Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Fiatal Demokraták Szövetsége


1992. október 2.

A FIDESZ sajtótájékoztató keretében üdvözölte, hogy hosszú késés után megkezdődött a kisebbségi törvény parlamenti vitája. Fodor Gábor ugyanakkor elmondta, hogy a kisebbségek a tervezet több pontjával nem értenek egyet (taxáció, kisebbségi önkormányzatok létrehozása), és a dokumentum egészét nem is állt módjukban megismerni. Hangsúlyozta, hogy a párt a kisebbségek véleményét is figyelembe véve kívánja kialakítani a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. Németh Zsolt pedig kiemelte, hogy fontosnak tartja a határon túli kisebbségi szervezetek véleményét, de mindenekelőtt inkább a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumkeresést.

Három magyarországi szlovák szervezet (Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Írók Csoportja, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) – egy, a kisebbség helyzetéről rendezett pozsonyi konferencián – közös nyilatkozat adott ki, amely szerint „Magyarországon a genocídium jegyeit hordozó céltudatos asszimiláció folyik”, míg a „Szlovákia területén élő nemzetiségek helyzete példaadó, jogaik magasan fölötte vannak az európai mércének.” Az aláírók szükségesnek tartották azt, hogy Magyarország sürgősen alkosson új alkotmányt és a kisebbségek jogait biztosító törvényt. A tanácskozást már befejezése előtt elhagyta Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke.

Kaltenbach Jenő „Kisebbségi magna charta” címmel cikket jelentetett meg a Magyar Hírlapban, amely a Bolzanoi Európa Akadémia által kidolgozott „Az európai népcsoportok alapvető jogainak egyezményére” támaszkodva ismertette és elemezte a hazai kisebbségi törvényjavaslat megoldásait. Fő hiányosságaiként azt rótta fel, hogy nem elég differenciált az alkalmazott kisebbségi önkormányzati mechanizmus, nincs kiépítve az ellenőrzés, illetve nem eléggé egyértelmű a kulturális autonómia és annak pénzügyi garanciái sem.

1992. október 12.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Balogh Gábor, a független képviselők vezérszónoka a javaslat számos pontját bírálta. Jakab Róbertné (MSZP) szlovák nyelvű felszólalásában pozitívumokat és negatívumokat egyaránt felsorolt. Ez utóbbiak között említette a kisebbségek meghatározását, a csekély hatásköröket és a deklaratív jellegű rendelkezéseket. Speidl Zoltán (MDF) elismerte, hogy nem lehet azt pontosan tudni, hogy kiknek is, hány embernek és milyen kisebbségeknek hozzák meg a jogszabályt. Szerinte a kisebbségeken belül is nagy a megosztottság, hatalmi harcok dúlnak, amelyekből egyesek politikai tőkét is kovácsolnának. Hága Antónia (SZDSZ) visszautasította a kisebbségi szervezetek bírálatát, Németh Zsolt (FIDESZ) pedig kijelentette, hogy a javaslat nem jó, és nem indokolt róla olyan pátosszal beszélni, ahogy azt szerinte a kormánypárti képviselők tették.

1993. január 28.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülése, amelynek napirendjén a törvényjavaslat személyi hatálya, illetve az egyéni és kollektív jogok szerepeltek. Az ügyrend elfogadása mellett ezekben a kérdésekben politikai megállapodás is született. Elfogadták tehát a honos kisebbségek definícióját, a közösségek taxációjának átkerülését a zárórendelkezések közé, valamint a felsorolás bővítésének lehetőségét. Tisztázatlan maradt azonban a héber nyelv esetleges felvétele, illetve az, hogy mely szerv döntsön az esetlegesen jelentkező új kisebbségekről. Néhány kérdés kivételével így az első három fejezet tárgyalása lezárult. Megállapodtak abban is, hogy a tárgyalássorozat lezárulta után tartanak egy konzultatív-tájékoztató fórumot a Kisebbségi Kerekasztal és a kisebbségi vezetők részére. A FIDESZ az ülés végén benyújtotta a párt javaslatát az országos önkormányzatok létrehozásáról, amelyet elektorok delegálása, illetve választása útján képzelt el.

1993. február 19.

Az Új Magyarország összeállításában, parlamenti képviselőket kérdeztek meg a kisebbségi törvényjavaslat ügyében. Speidl Zoltán a főbb rendelkezéseket ismertetve, kiemelte, hogy az ET hangsúlyozta: a magyarországi javaslat Európában példa nélkül, a kisebbségek kollektív jogaival is foglalkozik, amely mintaként, hivatkozási alapként szolgálhat nemcsak a környező országokban, hanem az egész kontinensen is. Mészáros István szerint viszont a szöveg jelentős átdolgozásra szorul, főleg a kulturális autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság terén. Fodor Gábor elmondta, hogy a FIDESZ a javaslatot alapjaiban elfogadhatónak tartja, hiányolja viszont a költségvetési garanciákat. Hasonlóan vélekedett Jakab Róbertné is, aki szerint néhány ponton kétségtelenül módosítandó a szöveg.

1993. március 19.

Fodor Gábor levélben kérte fel Bíró Gáspár (MDF), Bodáné Pálok Judit (NEKH), Kaltenbach Jenő (AB), Kardos Gábor (SZDSZ), Lőrincz Csaba (FIDESZ), Pálfalvy Éva (FKGP), és Wiener György (MSZP) szakértőket, hogy a megszületett hatpárti politikai megállapodás alapján április 1-éig készítsék el a normaszöveg-tervezetet, illetve vegyenek részt a hatpárti módosító indítványcsomag kidolgozásában. A szakértőket meghívta egyúttal a március 24-én tartandó első megbeszélésre is.

Ugyancsak levélben tájékoztatta Petrusán Györgyöt és más kisebbségi vezetőket arról, hogy a hatpárti tárgyalások legutolsó ülésén megszületett a politikai konszenzus, és egyúttal meghívta őt a március 25-i tájékoztató megbeszélésre.

1993. április 8.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti politikai egyeztetése a szakértői normaszöveg-javaslatról, amelynek keretében az eredetileg tervezettel ellentétben csak az első 29 paragrafusra vonatkozó szöveget tudták megtárgyalni. A FIDESZ képviselője – tekintettel a kisebbségi szervezetek igényeire – fenntartásokat fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, amely mellett azonban az MDF határozottan kiállt.

Horváth Aladár a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, hogy szükséges tágítani a javaslat nyújtotta lehetőségeket, hogy azokkal a magyarországi cigányság egésze élhessen, és ne csupán néhány, csekély számú településen lehessen kisebbségi önkormányzatokat létrehozni. Érvelt továbbá amellett is, hogy az országos önkormányzatban arányos képviseletre van szükség a kisebb és a nagyobb települések tekintetében. Végül egy olyan normatív támogatási rendszer kialakítását sürgette, amelyről nem a kormány, hanem a parlament dönthetne. Petrusán György szerint kétségtelen, hogy a törvényi lehetőségekkel nem minden kisebbség tud majd egyformán élni az eltérő feltételrendszer következtében. Úgy vélte, hogy a hazai kisebbségeknek tudomásul kell venniük: akkor jó törvényt nem lehet létrehozni.

1993. június 19.

Németh Zsolt a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy nem kizárt a további módosító indítványok benyújtása a hatpárti javaslatcsomag mellett, amelyhez jó feltételeket teremtett az, hogy a Kisebbségi Kerekasztal szakértői elkészítettek egy kiegészítő módosító csomagot. A FIDESZ-es képviselő kifejezte azon reményét, hogy ez többpárti támogatást élvez majd, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a párt egyedül nyújt be ezek közül néhányat.

1993. június 28.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott és le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amelynek során a képviselők felhívták a figyelmet a módosító javaslataikra. Németh Zsolt (FIDESZ) kiemelte, hogy Tabajdi Csabával, Mészáros Istvánnal és a Kisebbségi Kerekasztal közreműködésével dolgoznak ki csatlakozó módosító indítványokat.

1998. szeptember 8.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. Az ennek keretében felszólaló Schmidt Ferenc (FIDESZ) szerint a kisebbségi törvény már tervbe vett módosítását mielőbb meg kell oldani az egyre nagyobb számú kisebbségi önkormányzat kapcsolatának és hatáskörének a rendezése érdekében. Tabajdi Csaba (MSZP) egyetértett azzal, hogy az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus első felében módosítani szükséges a jogszabályt, amelynek tervezete már az előző kormány alatt elkészült. Kulcselemnek ennek kapcsán a települési és a kisebbségi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázását, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételét tartotta. A módosítás ügyének fontosságára hívta fel a figyelmet Hargitai János is a felszólalásában.

1998. október 21.

Megtartotta az EJKVB ad hoc bizottsága az alakuló ülését és ennek keretében a programjának megbeszélését. A bizottság tagjai a következő országgyűlési képviselők lettek: Hargitai János elnök (FIDESZ), Csapody Miklós (MDF), Tímár György (1999-ig, majd Balogh József, FKGP), Jakab Róbertné (MSZP), Tabajdi Csaba (MSZP), Fodor Gábor (SZDSZ), és ifj. Hegedűs Lóránt (Magyar Igazság és Élet Pártja).


<*Lablec*>