nyomtat

megoszt

Nyári vándorlások
FERENCZ S. ISTVÁN
TÉL ELŐTT

Lassan ismét tél lesz.
Mint jég alá a patak,
zsugorodik bele
fertály századnyi életem.

Kisebb lett a völgy is,
töpörödötten hallgatnak az árnyak,
az összkomfortot feladja a család –
egy szobába költözik.

A csengettyűszó a forrásokba fagyott,
s a haldokló bárányok bégetése vékony,
mint hegedűn az é-húr.

Összehúzódnak éjszakára az emberek,
kisebb lett az álmuk,
félelmében nagyobbat ölel az asszonyon a férfi,
mert ki tudja, melyik pillanatban lesz ez a tél
örök.