nyomtat

megoszt

A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában
NAGY LAJOS
REZOLUŢIA DELA ALBA-JULIA1

REZOLUŢIA DE LA ALBA-JULIA1

I.   Adunarea Naţională a tuturor Românilor din Transilvania, Banat şi Ţara Ungurească adunaţi prin reprezentanţii lor îndreptăţiţi la AlbaIulia în ziua de 18 Noemvrie (1 Decemvrie) 1918 decretează unirea acelor Români şi a tuturor teritoriilor locuite de dânşii cu România. Adunarea Naţională proclamă îndeosebi dreptul inalienabil al naţiunii române la întreg Banatul, cuprins între râurile Murăş, Tisa şi Dunăre.

II.   Adunarea Naţională rezervă teritoriilor susindicate autonomie provizorie până la întrunirea Constituantei aleasă pe baza votului universal.

III. In legătură cu aceasta ca principii fundamentale la alcătuirea noului stat român, adunarea naţională proclamă următoarele:

1.        Deplina libertate naţională pentru toate popoarele conlocuitoare. Fiecare popor se va instrui, administra şi judeca în limba sa proprie prin indivizi din sânul său şi fiecare popor va primi drept de reprezentare în corpurile legiuitoare şi la guvernarea ţării în proporţie cu numărul indivizilor ce-1 alcătuiesc.

2.   Egala îndreptăţire şi deplină libertate autonomă confesională pentru toate confesiunile din stat.

3.        Înfăptuirea desăvârşită a unui regim curat democratic pe toate terenele vieţii publice. Votul obştesc, direct, egal, secret, pe comune, in mod proporţional, pentru ambele sexe, în vârstă de 21 de ani la reprezentarea în comune, judeţe ori parlament.

4.        Desăvârşită libertate de presă, asociare şi întrunire; liberă propagandă a tuturor gândurilor omeneşti.

5.        Reforma agrară radicală. Se va face conscrierea tuturor proprietăţilor, în special a proprietăţilor mari. În baza acestei conscrieri, desfiinţând fidei-comisele şi în temeiul dreptului de a micşora după trebuinţă latifundiile, i se va face posibil ţăranului să-şi creieze o proprietate (arător, păşune, pădure) cel puţin atât, cât să o poată munci el şi familia lui. Principiul conducător al acestei politici agrare e pe de o parte promovarea nivelării sociale, pe de altă parte potenţarea producţiunii.

6.  Muncitorimei industriale i-se asigură aceleaşi drepturi şi avantagii, cari sunt legiferate în cele mai avansate state industriale din apus.

IV.   Adunarea naţională dă expresiune dorinţei sale, ca congresul de pace să înfăptuiască comunitatea naţiunilor libere în aşa chip, ca dreptatea şi libertatea să fie asigurate pentru toate naţiunile mari şi mici deopotrivă, iar în viitor să se elimineze răsboiul ca mijloc pentru regularea raporturilor internaţionale.

V.  Românii adunaţi în această adunare naţională salută pe fraţii lor  din Bucovina scăpaţi din jugul monarhiei Austro-Ungure şi uniţi cu ţara mamă România.

VI.   Adunarea Naţională salută cu iubire şi entuziasm liberarea naţiunilor subjugate până aci în monarhia Austro-Ungară, anume naţiunile: cehoslovacă, austro-germană, jugo-slavă, polonă şi ruteană şi hotăreşte ca acest salut al său să se aducă la cunoştinţa tuturor acelor naţiuni.

VII.    Adunarea naţională cu smerenie se închină înaintea memoriei acelor bravi Români cari în acest răsboiu şi-au vărsat sângele pentru înfăptuirea idealului nostru murind pentru libertatea şi unitatea naţiunei române.

VIII.    Adunarea Naţională dă expresiune mulţumirei şi admiraţiunei sale tuturor puterilor aliate cari prin strălucitele lupte purtate cu cerbicie împotriva unui duşman pregătit de multe decenii pentru răsboiu au scăpat civilizaţiunea din ghiarele barbariei.

IX. Pentru conducerea mai departe a afacerilor naţiunei române din Transilvania, Banat şi Ţara Ungurească, adunarea naţională hotăreşte instituirea unui Mare Sfat Naţional Român, care va avea toată îndreptăţirea să reprezinte naţiunea română oricând şi pretutindeni faţă de toate naţiunile lumii şi să ia toate dispoziţiunile, pe cari le va afla necesare în interesul naţiunei.



A GYULAFEHÉRVÁRI HATÁROZATOK

I.   Erdély, Bánság és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918 november 18-án (december 1-én) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárt, kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A nemzetgyűlés külön is kijelenti a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánságra.

II.   A nemzetgyűlés az általános választói jog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosai számára.

III.    Ezzel kapcsolatosan az új román állam szervezésére a nemzetgyűlés a következő alapelveket fekteti le:

1.   Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveleséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre, minden nép népességének számarányában nyer jogot.

2.  Egyenlő jog és teljes autonóm felekezeti szabadság az állam összes felekezetei számára.

3.     Tiszta demokratikus uralom föltétlen megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenkinti, aránylagos választói jog mindkét nemű huszonegy évet betöltött személy szamára, a községi, megyei és törvényhozási népviselet választásánál.

4.     Korlátlan sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság; minden emberi gondolat szabad terjesztése.

5.     Radikális földbirtokreform. Az összes birtokokat és különösen a nagybirtokokat össze kell írni. Ezen összeírás alapján, eltörölve a hitbizományokat és a szükség mértékében csökkentve a latifundiumokat, lehetővé teendő a földmívelőknek, hogy maguknak legalább is olyan nagyságú birtokot (szántót, legelőt, erdőt) szerezhessenek, amelyet családtagjaikkal együtt megmívelhetnek. Ennek az agrárpolitikának a vezérfonala egyfelől a szociális kiegyenlítés előmozdítása, másfelől a termelés fokozása kell, hogy legyen.

6.     Az ipari munkásságnak biztosítandók azok a jogok, amelyek a legelőrehaladottabb nyugati ipari államokban törvénybe vannak iktatva.

IV.   A nemzetgyűlés kifejezi azt az óhaját, hogy a békekongresszus valósítsa meg a népek közösségét olyformán, hogy igazság és szabadság legyen biztosítva a nagy és kis nemzetek számára egyaránt s jövőre ki legyen zárva a háború, mint a nemzetközi viszonyok rendezését szolgáló eszköz.

V.   E gyűlésen összesereglett románok üdvözletüket küldik bukovinai testvéreiknek, akik felszabadultak az osztrák-magyar monarchia járma alól s egyesültek a román anyaországgal.

VI.     A nemzetgyűlés szeretettel és lelkesedéssel üdvözli az eddig az osztrák-magyar monarchia jármában élt nemzetek felszabadulását éspedig: a cseh-szlovák, osztrák-német, jugoszláv, lengyel és rutén nemzetét és elhatározza, hogy ez az üdvözlet adassék az illető nemzetek tudtára.

VII.   A nemzetgyűlés alázattal hajlik meg azoknak a hős románoknak az emléke előtt, akik a háborúban vérüket ontották eszményünk megvalósításáért, halált halván a nemzet szabadságáért és egységéért.

VIII.    A nemzetgyűlés hálájának és csodálatának ad kifejezést a szövetséges hatalmakkal szemben, amelyek egy évtizedek óta háborúra készülő ellenség ellen folytatott nagyszerű és makacs küzdelmek árán, megmentették a civilizációt a barbarizmus körmei közül.

 A nemzetgyűlés elhatározza, hogy az erdélyi, bánsági és magyarországi románok ügyeinek további vezetésére egy nagy nemzeti tanácsot szervez, amely teljes jogosultsággal bírand, hogy a román nemzetet képviselje a világ összes népei előtt, bárhol és bármikor és hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzet érdekében szükségesnek lát.



1 Clopoţel, Ion, Revoluţia din 1918 şi unirea Ardealului cu România, Cluj, 1936, 121 - 123.