Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Országos Szlovén Önkormányzat


1998. március 10.

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

1999. február 19.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.

A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.

Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

2003. február 17.

Második alkalommal sem bizonyult határozatképesnek a fővárosi szlovén önkormányzat elektori gyűlése, ezért ebben a ciklusban a szlovén kisebbség nem hozhatta létre budapesti érdekképviseletét. Krányecz Ferenc, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökhelyettese szerint ennek oka az volt, hogy az autentikus szlovén elektorok nem kívántak együttműködni olyanokkal, akik szerintük nem tartoztak a közösséghez.

Ezzel az elektori gyűléssel le is zárult a fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztásának 2002-2003-as procedúrája, amely a románokat és a szlovénokat kivéve minden kisebbség esetében sikeres volt.

Heizer Antal tájékoztatása szerint elmozdulni látszik a kisebbségi választási joganyag módosításának megfeneklett ügye, ugyanis mind a BM, mind az IM elkészített egy-egy koncepciót, amelyek összedolgozása folyamatban van. Az aznapi közigazgatási egyeztetésen dől el, hogy a kormány elé mehet az egységes javaslat, vagy még további egyeztetések szükségesek. Ha a kormány megadja a jóváhagyását, akkor márciustól a nyár közepéig megtörténhetnek a társadalmi és szakmai egyeztetések.

2003. október 15.

A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.

2003. november 25.

Kisebbségi tanácskozást tartottak Szentgotthárdon, amelynek keretében Hergovich Vince, az Országos Horvát Önkormányzat alelnöke, Ropos Márton, az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Wenckl Frigyes, a Vas és Zala megyei német kisebbségi önkormányzatok szövetségének elnöke szükségesnek nevezték a választási regisztrációt, és szorgalmazták egyúttal a kulturális autonómia megvalósítását.

2004. április 28.

Heinek Ottó a Tolnai Népújságnak adott interjújában támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, amely szerinte alkalmas megoldás arra, hogy valóban a kisebbségek joga legyen önkormányzatot választani. Elmondta azt is, hogy a javaslatot egyértelműen még a horvát és szlovák önkormányzatok támogatták, de ide sorolható még valamiképpen a görög és a szlovén is.

2005. március 4.

Az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat Szentgotthárdon ünnepelte a fennállásának tizedik évfordulóját. Az ünnepségen Heizer Antal felhívta a figyelmet a készülő törvénymódosításra és hangot adott azon reményének, hogy a jövőben nem fognak olyan önjelöltek érkezni a kisebbségi önkormányzati választásokra, akik fülhallgatót viselnek, mert nem értik a kisebbségi nyelvet. Ígéretet tett arra nézve, hogy az ország a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisebbségek valós igényeit teljesítse.


<*Lablec*>