nyomtat

megoszt

Erdély a Históriában
BÁRDI NÁNDOR (összeáll.)

Glatz Ferenc

Csángók

 

Magyarország keleti határain, a Kárpátokon túli területeken már a középkorban találunk magyar néptöredékeket. Eredetileg azokat a magyar nyelvű etnikai elemeket, amelyek a középkorban a moldvai és a havasalföldi területeken a román többség körében, elsősorban a Prut, Szeret völgyében telepedtek le, csángóknak nevezték. Később általánossá vált ez az elnevezés a köznapiság szintjén minden, a román többségű területekre áttelepedett magyarra. Használták azokra a székelyekre is, akik különböző korszakokban települtek Bukovinába, vagy az Al-Duna lapályaira.A magyarok első kitelepedési hulláma a Kárpátok keleti lejtőire a 13.századtól követhető nyomon a forrásokban. Feltehetően az Andreanum (1224) okozta erdélyi telepítéssorozat, illetve IV. Béla (1235-1270) keleti határerősítő, tatárellenes politikája eredményeként kerülnek magyarok a Kárpátokon túlra. A következő hullám az 1430-as években: a husziták üldözésével magyarok és szászok menekülnek át a Kárpátokon túlra. A 16-17. században folyamatosan tart a székelység kiszivárgása is. Noha a moldvai török fennhatóság nagy pusztítást okozott soraikban, az áttelepülő magyarok egy fejlettebb földművelési, ipari és kereskedelmi kultúrát hoztak a Kárpátokon túlra, s ezért a helyi román földesurak számukra kiváltságokat is adtak. A székelyek utolsó nagy kitelepülési hulláma az 1760-as években következik be, amikor Mária Terézia (1740-1780) Székelyföldön is megszervezi a határőrvidéket, s ezzel felszámolni kívánja a székelyek autonómiáját. A madéfalvi veszedelem után 1763-64-ben egész falvak lakossága vándorol részben Moldvába, de most már nagyobb részt Bukovinába. Az áttelepülő magyarok megőrizték székely, illetve magyar földről hozott szokásukat, de természetesen azok keveredtek balkáni, mindenekelőtt román népszokásokkal. Magyar nyelvükben kimutatható a román hatás: bizonyos lágy és kettős mássalhangzókat elvesztettek nyelvükből. Hasonló hatásokról adnak számot a 19. század végének néprajzi leírásai táncaikról, ünnepeikről. Magyar hagyományanyaguk megtartó ereje a nyugati vallás (többnyire katolikusok, részben reformátusok), s ez életmódjukban is elválasztja őket a görögkeleti, ortodox románoktól.

A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor politikai programmá válik a többnemzetiségű Magyarországon belül a magyar etnikum erősítése, telepítési programokat dolgoznak ki a különböző társadalmi egyesületek. Néhány ezer fő részére létesítettek is új falvakat a Duna mentén, Pancsova közelében, ezek azonban nem nyújtottak jobb életlehetőséget, mint korábbi településeik, így az akciók abbamaradtak.