Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Névmutató: Péterfalvi Attila


2003. október 17.

Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok Kiss Péternek írott levelükben kifejtették azt, hogy bár nem kifogásolható az, hogy a kisebbségek által létrehozandó önkormányzatok megválasztásának érdekében korlátozzák a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, de „… semmi nem indokolja, hogy az említett névjegyzéket (…) az állam, illetőleg annak tisztviselői kezeljék.”

2004. március 23.

Az EJKVB ülése – Szabó Vilmos, Papp Imre, Heizer Antal, Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanok, illetve az országos elnökök részvételével – megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak találta a T/9126. sz. törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen a pártok képviselői – Kósáné Kovács Magda, Hargitai János, Fodor Gábor és Szászfalvi László – mind úgy foglaltak állást, hogy a javaslat alkalmasnak bizonyul az általános vitára, de a részletes vita előtt érdemes lenne néhány hét szünetet tartani a vitás vagy függőben maradt kérdések megoldására. A kisebbségi vezetők közül a cigány, a horvát, a német és a szlovák feltétel nélkül támogatta a névjegyzék bevezetését, míg mások vagy elvetették, vagy csak módosításokkal tudták volna azt elfogadni.

Az Oktatási bizottság egy tartózkodás mellett támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

Kövesi Vilmos, a Független Cigány Kerekasztal Országos Szövetségének elnöke megküldte Szászfalvi Lászlónak a szervezetnek a törvénymódosítással kapcsolatos állásfoglalását. Másnap ismételten levelet küldött az EJKVB elnökének, amelyben különösen a kisebbségi választói névjegyzékkel szembeni elutasításának adott hangot, és a helyett, a manipulációk kiszűrésére a megyei választási bizottság felügyeletét és helyi etikai bizottságok felállítását javasolta. A véleményeket és javaslatokat Szászfalvi László április 5-i válaszlevelében köszönte meg.

2005. május 31.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.


<*Lablec*>