nyomtat

megoszt

Alsófehér vármegye monográfiája III. kötet. Első rész
SZILÁGYI FARKAS

Tartalom:

Tájékozásul. III. Előszó.
A források jegyzéke
I. A vármegye népessége, a lakosság számaránya nemzetiség szerint. — Vagyon- ügyi és müveltségi állapota. — A vármegye és az annak területén létező négy város közigazgatási tisztikara. — A vármegye területén állomásozó katonaság. — A konzervativ és szabadelvü pártok ereje. — A vármegye hangulata az 1848-ik évi nagy átalakulásokat és rázkodásokat közvetlenül megelőzött időkben
II. A márczius 15-iki események hirének hatása a vármegyében. — Népgyülések. — Vármegyei gyülés márczius 30. és április 1-én. — Követválasztások a kolozsvári országgyülésre. — A városok tisztujitásai. — Nemzetőr-csapatok szervezése a vármegye területén. — A románok mozgolódásai. — Rögtönitélő biróság kihirdetése a vármegye területén. — Székely határőrök érkeznek Enyedre. — Román népgyülések Balázsfalván.
17 III. Alsófehér vármegye az 1848. évi kolozsvári országgyülésen. — Az unió kimondásának hatása a vármegye közönségére. — Főispáni változás. — Vármegyei gyülések julius 3-án, julius 20-án és 21-én. — Követválasztások a julius 2-ra Pestre összehivott országgyülésre. — Változások a vármegyei tisztikarban.
IV. Az úrbériség tényleges megszünése, s ennek hatása a vármegyében. — Jánku Ábrahám, a havasok királyának fellépése. — A zalathnai, abrudbányai és abrud- bánya-vidéki zavargások. — Katonai mozgalmak a vármegye területén.
V. Adományok a haza oltárára. — Sorozási ügyek. — Toborzás az alakulásnak indult honvéd gyalog zászlóaljak és huszár századok részére. — Zászlószente- lési ünnepély Enyeden. — A vármegye hangulata a nyár folytán.
VI. Vármegyei bizottmányi ülés. — Ujabb népgyülés Balázsfalván. — Románok szervezkedése a polgárháborura
VII. A vármegye helyzete a balázsfalvi 3-ik népgyülés után. — Fegyverkezések. — Nagy-Enyed és a vidéki magyarság védereje az októberi napokban
VIII. A román lázadás nyilt kitörése. — Gyilkolások a vármegye területén. — A fogságba került magyar foglyok Balázsfalvára hurczoltatnak. — Ezeknek helyzete és szabadulása. — A kisenyedi vérfürdő. — A vizaknai magyar nemzet- őrség fegyverletétele. — A felvinczi nemzetőrök támadása Magyar-Csesztvénél. Gyulafehérvárt a román felkelők megrohanják. — Az oltani magyar nemzet- őrség harcza a román felkelőkkel és fegyverletétele. — Az abrudbányai, veres- pataki, offenbányai magyar nemzetőr-csapatok lefegyverzése.
IX. A Muzsina elleni hadi vállalat. A nagylaki és maros-szentkirályi ütközetek. — Zalathna pusztulása és a preszákai mészárlás. — A hegyaljai nemzetőrség lefegyverzése. — A Krakkó elleni hadi vállalat. — A hegyaljai magyarok legyilkolása
X. Nagy-Enyedről a magyar fegyveres erő elvonul és a város meghódol.
XI. A Nagy-Enyed feladását közvetlenül követő hadi mozgalmak a vármegye terü- letén. — A marosujvári vérengzés. — Alsófehér vármegye két részre osztása. Nagy-Enyed megszünik a vármegye székhelye lenni. — A vármegyei és községi közigazgatás ujjászervezése, tisztujitások. — Ujonczozás.
XII. A három Jablonczaival szemben elkövetett infamia.
XIII. A románság fenhéjázása. — Közlekedési viszonyok. — A trónváltozás hire- nek hatása a vármegyében. — Az elmenekült magyar ajku lakosság egy része visszatér tüzhelye mellé. — Alsófehér vármegye a Csucsa és Zsibó környékén deczember havában vivott harczokban. — A tél. — Piaczi árviszonyok.
XIV. Nagy-Enyed pusztulása. — A menekülés. — Ütközet Axente táborával január 17-én Felvincz romjai között. — Egy magyar hadcsapat kirándulása Tordáról Maros-Ujvárra január 10-én. — Ujabb vérengzések Nagy-Lakon, Hariban és Boros-Benedeken.
XV. Személyváltozások a gyulafehérvéri várparancsnokságban. — Hadi mozgalmak a vármegye területén 1849. január és február hóban. — Balázsfalvát a magyar hadcsapatok megszállják. — Czecz dandára Vizaknára érkezik. — Axente meg- kisérli Balázsfalvát a magyar hadcsapatoktól visszafoglalni. — A vizaknai csata február 4-én. — A gyulafehérvári várőrség részvétele a szászsebesi véres esemé- nyekben. — A piskii csata és a gyulafehérvári várőrség.
XVI. A legyilkolt magyarok hulláinak eltemetése. — Ujabb gyilkolások Diódon. — August várparancsnok Prodánu Probust elfogatja és börtönbe záratja.
XVII. A magyar hadsereg gyözelmes előrenyomulását követő vármegyei események. A magyarság ébredése. — A vármegye törvényes tisztviselői hivatali állásukba visszatérnek. — A közigazgatás nehézségei. — Báró Kemény István főispán a vármegye részére uj tisztviselői kart nevez ki. — A vármegye területén fekvő városok helyzete, közigazgatása.
XVIII. Vármegyei közgyülés. — Sorozási ügyek.
XIX. Drágos küldetése. — Békealkudozások a havasi móczokkal. — Hatvani katonai vállalata. — Abrudbánya és Verespatak veszedelme.
XX. A móczok elleni hadjárat az Aranybánya-vidék visszaszerzéseért.
XXI. Előkészületek Nagy-Enyed ujraépitésére. — Viszály a menekültek között
XXII. A rögtönitélő had- és polgári vegyes biróság és a rendes bünfenyitő törvény- szék felállitása és működése a vármegye területén. — Az elrablott ingóságok összegyüjtése s volt tulajdonosaiknak visszaszolgáltatása iránti intézkedések. — Adó-ügyek. — Surlódások a vármegyei közigazgatási tisztikar és a vármegye területén állomásozó katonaság között.
XXIII. A gyulafehérvári vár ostroma. — A vár környékén a román felkelőkkel vivott harczok. — A vár felszabadulása az ostrom alól. — A szászsebesi ütközet.
XXIV. Nagy-Enyed ujabb pusztulása. — Ujabb kibékülési kisérletek Jánkuval. — A polgárháboru végső napjainak eseményei.
XXV. Mennyit vesztett Alsófehér vármegye emberéletben és vagyonban az 1848— 1849-ik években ?
XXVI. Alsófehér vármegye részvétele az 1848—49. évi szabadságharczban.
Függelék

Ugrás az oldal tetejére