Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniója


1990. Június

Az év februárjában egyes hagyományos nemzetiségi szövetségek (MCKSZ, MDDSZ, MRDSZ, MSZDSZ) és néhány újonnan létrejött, ún. alternatív szervezet (Mladost Magyarországi Horvátok, Szerbek és Szlovének Ifjúsági Egyesülete, Szerb Demokratikus Szövetség, Szlovákok Szabad Szervezete, Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete) által megalakított Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniója közzétette a programnyilatkozatát. A dokumentum az augusztusra egyébként már 11 egyesületet magában foglaló ernyőszervezet célkitűzései sorolta egy, a kisebbségek igényeit tükröző nemzetiségi törvény megalkotását.

1990. június 14.

Mihaiescu György, a Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniójának elnöke Fodor Gábornak, az EJKVB, Salamon Lászlónak, az Alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnökeinek, illetve Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének írott levelében kifejtette, hogy a korszerű, európai színvonalú kisebbségpolitika alapja csak a kisebbségek bevonásával kialakított „önképviseleti autonómia” lehet. Az Unió elnöke szorgalmazta, hogy a parlamenti képviseletre vonatkozó végleges megoldás megszületése érdekében az év júniusában kerekasztal-tárgyalásokra kerüljön sor a parlamenti, miniszteriális és kisebbségi szereplők között. Szabad György június 20-án továbbította a levelet az Emberi jogi bizottságnak, kérve, hogy foglaljanak állást a javasolt tárgyalásokról. A házelnök egyúttal válaszlevelet is írt az Unió elnökének.

1990. szeptember 20.

A Magyarországi Nemzeti Kisebbségek Uniójának orgánumaként is megjelenő Cigány Újság – Közös Út ettől a számától kezdve állószedést alkalmazott egészen az 1990 decemberében megjelenő számáig. A szerkesztők hangsúlyozták, hogy az állószedést a többoldalú nemzetiségi kerekasztal-tárgyalások megindulásáig, az európai rangú nemzetiségi politika kibontakoztatása érdekében alkalmazzák. Hozzátették azt is, hogy a kisebbségek – a maguk és a haza érdekeit felelősségteljesen figyelembe véve – készen állnak ezekre a tárgyalásokra. Az állószedés az ősz folyamán úgy módosult, hogy a parlamenti képviselet sürgetése melletti második pont a nemzetiségi törvényjavaslat előkészítésébe a kisebbségi képviselet partneri bevonását szorgalmazta.


<*Lablec*>