Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat


1999. február 22.

Kaltenbach Jenő a választások során feltárt visszásságokról és a megoldási javaslatairól folytatott megbeszélést a kisebbségi vezetőkkel – ezek többségével a kisebbségi képviselők egyet is értettek. A résztvevők között a legnagyobb vitát a regisztráció kérdése váltotta ki. A kisebbségi biztos közölte, hogy a vizsgálat lezárásaként több törvény módosítását és megsemmisítését kezdeményezi, illetve a választásokkal összefüggésben indítványokat intéz az Alkotmánybíróság részére is.

Hámori József, nemzeti kulturális örökség minisztere megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatos álláspontját: az alapos szakértői munka elvégzéséhez legalább két hónapos határidőt tartott szükségesnek. Ez magában foglalná a kisebbségekkel való egyeztetést, véleményeik figyelembevételét, és így az új koncepció kidolgozását.

Tabajdi Csaba, az MSZP frakcióvezető-helyettese levélben arról tájékoztatta Hargitai Jánost, hogy a párt a törvénymódosítás irányával kapcsolatban a NEKH-nek az előző kormányzati ciklusban készített problémakatalógusát tekinti meghatározónak.

Bubenkó Csaba, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. Ezek körében felvetette a kisebbségi önkormányzati középszint szükségességét, míg a kisebbségi hovatartozás esetleges regisztrálását elutasította.

2000. augusztus 3.

Lásztity Péró megküldte Kósáné Kovács Magdának, a kisebbségeknek a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénytervezetről kialakított közös álláspontját, amelyhez mellékelte az örmény kiegészítést és a lengyel önkormányzat csatlakozó nyilatkozatát is. Közölte továbbá, hogy a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külön küldte el csatlakozó véleményét közvetlenül a BM-nek.

2003. szeptember 3.

Sutarski Konrád, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke megküldte Somogyvári Istvánnak a kormány-előterjesztés koncepciójáról szóló álláspontját. A lengyel testület egyetértett a kisebbségi törvény és a választójogi szabályozás módosításával, de álláspontja szerint a névjegyzék bevezetése nem fogja a választások nagyobb tisztaságát eredményezni, hanem csupán megnehezíti azt. Pártolta továbbá a független jelölt intézményének fenntartását, de a monopolhelyzetet elkerülendő, kisebbségenként legalább két társadalmi szervezet jelöltállítását tartotta szükségesnek.

2003. október 15.

A kisebbségi törvénymódosítással kapcsolatban tanácskozást tartottak az OCÖ székhelyén, amelyen további hét országos önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, német, román, szerb, szlovén), illetve a parlamenti pártok közül egyedül a FIDESZ képviseltette magát. Az egyeztetésen részt vett Heizer Antal és Kaltenbach Jenő is. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kolompár Orbán kijelentette, hogy az OCÖ a törvénymódosítás élére kíván állni. A névjegyzékkel szembeni elutasító állásponttal kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a konkrét normaszöveg ismeretében ismételten napirendre fogják tűzni a kérdést. A résztvevő kisebbségi vezetők felkérték a kormányt, hogy egy hónapon belül készítse el a módosítások normaszövegeit annak érdekében, hogy ezután sor kerülhessen azoknak a kisebbségi önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való egyeztetésére. Heizer Antal elmondta, hogy az eredetileg tervezetthez képest hathetes az elmaradás. Jelezte, hogy amennyiben a kormány a következő ülésén elfogadja a koncepciót, akkor a normaszöveg egy hónapon készülhet el. Viszont így előreláthatólag kevés idő lesz a társadalmi vita eredményeinek a készülő törvényszövegbe való beépítésére, de az ehhez szükséges időt igyekeznek majd az államigazgatási szakaszban kigazdálkodni. Nem zárta ki végül annak a lehetőségét sem, hogy decemberben az EJKVB-hoz fog fordulni némi haladékért.

2004. január 16.

Sutarski Konrád megküldte Somogyvári Istvánnak a kisebbségi törvény módosításáról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. A lengyel elnök megismételte azon álláspontját, hogy a személyi hatályt nem kellene a magyar állampolgárokra korlátozni. Továbbá nem tartotta szükségesnek a társult országos önkormányzat intézményének bevezetését. Az elnök utóbbi két levelét az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat ülése január 24-én, utólag hagyta jóvá.

2004. január 20.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.


<*Lablec*>