nyomtat

megoszt

Sajtómappa


[2007. ápr. 8. ] Drótos László – Somogyi Tamás: Adattármustra. Társadalomtudomány - értékelés az Erdélyi Magyar Adatbankról

Adattármustra. Társadalomtudomány

A sorozat keretében független szakértõk értékelik a magyar könyvtárak tartalomszolgáltatásait megadott szempontok szerint; elsõ alkalommal a társadalomtudományok témájában. A bírálatok a használók számára fontos keresõfelülettel, keresõrendszerrel, tartalommal és metaadatokkal foglalkoznak. Az észrevételek egyrészt segítséget nyújtanak a rendszerek minél jobb és eredményesebb használatához, másrészt felhívják a fejlesztõk és üzemeltetõk figyelmét a szolgáltatás hiányosságaira, a jövõbeli minõségi javítások érdekében.

Erdélyi Magyar Adatbank

Honlap: http://adatbank.ro
E-mail: ugyelet@transindex.ro
Fenntartó: Jakabffy Elemér Alapítvány és Transindex
Értékelés dátuma: 2006. október 27.
Értékelõ: Drótos László

Általános értékelés

Az Erdélyi Magyar Adatbank az egyik legjelentõsebb határon túli magyar digitális gyûjtemény, amelyet a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex professzionális módon fejleszt 2004 eleje óta. Középtávon egy – Erdélyre összpontosító – társadalomtudományi referenciakönyvtár felépítése a cél, amely egyaránt szolgálja a kutatók és a szélesebb nagyközönség igényeit. Ennek megfelelõen 2006 októberében már több tucat „tár”: névtárak, bibliográfiák, repertóriumok, katalógusok, térképtárak, szótárak, statisztikai adatok, kutatások nyilvántartásai, kataszterek stb., valamint több száz digitális könyv, tanulmány, cikk, irodalmi mû alkotta a gyûjteményt. A gyûjtõkört jelenleg már a szépirodalom, illetve általában a mûvészetek irányában is bõvítik (és hangfelvételeket, videókat is felvesznek), a távlati tervek között pedig egy természettudományi alapkönyvtár kialakítása is szerepel. Most folyik a szolgáltatás portállá való átalakítása: a központi gyûjtemény mellett írók és tudósok „vendégoldalai”, magyarlakta települések honlapjai, és külsõ ugrópontok is helyet kapnak a szerveren.

A szolgáltatás tesztelése során megállapítható, hogy a tervezésnél megfogalmazott célok megvalósítása jó úton halad:

  • a digitalizált anyagok fontosak, szakmai színvonaluk magas;
  • az Erdéllyel kapcsolatos ismeretek egyre nagyobb körét fogják át;
  • a statikus dokumentumok mellett sokféle kereshetõ tartalom is van;
  • a gyûjtemény internetre optimalizált, és a felület használóbarát.

Az adatbank.ro vizsgálata három jelentõs hiányosságot mutatott ki:

  1. A tájékoztatók, súgók hiánya a kezdõlapról elérhetõ keresõknél, amelyek e nélkül „fekete dobozként” mûködnek, pedig a keresõk egyre fontosabbak lesznek, mivel a gyûjtemény növekedésével a böngészés már nem elég hatékony.
  2. A géppel olvasható, nyilvános metaadatok teljes hiánya, amelyekre a más gyûjteményekkel való közös kereshetõség miatt volna szükség.
  3. Az angol és/vagy egyéb világnyelvû felület és dokumentumok hiánya, ami pedig nagyban segítené az erdélyi magyarság e fontos információforrásának világméretû használatát, és egyben a nyelvi elszigeteltségbõl való kiszabadulást.

Összességében azonban az Erdélyi Magyar Adatbank példamutatóan gazdag és színvonalas szolgáltatás, amely minta lehet nemcsak más magyar kisebbségi adattáraknak, hanem általában az egy konkrét téma köré szervezõdõ digitális gyûjteményeknek is.

Részletes értékelés

Felület, használhatóság, segítség

  • A kezdõlapon (1. ábra) rajta van minden fontos funkció: a háromféle gyorskeresõ, a részletes tartalomjegyzék, az újdonságok listája és a négy legnépszerûbb gyûjteményegység, így könnyen áttekinthetjük az egyébként már most is zavarba ejtõen bõséges kínálatot.
  • A projekt saját bemutatása viszont meglehetõsen el van dugva. A digitalizálni tervezett kiadványok köre külön menüpontot kapott ugyan a mindössze négy részbõl álló fõmenüben, de a projekt célját és jelenlegi állását ismertetõ szövegek a félrevezetõ nevû „Sajtómappa” rovat alá kerültek, néhány friss hírrel együtt. Valódi sajtóanyagokat (sajtóközleményeket, képeket, statisztikákat stb.) viszont nem találunk itt.
  • Nem készítettek megfelelõ tájékoztatót, illetve segítséget sem a laikus, sem a professzionális felhasználóknak, így például a gyors-, illetve az összetett keresõk mûködését is csak találgatni lehet, pedig a hatékony keresés egy ekkora gyûjteménynél már nagyon fontos. A kevés tájékoztató szöveg is téves néhol: az http://adatbank.transindex.ro/fkereso.php lapon lévõ teljes szövegû keresõnél az adatbázis-keresõ (http://abkereso.php) magyarázata felejtõdött ott.
  • A navigáció viszont nagyon jó, az aloldalak egy részén is megjelenõ rövid tartalomjegyzéknek, a kapcsolódó és ajánlott oldalak listáinak, valamint a funkciógazdag kezdõlapnak köszönhetõen, ahová szinte mindenhonnan van visszatérés (bár például a http://kuszalik2.adatbank.transindex.ro oldalról visszamutató nyíl egy hibaüzenetre visz, a http://kataszter.adatbank.transindex.ro lapon pedig egyáltalán nem mûködik).
  • Mivel a kezelõfelület nagyrészt karakteres, ezért elvben a hátrányos helyzetû felhasználók is jól elboldogulnak vele. A lassú kapcsolattal rendelkezõknek kétségtelenül gyorsan letöltõdnek a kevés és kisméretû grafikus elemet tartalmazó oldalak. A gyengén látók számára hasznos az egyszerû, néhány erõteljes alapszínt használó külalak, de õk például már hiába próbálnák a szövegméretet nagyobbra állítani a böngészõben, erre az oldal nem reagál. A vakok pedig a kevés, de fontos grafikus elem jelentését nem tudják kitalálni, mivel nincs hozzájuk szöveges leírás, így a keresést indító ikon helyett csak ennyit ír ki a lynx böngészõ: rozsaszingomb.gif. A szolgáltatás nevét sem könnyû kideríteniük egyébként, mert az „Erdélyi Magyar Adatbank” felirat a nyitólapon csak a kis grafikus logón bogarászható ki, a honlap „title” sora csupán a semmitmondó „Adatbank” szót tartalmazza. Hasznos viszont, hogy sok helyen van nyomtatási nézet, vagyis navigációs oszlopok és menük nélküli „nyers” szöveg, ami a felolvasó programoknak is megfelelõ.
  • A magyar mellett egy erõsen csökkentett funkcionalitású és tartalmú román kezdõlap van, angol vagy más nyelvû kezelõfelület nincs, csak egy-egy mélyebben levõ oldalon bukkan fel néha angol felirat vagy rövid kiadványismertetõ, pedig a gyûjtemény jellege igencsak alkalmas lenne világméretû használatra. A „nyelvszegénység”-et egyetlen jó ötlet enyhíti valamelyest: a kezdõlapon a gyorskeresõknél a magyar ékezetek egérrel is bevihetõk (de itt a román karakterekre nem gondoltak, pedig valószínûbb, hogy – a szerverstatisztika szerint – a romániainál kétszer több magyarországi felhasználó inkább azok beírásával nem boldogul).
  • A szolgáltatást fejlesztõk és mûködtetõk logója a kezdõlap tetején, megnevezése a lap alján fel van tüntetve, utóbbi helyen a két vezetõ személyes e-mail címe is megtalálható. A felhasználók visszajelzésére mindössze a „KONTAKT” gombra kattintva indítható levélküldés szolgál, hagyományos elérési címeket és telefonszámokat csak a fenntartók saját honlapjain böngészve lehet találni. Általában az egyes gyûjteményrészek aloldalain is megjelenik vagy a központi ügyelet, vagy az illetékes szerzõ/szerkesztõ postafiókjának címe, de itt már egy „észrevételeim vannak” vagy „írok a szerzõnek” menüpontra kötve. Ugyancsak állandó elem a „könyvjelzõzöm” menüpont (a „bookmark” szó Transindex-féle magyarítása), ami megkönnyíti a kezdõ internethasználóknak, hogy felvegyenek egy dokumentumot a kedvencek listájába. Ennél is jobb azonban, hogy egyes aloldalaknak saját, doménszintû URL címük van (pl. csikszereda.adatbank. transindex.ro), így könnyen lehet rájuk hivatkozni.

1. ábra A honlap felsõ része a keresõkkel és a tartalomjegyzékkel

Keresõ funkciók, találatok

  • A kezdõlapon három gyorskeresõ van (2. ábra): egy az adattárjellegû forrásokhoz, kettõ pedig a szöveges dokumentumok szerzõ+cím szerinti, illetve a html-, doc-, és pdf-állományokban való teljes szövegû kereséséhez (utóbbi két formátumnál csak nagyon korlátozottan, a tesztek szerint). A komolyabb feladatokhoz három „összetett keresõ” áll rendelkezésre, az egyik szintén az adatbázisokhoz (ez csak annyiban különbözik az egyszerûtõl, hogy kiválaszthatjuk az adattárak körét); a másikkal a szöveges dokumentumok egyéb adatai (pl. téma, mûfaj, év, kiadó) között is kereshetünk; végül a harmadik a szerveren szintén helyett kapott írói és kutatói vendégoldalakon elérhetõ publikációk között keres. Ennyi keresési lehetõség az átlagfelhasználónak általában elegendõ is, különösen hogy ott van még a dokumentumtípusok szerinti böngészés lehetõsége. De professzionális célokra ezek az egyszerû AND kapcsolatot biztosító és kevés mezõtípust tartalmazó keresõk nem alkalmasak, bár valószínûleg nem is lehetne egy igazán részletes keresõt írni egy ennyire heterogén gyûjteményre. Szerencsére az egyes nagyobb adat-, név-, térképtáraknak és katalógusoknak külön speciális keresõjük és böngészõfelületük van, ezekkel többnyire már jó találati listákat lehet elérni.
  • A súgók hiányát a gyorskeresõk beviteli mezõjébe írt, odakattintásra eltûnõ tippek próbálják pótolni, de ezek egyrészt félrevezetõk (a „szerzõ és cím szerint” mezõ valójában a megjelenési adatok közt is keres), másrészt nagyon zavaró, hogy ha mi írunk be egy keresõkérdést, majd javítás céljából megpróbáljuk egy hibás betû mellé tenni a kurzort az egérrel, akkor a mi eddig beírt kérdésünk is eltûnik a kattintás miatt, és kezdhetjük elölrõl a gépelést. Keresõkérdéseink egyébként a találati lista megjelenésekor is eltûnnek, így bár hasznos ötlet, hogy az ûrlap ilyenkor is látható a lista felett, valójában vissza kell lépnünk a böngészõvel az elõzõ oldalra, ha módosítani akarunk a keresésen, és nem akarunk mindent újra begépelni.
  • A kezdõlapról elérhetõ keresõk úgy tûnik, hogy csak egyetlen mezõn belül keresnek, annak is csupán egyszeri elõfordulására illesztik a mintát. Így például egy többszerzõs mû esetén nincs találat, ha egynél több nevet próbálunk beírni. Ugyanakkor a tárgyszó mezõnél sikerült néha két fogalmat összekombinálni vesszõvel elválasztva, de ez sem következetes, mert például a „kisebbség, Románia” kérdésre van találat, a „kisebbség Románia” vagy a „Románia, kisebbség” kérdésre már nincs. A találatokat elemezve valószínûsíthetõ, hogy valamennyi tárgyszó egyetlen szöveges mezõben van, és a keresõ erre illeszti a mintát egyszerû belsõ kereséssel. Erre a mûködési módra utal az is, hogy bár csonkolásra szolgáló speciális karakter nincs, a belsõ mintaillesztés miatt végül is a mindkét oldali automatikus csonkolás minden mezõben megvalósul (pl. a címben az „ormány” betûcsoportra keresve megtalálja az „önkormányzat” és „kormánykoalíciós” szavakat is). Automatikusan mûködik az ékezet nélküli keresés is, legalábbis nagyjából, mert például a „Bûvös erdõ” nevû óvodát ékezet nélkül nem sikerült megtalálni az adattárakban. A kiadási évszámot is egyszerûen kezeli a rendszer: csak egyetlen évre lehet keresni, nincs intervallumra való szûkítési lehetõség. Nagyon hiányzik a gyûjteménybe való bekerülés dátuma szerinti keresés: mivel a kezdõlapon gyûjteményrészenként csak egy-két újdonság van kiemelve, az RSS fájl pedig csak az utolsó 6 tétel címét tartalmazza, így nem lehet átnézni egy nagyobb idõszak gyarapodásának ütemét és összetételét.
  • Az egyedi szöveges dokumentumok összetett keresõjénél a témakör és a mûfaj lenyíló menübõl választható, a tárgyszónál pedig külön ablakban megjelenõ index kérhetõ, ezek sokat segítenek abban, hogy ne kelljen találgatni; jó lenne ilyen a személy- és helységnév mezõknél is.
  • A válaszidõk igen jók, még a teljes szövegû keresõnél is szinte azonnal jönnek a találatok. Nagyon hasznos, hogy az adattárjellegû gyûjteményrészeknél elõbb egy összesített listát kapunk, ami csak azt mutatja, hogy melyik adatbázisban hányszor fordul elõ a keresett betûcsoport, majd a kiválasztott tételre kattintva a kérdésünk továbbítódik az adott gyûjteményrész saját keresõjének, és onnan kapjuk azután a részletes és teljes találati listát. A találatok jól áttekinthetõk, minden fontos adatot tartalmaznak, az egyedi dokumentumoknál még a formátumot és néhol a fájlméretet is. Idõnként azonban üres – talán idõközben törölt – html oldalak is felbukkannak a listában (pl. a „mellet” szóra keresve). A teljes szövegû keresõnél – Google-logikával – csak 10 találat jelenik meg egyszerre, de szerencsére utána ezt akár 500-ra is növelhetjük (egy ekkora lista megjelenítése persze már jóval tovább tart). Kár, hogy itt nincs nyomtatási nézet, amivel a találatok „akadálymentesen”, a navigációs keretek nélkül kinyomtathatók, elmenthetõk vagy felolvastathatók lennének.

2. ábra A szöveges dokumentumok összetett keresõje

Tartalom, minõség

  • 2004 óta a fejlesztõk tekintélyes és változatos gyûjteményt alakítottak ki, amely témájában természetesen a romániai magyarságra helyezi a hangsúlyt (3. ábra), azon belül is a társadalomtudományi, történelmi és közigazgatási adatokra és szakirodalomra, de az utóbbi idõben erõsödik a szépirodalmi gyûjteményrész is. Az eredetileg fõleg adattárakból álló szolgáltatás ma már nagy számban tartalmaz digitális könyveket, térképeket, sõt újabban hangfelvételeket is, valamint a – portállá való átalakulás jeleként – külsõ hivatkozásokat hasonló témájú forrásokra. A 2006 szeptemberében frissített digitalizálási terv pedig újabb jelentõs tartalombõvítést ígér. A teljes szolgáltatás ingyenesen használható, és az egyedi dokumentumok le is tölthetõk – bár többnyire csak fejezetenként, egybecsomagolt verziók nincsenek.
  • A formátumok között az interneten elterjedt html és pdf dominál, idõnként Word dokumentum is elõfordul; a többféle formában is elérhetõ szöveg azonban ritka. A térképek jó minõségû jpg, a hangok mp3 állományok.
  • A szövegek minõsége jó, szembeötlõ hibákat nem sikerült találni, a típushibákra (pl. „visssza”, „viszsza”, „viszza”) csak egy-két találat van.
  • A karakterkódolás a megvizsgált html oldalak fejlécében többnyire közép-európai (ISO 8859-2), de a fájlok belsejében már nem ilyen következetes a dolog: nyugat-európai „háztetõs õ” betûk, „acute” kódolású magyar karakterek, és Unicode kódolású „õ” és „û” betûk egyaránt elõfordultak, és olyan írásjelek vagy nem magyar karakterek is, amelyek nincsenek a 8859-2-es szabványban, így helytelenül jelennek meg. (Valószínûleg kódhiba lehet az írói vendégoldalakon lapozásra szolgáló „következõ sz³veg” felirat hibás „ö” betûje mögött is.) Egyes adattárak pedig nyugat-európai, illetve utf-8 kódlapokkal készültek. A kódolások keveredése fõleg a teljes szövegû keresésnél okoz gondot, a tesztek azt mutatják, hogy nem is lehet megtalálni egyes szavakat (pl. a „kelletõ” szóra nulla találatot ad a rendszer saját belsõ keresõje, pedig többek között a http://bogdanlaszlo.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=14&p=389#11 oldalon is elõfordul – és a Google meg is találja).

3. ábra Egy adattár kezdõoldala

Metaadatok, bibliográfiai információk

  • A honlap az „Adatbank” szón kívül nem tartalmaz metaadatokat, és az egyes aloldalakon, a gyûjteményrészek nyitólapjain, sõt magukban a dokumentumokban sem sikerült ilyeneket találni. A számítógéppel olvasható metaadatok hiánya a legnagyobb probléma ezzel az amúgy professzionális módon fejlesztett, és elsõdlegesen kutatási célokra készült gyûjteménnyel. Az összetett keresés ûrlapján látható mezõk ugyanakkor azt mutatják, hogy az alapvetõ adatok az egyedi szöveges dokumentumok egy részénél rendelkezésre állnak a háttérben mûködõ adatbázisban (4. ábra), így megvan a remény rá, hogy ezek idõvel bekerülhetnek majd a Nemzeti Digitális Adattárba, és így más gyûjteményekkel együtt – legalább részben, a fontosabb egyedi publikációk körére kiterjedve – közösen kereshetõvé válik a határon túli magyarságnak ez a jelentõs digitális információforrása.
  • Ami a felhasználóknak szánt „szabad szemmel látható” kísérõadatokat illeti: itt nagyon vegyes a kép. Csak az egyedi, könyvjellegû dokumentumok egy részéhez van rendes „katalóguscédula”, de sok esetben – különösen a speciális dokumentumok gyûjteményrészeinél – kideríthetetlen a digitalizáláshoz használt nyomtatott forrás, vagy legalábbis nyomozást igényel, mert nem jelenik meg mindenhol következetesen egységes bibliográfiai leírás.

4. ábra Digitális könyv katalóguscédulája és tartalomjegyzéke