nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

TARTÓD

Vár romjai

Az északi Hargita nyugati oldalánál, a Parajd és Oroszhegy közötti, 800—900 m magasságban fekvő fennsík egyik Székelyvarság felé lejtő magaslatán, a Kiság és Tartód pataka közt állott valamikor Tartód vára. Ma csak romjai láthatók. A várat Orbán Balázs leírása tette ismertté.

340. A vár ásatási alaprajza (Ferenczi Géza után)

Ezelőtt tíz évvel régészeti feltárása is megkezdődött; az ásatást vezető Ferenczi István és Ferenczi Géza meghatározták a vár korát, s körvonalazták történelmi jelentőségét is.

A magaslatra épült vár ovális alakú, lepusztult falai faragatlan kövekből, helyben oltott mészhabarccsal kötve készültek, 1,6—2 m vastagságban. Az alapozás itt-ott közvetlenül a sziklás talajra került, másutt alapozó árok nyoma figyelhető meg. A falakon belül lakótorony nem volt. A kutatóárkokból korongon készült égetett agyagedény-töredékek kerültek elő, a fenékbélyegzős cserépanyag ugyanúgy a XI—XII. század fordulója körüli időre mutat, mint a várfal építéstechnikája vagy a falazat mészhabarcs-kötése és a töltött fal (külső felületén szabályosan rakott, közbül törmelékkel töltött falazás) építése.

Tartód vára tagja volt annak a gyepűvédelmi rendszernek, amelyhez Budvár, Kustaly, Firtos és Rabsonné vára is tartoztak, s amelyet a feudális magyar királyság a XI. század végén, a XII. század elején épített ki a keleti steppei nomád népek támadásának feltartóztatására. Tartód várát a XIII. század végén már nem lakták (Ferenczi 1971. 1138— 1146.).

Irodalom

Orbán I. 131—132. — Jakab 1901. 135, 142—143. — Ferenczi 1971. 1138—1146. — Ferenczi Géza—Ferenczi István: Székelyföldi gyepűk. Korunk 1972. 2. sz. 312. — Ferenczi 1978. 948.