nyomtat

megoszt

Binder Pál hagyatéka
BOGDÁNDI ZSOLT

IV. Binder Pál kéziratai

IV. 1. Monográfiák, tanulmánykötetek
IV. 2. Tanulmányok
IV. 3. Binder Pál által csoportosított kézirat-gyűjtemények
IV. 4. Cikkek, recenziók

 
1. Monográfiák, tanulmánykötetek

40. Havasok története (Az erdélyi Kárpátok történeti földrajza). 1986, g., aut., 4 irattartó, kb. 1600 f., ugyanazon kézirat több változata, hátéranyagokkal és tartalomjegyzékkel

41. Közös dolgaink történetéből. A román- magyar- szász kapcsolatok múltjából. 1983, g., kb. 370 lap (lektorált, kiadásra nem javasolt cikkgyűjtemény)

42. Transsylvano Hungaro-Saxonica, erdélyi magyar-szász kapcsolattörténeti források (bevezetéssel, jegyzetekkel), aut., g., kb. 1000 f. (2 irattartó)

43. Brassó és a Barcaság történelmi emlékeiből. Elbeszélő források, levelek és tanukihallgatások Brassó és a Barcaság történetéből (1560–1784), aut., 370 f. + Brassó megyei krónikások és barcasági evangélikus egyháztörténészek (1550-1800), g., 361 f.
44. Erdély történelmi demográfiája. Adatok és számítások Erdély középkori (XIV-XVIII. század) összlakosságáról. I-II. köt., g., 622 f. (2 példány). Aut. változat, kb. 200 f.

45. Erdélyi utazók a régi Európában. „Utazások a régi Európában” c. megj. (1976) kötet háttéranyagai és kézirata, g., aut., kb. 500 f. + Románok az Erdélyi Fejedelemség szolgálatában (1981), aut., kb. 120 f.

46. Binder Pál doktori dolgozatának kéziratai, referátumokkal, g., kb. 1500 f.

47. Das Geographische und Kartographische Werk des Kronstädter Humanisten Johannes Honterus vol. I., g., 135 f. + Johann Conrad Weiss vezette osztrák szakértőcsoport rajzai és térképei Erdélyről (1734-35), g., térképek fénymásolataival, kb. 300 f.

48. Johannes Honterus brassói humanista földrajzi és térképírói munkássága (1976), vol. I-II., három nyelven (rom., magy., ném.) g., aut., háttéranyagokkal, kéziratváltozatok, 3 irattartó, kb. 1200 f.

49. Opera geographica et cartographica Ioanni Honteri Coronensis. Tomus II. Annotationes et tabellae (1976), g., 142 f.

50. A Székás-fennsík falvainak történelmi személy- és helynevei, g., térképmellékletekkel, kb. 250 f.

51. Kultur und Literaturgeschichte der Deutschen aus Klausenburg (15-17. Jahrhundert) I-II. Teil., g., 202 f.

52. Ţara Ungurească, g., rom., magy., kb. 100 f.

53. Deutsche Familiennamen im mittelaterlichen Klausenburg (ca. 1450-1750), g., aut., kb 300 f. (2 irattartó)

54. Barcasági magyar lelkészek és iskolamesterek. A barcasági magyar protestáns egyházi és világi értelmiség. G., 147 f.

55. Armalista és nemesített erdélyi szászok, g., 221 f. (erdélyi szász életrajzok)

56. Cernovodeanu Paul – Binder Paul: Efectele calamităţilor naturale asupra evoluţiei societăţii feudale româneşti (până la 1800), g., 358 f. (Megj.: Cavalerii apocalipsului, Buc., 1993)

 

2. Tanulmányok

57. Istoria culturală şi literară a germanilor din Cluj (sec. XV–XVII.), aut., jegyzetekkel, kb. 50 f.

58. Nemzetiségek együttélése a régi Brassóban, g., 13 f.

59. Észrevételek és kiegészítések (a háromkötetes Erdély Történetéhez), g., 75 f.

60. Az erdélyi céhek történetének válogatott bibliográfiája, g., 32 f.

61. Szentpáli Ferenc a költő és paszkvillusszerző (Varga Imre 1981-ben kelt lektori véleményével), g., 45 f.

62. Consideraţiuni asupra numelui „Siebenbürgen” în evoluţia teritorială a Transilvaniei (Conferinţă ţinută în cadrul şedinţei Societăţii de Ştiinţe Istorice şi Filologice, filiala oraşul Stalin, 1959), g., jegyzetekkel, két változat, 44 f.

63. Gheorghe Bariţ şi revoluţia burghezo-democratică din 1848, g., 18 f.

64. Gheorghe Bariţ (1812–1893). Epoca şi omul în lumina autobiografiei sale (Roman Ionnal közösen), g., 27 f.

65. Obştea ţărănească – Markgenossenschaft – la saşii transilvani în lumina operelor lui Friedrich Engels, g., 20 f.

66. Repere la o istorie a climatologiei româneşti (Paul Cernovodeanu-Paul Binder), g., 16 f.

67. Familien der rumänischen Elite in Siebenbürgen im Zeitalter der nationalen Identitätswerdung (ca 1680-1720), g., 20 f.

68. A Barcaság természeti földrajza, g., 61 f. (2 példány)

69. Francisc Binder. Călător şi explorator în Africa (1849-1862), g., 56 f.

70. Az erdélyi szász egyetem tisztviselőinek névsora a fejedelmi korban, g., 35 f.

71. Kokelburger Komitat, g., 35 f.

72. Szászsebesszék történelmi család- és helynevei. A szék és a sebesi esperesség településtörténete, g., 40 f.

73. Nemzettudat és népi emlékezet Pesty Frigyes helynévtárában, aut., 34 p.

74. Heltai Gáspár és a kolozsvári szászok, g., 58 p.


3. Binder Pál által csoportosított kézirat-gyűjtemények


Kapcsolattörténeti tanulmányok


75. A magyar folnagy és a román fănogiu tisztségnévről, g., 11. f. Megj.: NyIrk 1972/1.

76. A hazai német tudományosság új eredményei, g., 7. f. Megj: Korunk 1977/12.

77. Valeriu Branişte könyvtárának 1919 évi magyar forradalmi kiadványai, aut., g., 6 f. Megj.: Könyvtári Szemle 1973/4.

78. Halmágyi István (kb 1550–1620) a havasalföldi vajdák kapitánya és bizalmi embere, aut., 11 f. Megj.: Erdélyi íródeákok a moldvai és havasalföldi vajdák szolgálatában (talán). Művelődés XXXI./1978

79. A székely és a szász településtörténet kérdésköréből.

  1. Szászsebestől a székely Sepsi székig., g., 16 f.
  2. Szászkézdtől a székely Kézdi székig, g., 5 f.

80. Székely felkelések a szász történelmi források tükrében. Brassói adatok az 1514 évi parasztháborúról és Székely Dózsa Györgyről, g., 4 f.

81. A székely felkelések visszhangja az erdélyi románok és szászok körében, g., 9 f.

82. A Schässburger-Segesvári család és a kolozsvári Heltai nyomda, g., 9 f.

83. Mihai Viteazul fejedelemsége kolozsvári Jacobinus János okleveleinek tükrében, g., 9 f.

84. Az Erdélyi Fejedelemség korának kapcsolattörténelméről. Mihai Viteazul olasz ágyumestere, g., 3 f.

85. A jó szász káposztás hús motivuma Bethlen Gábor egyik levelében (1622), g., 6 f.

86. Kézdivásárhelyi Matkó István és alvinci Ion Zoba, g., 6 f.

87. Korai román adatok a magyar nyelv finnugor rokonságáról, g., 17 f.

88. Miron Costin a „böcsületes moldvai boér, igen jó deák”. Kis- és Nagybaconi Baló Mátyás a neves román krónikásról, g., 3 f.

89. Gheorghe Şincai egyik őse: Sinkai István deák, g., 5 f.

90. Bethlen Miklós brassói levelei, g., 13 f.

91. A brassói háromnyelvű publicisztika a testvériség jegyében (1837–1849), g., 15 f.

92. Bem apó Brassóban, g., 11 f.

93. Petőfi Szászsebesen, g., 5 f.

94. Segesvári szemtanu a fehéregyházi csatáról és Petőfi Sándor haláláról, g., 5 f.


Vegyes kéziratok

95. Nobilul român Ştefan Raţ (cca 1670–1720) „odorbirăul Bălgradului”, ctitor al culturii româneşti, aut., jegyzetekkel, 9 f.

96. Subunităţile armatei române în epoca lui Mihai Viteazul şi Radu Şerban, aut., jegyzetekkel, 5 f.

97. Bulgari, hi Valachi sunt, aut., ném., jegyzetekkel, 9 f.

98. Christian Schesaeus şi Clujul (1558–1580), aut., jegyzetekkel, 15 f.

99. Lupta de la Zărneşti (11 august 1690), aut., jegyzetekkel, 16 f.

100. Movileştii şi Transilvania, aut., jegyzetekkel, 14 f.

101. Nobilii români din familia Dracula în Transilvania, aut., 8 f.

102. Soarta descendenţilor familiei domnitoare Basarab în Transilvania, aut., jegyzetekkel, 28 f.

103. Genealogia familiei nobiliare române Drakula din Transilvania, aut., jegyzetekkel, 24 f.

104. Bakó Géza (1924–1983), aut., 2 p.

105. Aranyosszéki kapcsolattörténeti mozaik, aut., jegyzetekkel, 9 f.

106. Adatok a régi magyar foglalkozási nevek tanulmányozásához, aut., 37 f (hiányos)

107. Aurul românesc în secolul al XVI-lea. Lista lui Ioan Czementes din Cluj despre minele şi spălătoriile de aur (1560), aut., (jegyzetekkel) 13 f

108. A szebeni Bakosok. Egy kecskeméti család erdélyi története, aut., jegyzetekkel, 11 f.

109. Date privind demografia istorică a municipiului Braşov, aut., 5 p.

110. Banovic Secula, erou transilvănean al cântecelor populare sârbeşti şi urmaşii lui, aut., jegyzetekkel, 10 f.

111. A „Farkas” és társainak ágyumestere, aut., 2 f.

112. Boieri români din Ţara Făgăraşului în opera poetică a umanistului sas Christian Schesaeus, aut., jegyzetekkel, 8 f.

113. Medici clujeni din secolul al XVI-lea, aut., jegyzetekkel, 13 f.

114. Nagy Jenő und die sächsische Sprachforschung, aut, 3 f.

115. Újjáéledő történetírásunk lehetséges buktatói, aut., 12 p.

116. A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai a Comitatus Cibiniensistől Erdély német nevéig, aut., jegyzetekkel, 47 p.


4. Cikkek, recenziók

117. Régi és új csángók, g, 2 f.

118. Egy európai népcsoport kivonulása Erdélyből, g., 3 f.

119. Apáczai Csere János farkasutcai lakása 1658-ban, g., 4 f.

120. Eduard Eisenburger (1928–1990), aut., 3 p.

121. Régi üvegcsűrök megyénkben, g., 2 f.

122. Bornemisza vagy Abstemius Péter (1535–1584) evangélikus prédikátor az unitáriusokról, g., 3 f.

123. Az erdélyi unitáriusok román és német elnevezései, g., 3 f.

124. Szász egyháztörténeti adatok az erdélyi unitáriusokról, g., 8 f.

125. Georg és Lucas Kratzer kolozsvári unitárius szász prédikátorok, g., 3 f.

126. Christianus Thobiae egyháztörténeti feljegyzései, g., 2 f.

127. Adatok Basilius Ferenc életéhez, g., 4 f. (2 példány)

128. Pécsi János kolozsvári unitárius prédikátor és énekszerző, g., 3 f.

129. Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok. Buk., Kriterion, 1974. (ismerteti B.P.), g., 5 f.

130. Szabó György: Abafáji Gyulay Pál. Bp., 1974. (ismert. B.P.), g., 3 f.

131. Az erdélyi geréb tisztségnévről, g., 10 f.

132. Összefonódó szálak. Christoph Armbruster avagy egy magyarul verselő „dáciai szász”, g., 4 f.

133. A szászfenesi szőlőművelés múltjából, g., 4 f.

134. Árkosi Veres Péter a brassói humanista gimnázium rektora, g., 4 f.

135. Az erdélyi Hallerek művelődéstörténeti szerepe, g., 4 f.

136. David Corbea, a román-orosz-magyar barátság előfutára, g., 3 f.

137. A Cantacuzino család szász és magyar kapcsolatairól, g., 4 f.

138. Az első hazai vulkanológiai megfigyelések. Egykori professzoromnak Török Zoltánnak, a neves vulkanológusnak emlékére, g., 8 f.

139. Feudalizmuskori román vendégszavak a magyar nyelvben, g., 2 f.

140. S. Gruescu-Cornelia Grumăzescu: Judeţul Hunedoara (1971, ism.: B.P.), g., 2 f.

141. Tanulmányok a román-magyar kapcsolatok multjából (ismertetés, 1963), g., 5 f.

142. A Nagybánya-vidéki hegység, vagy az északi vulkáni lánc Gutin és Cibles csúcsainak régi nevéről és a havas névről általában (1959), g., 7 f.

143. Adalékok a „telek” szó etimológiájához, g., 2 f.

144. Villa Alardi és Villa Pauli középkori falvak földrajzi helyzetéről, g., 4 f.

145. Egy elpusztult középkori falu, Arcus Saxonicalis, vagy Szászárkos földrajzi helyzetéről, g., 4 f.

146. Zákány, a keselyű elfelejtett régi magyar neve (1961), g., 3 f.

147. A XIX. század néhány haladó szellemű magyar történésze az erdélyi szászokról, g., 6 f.

148. Zsombolya rajon földrajza, g., 4 f.

149. Observaţii asupra rezumatului tezei de doctorat al tov. Bitay Ileana: „Antichitatea greco-romană în cultura umanistă din Transilvania”, g., 2 f.

150. Maja Philippi. Necrolog, aut., 2 p.

151. Observaţii şi aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat a tov. Eugen Janitsek: „Contribuţii la studiul relaţiilor lingvistice româno-ucrainene. Onomastica din Maramureş”. G., 2 f.

152. Observaţii şi aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat a lui Iosif Tövissi: „Relieful fluviatil din valea Oltului superior”. G., 2 f.

153. Reflecţii şi observaţii privind autoreferatul doctorandului Paul Cernovodeanu: Relaţiile Angliei cu Ţările Române în cadrul politicii sale orientale din perioada 1660–1714. Buc., 1969. G., 4 f.

154. Observaţii şi aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat „Târgu Mureş. Studiu economico-geografic. Iaşi, 1977. G., 3 f.

155. Observaţii la rezumatul tezei de doctorat: „Radu Şerban şi epoca sa. Monografie” de Constantin Rezachevici. Buc., 1978. G., 2 p.

156. Observaţii şi aprecieri asupra lucrării: Sibiul gotic. Arhitectura civilă gotică din Transilvania cu privire specială la oraşul Sibiu, de Hermann Fabini, Buc., 1978. G., 2 p.

157. Observaţii şi concluzii de apreciere asupra lucrării „Oraşele din Moldova – studiu de geografie economică de Alex. Gh. Ungureanu. (töredék), g., 1 p.

158. Observaţii şi aprecieri asupra rezumatului tezei de doctorat: „Contribuţii la istoria domeniului Bran în feudalism” de Florea Salvan (1985), g., 2 p.

159. Referat despre rezumatul tezei de doctorat Mihail Kroner: Stephan Ludwig Roth. Viaţa şi opera. G., 3 f.

160. Note marginale la rezumatul tezei de doctorat: Numele de familie ale saşilor din Transilvania de Fritz Keintzel-Schön (1970). G., 5 f.

161. Date privind originea transilvăneană a lui Ibrahim Müteferrika întemeietorul tipografiei turceşti, g., 5 f.

162. Din trecutul cercetărilor ştiinţifice în Transilvania şi istoricul unor societăţi ştiinţifice săseşti în secolele XVIII-XIX. (1973), g., 11 f.

163. Decăderea şi desfiinţarea breslelor din oraşul Braşov, g., 8 f.

164. Reformele conceptelor noastre culturale şi Reforma la Braşov (1989), g., 3 f.

165. Oraşul Rodna în secolul al XIII-lea, g., 5 f.

166. Poezia braşoveanului Petrus Mederus despre răscoala Seimenilor din Ţara Românească (1655), g., 8 f. (1965)

167. Istoricul Braşovului (1978), g., 9 f.

168. Date despre familiile Hosu şi Kis din Ţara Chioarului, g., 2 f.

169. Până cînd suntem oaia neagră a istoriei?, g., 4 f.

170. Catedrala episcopală din Biertan, g., 8 f.

171. Note despre Dr. M. Popescu-Spineni: România – Izvoare geografice (1972), g., 8 f.

172. Oraşele şi comunele judeţului Braşov, g., 10 f.

173. Cabane în munţi. Judeţul Braşov şi judeţele limitrofe, g., 7 f.

174. Monumente istorice ale judeţului Braşov, g., 12 f.

175. Istoria schematică a relaţiilor interetnice şi ecumenice ale saşilor din Transilvania (sec. XII-XIX.), aut., 9 p.

176. Sistemul relaţiilor interetnice şi internaţionale ale saşilor ardeleni în sec. 13-19., aut., 8 f.

177. Consideraţii privind istoria culturală a românilor din Transilvania în epoca Reformei, g., 13 f.

178. Un moment în relaţiile Persiei cu coaliţia antiotomană europeană. Misiunea diplomatului transilvănean Ştefan Kakas, g., 12 f.

179. Isaac Basirius şi cărturarii saşi, g., 8 f.

180. Răzvan şi Stanca. Posesiile transilvănene ale doamnei Stanca, văduva lui Ştefan Răzvan vodă al Moldovei, g., 3 f.

181. Dinamica populaţiei, densitatea şi evoluţia structurii pe medii în Ţara Bârsei (1511–1825), g., 7 f.

182. Localizarea cetăţii şi a târgului Teleajen şi probleme legate de ea (1960), g., 4 f.

183. Localizarea satului Arcus Saxonicalis (1962), g., 2 f.

184. Localizarea aşezărilor documentare „Villa Alardi”, „Villa Pauli” şi „Vale Lupardi” (1962), g., 2 f.

185. Gheorghe Bariţ, militantul înfrăţirii popoarelor ardelene (1962), g., 6 f.

186. Biografie sau autobiografie?, g., 2 f.

187. Manuscrise ale lui G. Bariţ aflate în fondul de manuscrise ale Mureşenilor din Bibliot. Reg. Braşov, g., 3 f.

188. Recenzie. Repertoriul manuscriselor de cronici interne (sec. XV-XVIII.) privind istoria României. Întocmit de I. Crăciun şi A. Ilieş. Buc., 1963. G., 4 f.

189. Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania. Vol I. Întocmit de Coriolan Suciu. Buc., 1967. G., 4 f.

190. Repere şi aprecieri privind populaţia Transilvaniei în epoca lui Mihai Viteazul (sec. XVI-XVII.), g., 9 f.

191. Câteva date personale privind preoţii lui Avram Iancu din Munţii Apuseni, g., 4 f.

192. Baccius Andreas, g., 8 f.

193. Un izvor român (ardelean) a călătoriei lui Magellan – Maximilianus Transilvanul, g., 6 f.

194. Participarea iobagilor saşi la răscoalele ţărăneşti din Transilvania, g., 4 f.

195. Die interetnischen und internationalen Beziehungssysteme der siebenbürger Sachsen (13-19Jh), aut., 12 p. (korrektúrázott változattal)

196. Ernst Wagner és az erdélyi szász történetírás szemlélet-váltása, aut., 5 p. (korrektúrázott változattal)

197. Gondolatok a Kolozsvári emlékírók (1603–1720) névmutatójáról, aut., 8 p.

198. Csikszék első részletes térképei, aut., 15 p.

199. Ein das ungarländische Rechtswesen betreffendes siebenbürgische lateinisch-deutsches Glossar um 1540, aut., 3 p.

200. Hannes Löw Rhener (Régeni Asztalos János) kolozsvári szász asztalosmester, aut., 8 p.

201. Un colţ de ţară în cotitura Carpaţilor, aut., 3 p.

202. Izvoare privind evul mediu românesc. Ţara Haţegului în secolul al XV-lea. Introducere, ediţie îngrijită, note şi traduceri de Adrian Andrei Rusu, Ioan Aurel Pop, Ioan Drăgan. Cluj-Napoca, 1989. (recenzió), aut., 3 p.

203. Nicolae Popp: Bazinul Dunării. Natură şi om. Buc., 1988. (recenzió), aut., 10 p.

204. Domeniul cetăţii Dezna în Evul Mediu, g., 5 f.

205. Evangelische Ungarn und Bulgaren als Mitglieder der sächsischen Landeskirche A.B., g., 8 f.

206. Slowaken und Zipser in Siebenbürgen (Sedmohradska), g., 12 f.

207. Bis wann sind wir das „schwarze Schaf“ der Geschichte?, g., 5 f.

208. Visk. Eine mittelalterliche sächsische Siedlung in der heutige Ukraine, g., 4 f.

209. Benkő József: Specialis Transilvania. Terra Siculorum. Die Szekler und das Szeklerland. Udvarhelyer Stuhl, der Filialstuhl Keresztur, der Bardoczer Filialstuhl. Übersetzt und herausgegeben von Szabó András. Klausenburg, Minerva Verlag 1944. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 3 f.

210. Peter Bod`s Selbstbiographie. Übersetzt von Dr. Valentiny Antal. Mit einer Einleitung von Dr. Jancsó Elemér. Klausenburg, Minerva Verlag 1945. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 2 f.

211. Kazinczy Ferenc, Siebenbürgische Briefe I. Mit einer Einleitung versehen von Univ. Prof. Dr. Georg Kristóf. Klausenburg, Minerva Verlag 1944. (Franz Killyen és Binder Pál ismertetése), g., 5 f.

212. Halász Gyula: An der Schwelle eines hundertjährigen Lebens. Erinnerungen. Bukarest, Literarischer Buchverlag 1967., g., 1 p. (ism.: Binder Pál)

213. Das Wechselvolle eheleben des berühmten siebenbürgischen Arztes Samuel Köleséri. Aus der Handschriftensammlung des Hermányi Dienes József vom Jahre 1762. „Nagyenyedi Demokritus“, alte siebenbürgische Anekdotensammlung. II. Bd. No. 157, s. 60-65. Herausgegeben und mit einer Einleitung versehen von dr. György Lajos. Klausenburg, Minerva Verlag 1943. (Binder Pál ismertetése), g., 4 f.

214. Ethnische Verschiebungen in mittelalterlichen Siebenbürgen, g., 8 f.

215. Die Genealogie der rumänischen Adelsfamilie Drakula aus Siebenbürgen, g., 14 f.

216. Historisch-geographische Bemerkungen zu Urkundenbuch VII., g., 8 f.

217. Persönliche Beziehungen zwischen der siebenbürgisch-sächsischen Reformation und Klausenburg (cca 1540-1600), g., 17 f.

218. Johannes Adami. Egy vingárdi szász a londoni királyi testőrség tagja, aut., 2 p.

219. Az erdélyi székely és szász székek illetve kerületek keletkezése és megszűnése, aut., 10 p.

220. B.P. által összeállított gyűjtemény folyóiratokban, újságokban megjelent cikkeiről. 1964 február–1991, sajtókivágások, 15 kötet (két példányban), kb. 500 tétel, a kötetek elején tartalomjegyzékkel. Egy külön kötet ama csak magyar nyelvű újságcikkekel, melyek az Új Időben, Brassói Lapokban és Megyei Tükörben jelentek meg (133 f.)

221. B. P. összegyűjtött tanulmányai (különnyomat-kolligátumok), 12 kötet (minden cikk több példányban)

        1. Román nyelven közölt cikkei 2 kolligátum-kötetben (Paul Binder: Opere 1-2), tartalomjegyzékkel, 63 cím

        2. Articole apărute în reviste de specialitate (3 kolligátum-kötet, 1961–1969, 1970–1974, 1975–1980), tartalomjegyzékkel, 124 cím

        3. B.P. 1971-1981 között közölt cikkeinek kolligátum-kötete (Opera IV), 32 cím, tartalomjegyzékkel

        4. B.P. Tanulmányok 1963-1991, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 17 cím

        5. Paul Binder: Studii filologice şi istorice 1964-1992, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 27 cím

        6. Binder Pál: Tanulmányok 1969-1994, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 37 cím

        7. Paul Binder: Studii istorice 1964–1989, 2 kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 63 cím

        8. Paul Binder: Opera in folio 1967–1993, kolligátum-kötet, tartalomjegyzékkel, 13 cím