Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Névmutató: Hartyányi Jaroszlava


2003. december 1.

Mádl Ferenc köztársasági elnök találkozott az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, akik közül csak a lengyel kisebbségi vezető nem tudott jelen lenni. A megbeszélés középpontjában a kisebbségi joganyag módosítása és a parlamenti képviselet megteremtése szerepeltek. Az államfő megítélése szerint fontos volt, hogy a készülő módosítás kellő egyeztetés mellett jöjjön létre, mert egyes rendelkezései, így a névjegyzék kérdésében, komoly nézetkülönbségek vannak a kisebbségi elnökök között. Hartyányi Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke a találkozót követően elmondta, hogy a névjegyzékek rendszerének kialakítását a nagyobbak (cigányok, németek, szlovákok) támogatták, míg a kisebbek ellenezték azt, a horvát és szlovén képviselők pedig nem nyilvánítottak véleményt.

2004. február 26.

A NEKH-ben tanácskozást tartottak a törvénytervezetről, amely az utolsó alkalom volt az országos kisebbségi önkormányzati képviselők számára, hogy kifejezzék a véleményüket a tervezett szövegről. A megbeszélésen jelen volt Szabó Vilmos, Papp Imre, az IM helyettes államtitkára, valamint Luczay Zsuzsanna, a BM főosztályvezetője. Az Etnonet megállapítása szerint, amíg egyes kisebbségek összességében elégedettek voltak a tervezettel, addig az elutasító közösségeknél a „korábban tapasztalt éles elutasítás csendes morgássá szelídült.” Hartyányi Jaroszlava szerint „tudomásul vesszük, hogy ránk erőltetik a választói névjegyzéket.” Heinek Ottó ezzel szemben az elégedettségét hangsúlyozta, és szerinte elhárult annak a veszélye, hogy a kormány esetleg felpuhítja a szabályozást.

2007. szeptember 13.

Az augusztus végi szándéknyilatkozatot követően, Kállai Ernő kezdeményezésére megalakult a II. Kisebbségi Kerekasztal Budapesten. Az alapítás után a kisebbségi biztos és a kisebbségi vezetők egyeztetést folytattak a parlamenti képviseletről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formákról, illetve a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről. Elhangzott, hogy a kisebbségi érdekképviseletek a közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják elérni. Kreszta Traján a találkozón elmondta, hogy a legfontosabb feladataiknak a kulturális autonómia megteremtését és az intézményeik megvédését tekintik. Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke azt kérte, hogy a kisebbségi biztos a tizenhárom kisebbség egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava ukrán kisebbségi vezető szerint a kulturális autonómia nem sérül sem a Kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani hivatali képviselettel.


<*Lablec*>