nyomtat

megoszt

Erdély a Históriában
BÁRDI NÁNDOR (összeáll.)

Katus László

Erdély népei 1918 előtt

 

Magyarország és Erdély népességének nemzetiségi összetételét részletes pontossággal első ízben az osztrák statisztikai hivatal által 1850-ben végrehajtott népszámlálás mérte fel. Az ezt követő két népszámlálás – 1857-ben és 1869-ben – nem érdeklődött a lakosság nemzetisége iránt, 1880-tól kezdve azonban a 10 évenként megtartott népszámlálások rendszeresen kimutatták a népesség anyanyelvi megoszlását.

Az 1850. évi népszámlálás – a későbbiektől eltérően – külön-külön nemzetiségként mutatta ki a magyarokat és a székelyeket, illetve a németeket és a szászokat, s a zsidókat is nemzetiségi csoportnak tekintette. Az összeírás nemzetiségi adatai az ún. jogi népességre vonatkoznak, vagyis a helyi születésű vagy illetőségű lakosságra. Ha ehhez hozzáadjuk a községben jelenlevő idegeneket és levonjuk a távollevő községi illetőségűeket, akkor megkapjuk a tényleges vagy jelenlevő népességet.

Az 1850. évi népszámlálás nemzetiségi adatait két változatban is közzétették: először a jogi népesség nemzetiségi megoszlását az eredeti felvétel alapján, majd később a tényleges népességre vonatkozó korrigált adatokat a Habsburg monarchia hivatalos statisztikai sorozatának, a „Tafeln zur Statistik zur österreichischen Monarchie”-nak 1856-ban megjelent kötetében. A módosításokat a bécsi statisztikai hivatal igazgatója, Karl von Czoernig végezte: a magyarok és a németek számát jelentősen megnövelte a románok, de főleg a zsidók és a cigányok rovására. Mi a továbbiakban az eredeti felvétel adatait használjuk, amelyek Erdélyre vonatkozóan községi részletességgel fennmaradtak. Figyelembe kell azonban vennünk az időközben bekövetkezett területi változásokat is, hogy az 1850. évi adatok a későbbi népszámlálások eredményeivel összehasonlíthatóak legyenek. Mint ismeretes, 1850-ben Erdély különálló közigazgatási egységet képezett, amely magában foglalta az ún. Partium (Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyék és Kővár-vidéke) területét is. 1876-ban a Partium nagyobb részét Magyarország megyéihez (Szatmár, Szilágy, Arad) csatolták, kisebb részét pedig az időközben az anyaországgal egyesített Erdélyhez, amelyet a korabeli hivatalos statisztika „Királyhágóntúl”-nak nevezett. Ugyanakkor Erdély hagyományos közigazgatási beosztását – 8 megye, 4 vidék, 9 szász és 5 székely szék – felszámolva 15 új vármegyét létesítettek. Az összehasonlíthatóság kedvéért az 1850. évi népszámlálás eredeti adataiból is levontuk a Magyarországhoz csatolt 328 község adatait. Az így most már azonos területre (57 804 km«MDSU»2) vonatkozó adatok a következő képet mutatják Erdély népességének növekedéséről és nemzetiségi megoszlásáról 1850 és 1910 között. (Lásd 1. és 2. táblázat.)

Erdélyben a teljes népesség és valamennyi nemzetiség növekedése lassúbb volt 1850 és 1880 között, mint Magyarországon. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az ún. demográfiai átmenet – midőn a halálozási arányszám tartós és folyamatos csökkenése következtében meggyorsul a természetes szaporodás – Erdélyben később vette kezdetét, mint Magyarországon, s az 1873. évi nagy kolerajárvány pusztításai is jóval súlyosabbak voltak itt. Erdély lakossága ennek következtében 1869 és 1880 között 3,2%-kal csökkent.

A magyarok számának növekedése jóval meghaladta a többi nemzetiség gyarapodását, ennek következtében arányszámuk 60 év alatt 26%-ról 34%-ra emelkedett. Az arányeltolódás és a gyorsabb növekedés okait keresve több tényező együttes hatására kell rámutatnunk. A magyarok természetes szaporodása lényegesen nagyobb volt, mint a románoké és a németeké. Erdélyből a kivándorlás nagyobb mértékű volt, mint Magyarországról, s a kivándorlók között a magyarok jóval erdélyi arányszámuk alatt, a németek és románok pedig az fölött voltak képviselve. 1900 és 1914 között 210 ezer ember vándorolt ki Erdélyből az országhatárokon túlra (105 ezer Amerikába, 91 ezer Romániába), közülük 143 ezer (68,3%) volt román, 30 ezer (14,5%) német, s csak 36 ezer (16,9%) magyar. Ugyanakkor a Magyarországgal folytatott belső népcsere mérlege Erdély szempontjából pozitív volt: többen települtek át Magyarországról Erdélybe, mint ahányan Erdélyből Magyarországra. A századfordulón fellendült Erdély iparosodása, s az ottani bányavidékek és gyorsan fejlődő ipari körzetek erősen vonzották a Királyhágón inneni országrészek lakóit. Így történt, hogy például Hunyad megyében 1880 és 1910 között a magyarok száma megnégyszereződött: 13 ezerről 52 ezerre növekedett. A zsidók száma Erdélyben 1850 és 1910 között 12 ezerről 64 ezerre nőtt, s közülük 47 ezer (73,3%) magyarnak vallotta magát. Ugyancsak magyarként került felvételre 1910-ben az erdélyi cigányok jelentős része is. A magyar népszámlálások anyanyelvi adatainak viszonylagos pontosságát mutatja az a tény, hogy Nicolae Mazere iasii román egyetemi tanár 1909-ben román egyázi források alapján községi részletességgel felmérte az erdélyi románok számát, s eredményei meglepően közel állnak a népszámlálási adatokhoz: ő 1 418 304 románt talált, míg a népszámlálás 1900-ban 1 397 282-t, 1910-ben – a katonák beszámításával – 1 472 021-et.

A magyarok növekedése sem volt mindenütt egyenletes. A négy székely vármegyében (Csík, Háromszék, Maros-Torda, Udvarhely) élő magyarok száma 1880 és 1910 között csak 27%-kal emelkedett (393 ezerről 500 ezerre), ugyanakkor a többi 11 vármegyében élő magyarok számának növekedése 72% (238 ezerről 409 ezerre, 15%-ról 20%-ra). Érthető, hogy a századfordulón a magyar közvéleményt erősen foglalkoztatta a „székely kérdés”, a Székelyföld gazdasági és szociális válsága.

A városokban a magyarok és németek arányszáma jóval nagyobb volt, mint vidéken. 1910-ben a magyarok 22,4%-a, a németek 24,1%-a, a románoknak viszont csak 5,6%-a lakott a városokban. A 29 erdélyi város lakosságának nemzetiségi megoszlását a 3. táblázat mutatja.

Erdély népessége nemcsak etnikai szempontból volt rendkívül tarka, hanem vallási megoszlását tekintve is: hét különböző felekezet híveit találhatjuk meg nagyobb számban. Valamennyi nemzetiségi csoport több felekezet között oszlott meg. (Lásd 4. és 5. táblázat.)

A vallási megoszlás alakulása tehát lényegében ugyanazt a tendenciát mutatja, mint a nemzetiségi adatok: a „magyar” vallások (római katolikus, református, unitárius, izraelita) arányszáma nőtt, a „német” (evangélikus) és „román” (görög katolikus és görögkeleti) vallások számaránya pedig csökkent 1850 és 1910 között.

Végül vessünk egy pillantást az erdélyi népesség és az egyes nemzetiségek társadalmi szerkezetére, foglalkozási megoszlására. A magyar népszámlálások foglalkozási statisztikájának rendszere csak a századfordulóra alakult ki végleges formában, ezért az 1890 előtti összeírások foglalkozási adatait csak bizonyos korrekciókkal és csak hozzávetőlegesen lehet összehasonlítani a későbbiekkel. A foglalkozást az anyanyelvvel kombinálva csak 1900 óta mutatják ki a népszámlálási kiadványok.

A 6. táblázat adatai jelzik, hogy a dualizmus korában megindult, s a századfordulón felgyorsult Erdélyben is a gazdaság modernizálása, iparosodása, s előrehaladt a társadalmi szerkezet polgári átalakulása. Az iparban foglalkoztatottak száma 1890 és 1910 között Erdélyben gyorsabban növekedett, mint Magyarországon, s ugyancsak nagyobb mértékben nőtt a kereskedelemben és szállításban dolgozók száma is. Különösen az iparosodás 1890 utáni ugrásszerű növekedése figyelhető meg a 7. táblázatból.

A gazdasági és társadalmi átalakulás, modernizálódás nem egyforma mértékben hatott a különböző nemzetiségű népcsoportokra. A magyar és a német (szász) nemzetiség már egy viszonylag polgárosult, iparosodó társadalom képét mutatja, a románság azonban láthatóan megrekedt a hagyományos paraszti társadalom szintjén. Egyfelől a magyar és szász, másfelől a román társadalom szerkezete közötti különbség még jobban kidomborodik, ha a világháború előtti erdélyi társadalmat a népszámlálási adatok részletezettsége által lehetővé tett még finomabb társadalmi-foglalkozási kategóriák szerinti bontásban elemezzük. Az adatokat kétféle csoportosításban mutatjuk be. Először azt ábrázoljuk (lásd 8. táblázat), hogy az egyes foglalkozási kategóriák, illetve társadalmi rétegek népessége hogyan oszlott meg anyanyelv szerint. A következő, a 9. táblázat viszont az egyes nemzetiségek társadalmi szerkezetét mutatja be a fontosabb foglalkozási-társadalmi kategóriák szerinti bontásban.

Befejezésül a 10. táblázat a nemzeti-, politikai fejlődés szempontjából oly fontos értelmiség alapvető kategóriáinak anyanyelvi megoszlását mutatja.

 

1. Erdély polgári népességének nemzetiségi megoszlása
 az 1850. évi népszámlálás szerint

 

Jogi népesség
(a népszámlálás
eredeti adatai)

Tényleges népesség (Czoernig és a Tafeln módosított adatai),

Jogi népesség

 

Tényleges népesség       

 

magyarok

355 927

 

305 223

 

 

székelyek

180 876

585 342

180 876

 

488 927

együtt

26,03%

28,23%

 

26,11%

 

németek

16 633

 

15 462

 

 

szászok

175 637

219 374

175 631

 

192 204

együtt

9,33%

10,58%

 

10,26%

 

románok

1 225 618

1 202 050

1 084 897

 

1 091 208

 

59,45%

57,97%

 

58,28%

 

cigányok

78 885

52 665

76 754

 

77 201

 

3,83%

2,54%

 

4,12%

 

örmények

7 687

7 879

7 329

 

7 372

 

0,37

0,38%

 

0,39%

 

zsidók

15 606

6 220

11 692

 

11 760

 

0,76%

0,30%

 

0,63%

 

egyéb

4 776

207

3 743

 

3 765

 

0,23%

0,01%

 

0,20%

 

jogi népesség összesen

2 061 645

 

1 861 607

 

 

távollevők

-30 371

 

-28 951

 

 

idegenek

+42 198

 

+39 781

 

 

tényleges né-pesség összesen

2 073 472

2 073 737

1 872 437

 

1 872 437

 

 

2. Erdély jelenlévő polgári népességének nemzetiségi megoszlása a népszámlálások adatai szerint (1876 utáni terület

                                                                   Növekedés (vagy fogyás) százalékban

          1850            1880          1910            1850-1880    1880-1910    1850-1910

magyarok     488927        630477        909003        28,95            44,18          85,92

                   26,11%        30,25%        34,20%

németek       192204        211748        231403

                   10,26%        10,16%        8,71%          10,17          9,28             20,39

románok      1091208       1184833       1464221

                   58,28%        56,85%        55,08%,       8,58             33,58          34,18

egyéb          100098       56940          53542

                   5,35%          2,73%          2,01%         -43,12          -5,97            -46,51

Együtt          1872437       2084048       2658159       11,30           27,55           41,96

 

 

3. Az erdélyi városok lakosságának nemzetiségi megoszlása (százalékban)

                                                1850                      1880                     1910

magyarok                                 37,3                      48,6                      58,7

németek                                    26,3                      23,8                      16,1

románok                                   26,7                      24,0                      23,4

egyéb                                       9,7                        3,6                        1,8

 

4. Erdély népességének vallási megoszlása (százalékban)

                                                                   1850                      1910

római katolikus                                             11,4                      14,0

görög katolikus                                            29,2                      28,0

görög keleti                                                  32,3                      29,6

református                                                   13,6                      14,9

evangélikus                                                  10,5                      8,6

unitárius                                                       2,4                        2,5

izraelita                                                        0,6                        2,4

 

5. Az erdélyi nemzetiségek vallási megoszlása 1900-ban (ezer fő)

                   Magyarok    Németek      Románok     Egyéb                   Összes       

római katolikus                301              18                3                 9                 331

görög katolikus               23                0                 658              10                692

görög keleti                     11                0                 730              8                 749

református                      359              1                 2                 3                 365

evangélikus                     23                196              2                 1                 222

unitárius                          64                0                 0                 0                 64

izraelita                           34                17                1                 1                 53

Összesen                        815              233              1397            32                2477

 

 

6. A kereső népesség megoszlása fő foglalkozási csoportok szerint (százalékban)

                             Össznépesség                           Magyarok, Németek, Románok

                             1869            1890            1910            1910-ben

Őstermelés            81,8             76,5             70,8             54,5   57,4   83,6

Bányászat, ipar      7,0               9,1               13,6             20,2   22,4   7,3

Kereskedelem,

hitel, szállítás         0,9               2,0               3,5               6,7     6,0     1,2

Közszolgálat, szabad

Foglalkozások       1,9               2,1               2,7               4,9     4,5     1,1

Véderő                  1,2               1,6               1,7               2,3     2,6     1,2

Napszámosok        2,4               3,4               2,0               2,1     0,7     1,9

Nyugdíjasok,

Járadékosok          0,5               1,0               1,5               2,3     3,4     0,8

Házi cselédek        4,4               3,8               3,7               6,0     2,3     1,4

Egyéb                             0                 0,5               0,6               1,0     0,6     0,2

 

7. Az iparforgalmi ágazatokban foglalkoztatottak száma és növekedése Erdélyben

                                                                                                                Növekedés %-ban

                                                1869        1890        1910                        1869-1890               1890-1910              1869-1910

Bányászat és ipar                 75209      91993      159901                    22,3                         79,8                         112,6

Kereskede-lem,

hitel és szállítás                    9017        19704      40941                      98,7                         107,8                       312,8

Összesen                               85126      111697    200842                    31,2                         79,8                         135,9

 

8. Erdély össznépességének megoszlása társadalmi-foglalkozási csoportok és anyanyelv szerint 1910-ben

                                Keresők éseltartottak száma                               Magyar  Német     Román    Egyéb

                                                                                                                                Százalékban

I. Nagy- és középbirtokosok

100 holdon felül                                    7 834                                       66,9         7,6           25,5         0,1

II. Kisbirtokosok, kisbérlők

50-100 holddal                                      17 264                                     42,1         11,3         46,6         0

10-50 holddal                                        465 840                                   27,5         12,1         60,3         0

5-10 holddal                                          401 342                                   23,1         8,4           68,6         0

0-5 holddal                                            474 026                                   22,9         6,4           70,6         0,1

egyéb önálló őstermelő                       26 894                                     29,3         2,4           65,5         2,7

Együtt                                                    1 385 366                                24,9         8,9           66,2         0,1

III. Polgári rétegek

Önálló iparos                                        173 837                                   51,6         16,6         26,4         5,4

Önálló kereskedő és szállító               47 429                                     57,9         19,2         20,8         2,1

Járadékos, tőkepénzes                        32 672                                     34,9         18,0         26,1         1,0

Együtt                                                    253 938                                   53,2         17,3         25,3         4,2

IV. Tisztviselők és alkalmazottak

Gazdasági tisztviselők                         22 888                                     72,5         20,2         6,5           0,8

Közszolgálati és szabad foglalkozású

értelmiségi és alkalmazottak               86 278                                     59,4         14,6         25,7         0,4

Együtt                                                    109 166                                   62,1         15,8         21,7         0,3

V. Munkások

Mezőgazdasági munkás                      524 326                                   30,4         2,2           62,5         4,8

Ipari munkás, bányász                         197 251                                   50,1         12,1         33,6         4,3

Munkás a kereskedelemben

és szállításban                                      50 931                                     72,5         8,5           18,2         0,7

Napszámos                                            48 870                                     36,1         2,8           55,4         7,6

Házi cseléd                                            46 610                                     54,5         5,3           39,4         0,8

Együtt                                                    867 988                                   39,0         5,0           1,6           4,4

VI. Véderő                                             23 874                                     48,0         15,5         34,1         2,4

VII. Egyéb                                             30 201                                     51,6         8,1           32,0         9,2

Összesen                                               2 678 367                                34,3         8,7           55,0         2,0

Ebből: őstermelő                                  1 920 776                                26,6         7,0           64,9         1,5

Iparos, bányász                                    377 639                                   51,0         14,5         29,8         4,7

Kereskedő, szállító                               111 436                                   66,5         14,0         18,2         1,3

Egyéb                                                     268 516                                   51,9         10,6         34,5         3,0

 

9. Erdély össznépességének és a nagyobb nemzetiségek népességének megoszlása társadalmi-foglalkozási csoportok szerint 1910-ben (keresők és eltartottak együttesen, százalékban)

                                                                                Erdély                     Magyarok              Németek                 Románok

I. Nagy- és középbirtokosok

100 holdon felül                                                    0,3                           0,6                           0,3                           0,1

II. Kisbirtokosok, kisbérlők

50-100 holddal                                                      0,6                           0,8                           0,8                           0,6

10-50 holddal                                                        17,4                         14,0                         24,1                         19,1

5-10 holddal                                                          15,0                         10,1                         14,3                         18,7

0-5 holddal                                                            17,7                         11,8                         12,9                         22,7

egyéb önálló őstermelő                                       1,0                           0,9                           0,3                           1,2

Együtt                                                                    51,7                         37,5                         52,5                         62,3

III. Polgári rétegek,

Önálló iparos                                                        6,5                           9,8                           12,3                         3,1

Önálló kereskedő és szállító                               1,8                           3,0                           3,9                           0,7

Járadékos, tőkepénzes                                        1,2                           2,0                           2,5                           0,6

Együtt                                                                    9,5                           14,8                         18,7                         4,4

IV. Tisztviselők és alkalmazottak,

Gazdasági tisztviselők                                         0,9                           1,8                           2,0                           0,1

Közszolgálati és szabad foglalkozású

értelmiségi és alkalmazottak                               3,2                           5,6                           5,4                           1,5

Együtt                                                                    4,1                           7,4                           7,3                           1,6

    V. Munkások,

Mezőgazdasági munkások                                 19,6                         17,4                         4,9                           22,3

Ipari munkások                                                     7,7                           10,8                         10,2                         3,1

Munkások a kereskedelemben

és szállításban                                                      1,9                           4,0                           1,9                           0,6

Napszámosok                                                       1,8                           1,9                           0,6                           1,8

Házi cselédek                                                        1,7                           2,8                           1,1                           1,3

Együtt                                                                    32,4                         36,9                         18,6                         30,4

VI. Véderő                                                             0,9                           1,3                           1,6                           0,6

VII. Egyéb                                                             1,1                           1,5                           1,0                           0,6

Összesen                                                               100                          100                          100                          100

Ebből: őstermelés                                                 71,7                         55,8                         57,8                         84,7

Bányászat és ipar                                                 14,2                         21,0                         23,4                         7,6

Kereskedelem, hitel és szállítás                          4,1                           8,1                           6,7                           1,4

Egyéb                                                                     10,0                         15,1                         12,1                         6,3

 

10. A közszolgálatban és szabad pályákon működő értelmiségi

keresők anyanyelvi megoszlása 1910-ben (százalékban)

                                                                                Magyar                  Német                     Román

Közigazgatási tisztviselők                                  74,9                         13,1                         11,7

Jegyzők                                                                  63,0                         12,6                         24,4

Igazságügyi tisztviselők, bírák, ügyészek        75,2                         7,4                           16,9

Lelkészek és egyházi alkalmazottak                   34,8                         10,7                         54,1

Ügyvédek                                                              65,0                         8,8                           26,0

Pedagógusok                                                        58,3                         16,1                         24,8

Egészségügyiek                                                   53,6                         24,7                         21,6

Orvosok                                                                 61,5                         25,1                         12,8

Egyéb                                                                     69,8                         21,1                         6,8

Összesen                                                               60,5                         14,5                         24,5