális Osztályának vezetője, Albert Spiegel. A magyarországi németek helyzetéről Hartmut Koschyk, Kaltenbach Jenő, Knab Erzsébet és Heinek Ottó tájékoztatta a mintegy 100 érdeklődőt.

A parlament döntése értelmében egyszeri 50 ezer Ft-os kárpótlásban részesültek azok, akik a második világháború után jogosultak voltak a hadiárva-gondozásra, de nem részesültek belőle.

Heinek Ottó levélben fordult a magyarországi német önkormányzatokhoz, egyesületekhez, regionális irodák vezetőihez és a megyei szövetségekhez, amelyben felhívta figyelmüket a közelgő népszámlálás jelentőségére. Felkérte őket, hogy bátorítsák a magyarországi németeket nemzetiségük és anyanyelvük megvallására.

Együttműködési megállapodás az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat (LdU) és a Németországban működő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetsége (LDU) között Gerlingenben. A dokumentumot Heinek Ottó és Friedrich A. Zimmermann írta alá. A felek elhatározták, hogy a jövőben szorosabban együttműködik a két szervezet. Megállapodtak az információáramlás, nyelvismeret, kultúra és történelemmel kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről. Az együttműködés koordinálására egy munkacsoportot hívnak majd életre, amely évente kétszer ülésezik. A megállapodás 4 évre szólt.

Oktatási egyezmény a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között. A megállapodás egyik fontos elemeként a bajai UBZ-ben egy speciális osztály számára lehetővé vált, hogy a magyar érettségi mellett a németországi érettségit is megszerezze.

Hermann Thaler, Trentino-Südtirol parlamentjének elnöke Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár meghívására Budapestre érkezett. A vendég találkozott Heinek Ottóval is, akivel a magyarországi német kisebbség jogi helyzetét és a dél-tiroli modell kínálta lehetőségeket vitatta meg.