Dippold Péter
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945
|
>> kronológiák >> A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 |
|
A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945 Dippold Péter A bibliográfia céljaA bibliográfia elsődleges célja a kisebbségekkel, ezen belül a határon túli magyarsággal foglalkozó tudományos kutatás szakirodalmi megalapozása. Az adatgyűjtés indulásakor, 1987-ben megfogalmazott cél nem változott, ma sem áll rendelkezésünkre a két világháború közötti korszakra vonatkozóan olyan átfogó szakirodalmi segédlet, amely széles körűen összegyűjti a magyar kisebbségekre vonatkozó korabeli irodalmat. Az utódállamokban és Magyarországon is keletkeztek természetesen olyan bibliográfiák, amelyek bizonyos részterületek feldolgozását vállalták, a korszak egészére és valamennyi utódállam területére vonatkozó szakirodalmi áttekintés azonban nem létezik. A bibliográfia gyűjtőköreA gyűjtőkör tartalmi szempontjaiA bibliográfia gyűjtőkörének tartalmi szempontjai nem különböznek jelentősen egy általános tartalmú történeti bibliográfia tartalmától. Tartalmi szempontból elsősorban a következő szakterületekre koncentráltunk a gyűjtés során: · Bibliográfiák, lexikonok (helyismereti, helytörténeti általános és szakbibliográfiák) · Sajtórepertóriumok (helyi sajtó repertóriumai) · Életrajzi adattárak · Statisztika (helyi területi adattárak) · Településtörténet, -szerkezet, -fejlesztés, településföldrajz · Politikai élet (pártok, intézményrendszer, interetnikus kapcsolatok) · Társadalom (társadalomszerkezet, demográfia, népesség, foglalkoztatottság, migráció stb.) · Gazdaság (helyi szervezetek, regionális gazdasági együttműködés) · Művelődés, kultúra, tudomány · Képzőművészet, irodalom, színház · Oktatás, iskolák · Nyelv (nyelvjárás, nyelvi kölcsönhatások) · Egyház, vallás · Néprajz (néphagyomány, hagyományőrzés) A gyűjtőkör formai szempontjai
Formai szempontból a gyűjtőkör a könyvek (monografikus kiadványok) mellett kiterjed a térképatlaszokra és kartográfiai dokumentumokra is. Emellett feldolgoztuk az időszakosan megjelenő helyi adattárakat és címtárakat, statisztikákat. A bibliográfia tartalmazza tanulmánykötetekben és folyóiratokban megjelent legfontosabb cikkek, tanulmányok adatait is. A válogatás szempontjaiMivel a bibliográfia célja egyértelműen a
tudományos kutatás (beleértve a felsőoktatást is) kiszolgálása, a válogatás
szempontjai egyértelműen ehhez igazodtak. Csak azok a publikációk szerepelnek
benne, amelyek vagy tudományos kutatás eredményei voltak, vagy pedig tudományos
kutatás kiindulópontjai lehetnek. Nem lehet tehát objektív alapon meghatározni
a válogatás kritériumrendszerét, nagy mértékben kellett a kutatást és kutatói szokásokat
ismerő egyéni tapasztalatokra támaszkodni, valamint a válogatásban nagy
szerepet játszott a felkért lektorok véleménye is (A felkért lektorok: Románia:
Bárdi Nándor, Délvidék: Mák Ferenc, Szlovákia: Filep Tamás, magyar kisebbségek
nemzetközi szerepe: Eiler Ferenc, Magyarország: Ablonczy Balázs, Bárdi Nándor). Szintén a lektorok véleménye alapján korlátozott számban dolgoztuk fel a néprajzi és nyelvészeti publikációkat. Ezt két indokkal támaszthatjuk alá. Egyrészt a két szakterület bibliográfiai feldolgozása elég mélyen megoldott, másrészt rendkívül nagy a dokumentumok száma, és feldolgozásuk aránytalanságot eredményezett volna a bibliográfia belső szerkezetében. A nyelvészet és a néprajz egyébként is az a két társadalomtudományi terület, amely a határon túl élő magyarságot mindenkor kutatásai fókuszában tudta tartani, a hazai magyarsággal egyenrangú módon. Ez is magyarázza a rájuk vonatkozó szakirodalom bibliográfiai számbavételének viszonylagos teljességét. Nem dolgozunk fel napilapokat, valamint szépirodalmi műveket. A bibliográfia időhatáraiA bibliográfiában csak az 1918 és 1945 között megjelent dokumentumok szerepelnek. A később megjelent és a tárgyalt korszakra vonatkozó dokumentumokat nem tartalmazza az adatgyűjtés. Az időbeli határokról történt döntés több következménnyel jár. Először is azt jelenti, a hogy a kutató a választott földrajzi határok között a keresés eredményeképpen nem találja meg a korszak után megjelent szakirodalmat. Másik következménye viszont – és ezért esett erre a megoldásra a választás – az, hogy egy lezárt korszak irodalmának teljes körű áttekintésére nyílik lehetőség, amely egyrészt historiográfiai szempontból érdekes, más részről alkalmat ad a konkrét korszak szakirodalmának tartalmi és statisztikai elemzésére. A bibliográfia földrajzi határaiA bibliográfia földrajzi határai tartalmi szempontból, és nem a megjelenési hely szerint értendők. Geográfiailag a bibliográfia döntő mennyiségben az utódállamokra vonatkozó anyagokat tartalmazza (Ausztria, Csehszlovákia, Kárpátalja, Románia, Jugoszlávia). Ugyanakkor jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgoz fel a kisebbségi kérdés elméleti vetületeiről, valamint Magyarországról, mint a határokon túl maradt magyar kisebbségek anyaországáról. A bibliográfia forrásaiAz adatgyűjtés több szinten történt. Elsődleges forrásaink a könyvtárak - elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár – katalógusai, a magyar és szomszédos országokbeli könyvészetek, megjelent és kéziratban terjesztett folyóiratrepertóriumok. Több folyóiratot azonban kézbevétellel dolgoztunk fel, mert a gyűjtés korszakában nem léteztek repertóriumaik. Szintén kézbevétel (autopszia) jellemezte a kötetekben található rejtett bibliográfiák tételenkénti feldolgozását. A bibliográfia terjedelmeAz adatbázisba szervezett gyűjtemény összesen 6600 bibliográfiai rekordot tartalmaz az 1918-1945 között megjelent művekről.
A bibliográfiában 97 folyóirat került feldolgozásra, a magyar és idegen nyelvű kisebbségi folyóiratok mellett egyéb szaktudományi periodikumok is szerepelnek az adatgyűjtésben. |
kapcsolódók
további kronológiák
|