Adatbank.ro » Kronológiák

Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


III VII XI


1984. március 8.

Magyarországi ellenzéki értelmiségiek nyilatkozatban támogatták a csehszlovákiai Charta 77, a lengyelországi Szolidaritás és az egykori Társadalmi Önvédelmi Bizottság 1984. februári nyilatkozatában foglalt célkitűzéseket és követeléseket. Követelték egyúttal az emberi jogok tiszteletben tartását, nem csupán az egyénieket, hanem a kollektív jogokét is, valamint síkra szálltak a határon túli magyar kisebbségek kulturális autonómiájának megteremtéséért. „… és gondolunk arra, ami minden magyarnak legégetőbb nemzeti gondja: a kelet-európai kisebbségek nemzeti jogfosztottságára.” (Csizmadia 1995.)

1984. július 27.

Tizenkilenc értelmiségi beadvánnyal fordult Kádár Jánoshoz, amelyben arra tettek javaslatot, hogy a következő kongresszusra való felkészülés keretében az MSZMP „avassa elsőrendű teendői közé” a magyarság sorskérdéseinek orvoslását. A javaslatok között szerepelt egy, politikusokból, írókból és tudósokból álló bizottság létrehozása, amely egy szélesebb körű tanácsadó testületre támaszkodva kísérné figyelemmel a határon túli magyarság helyzetét, és fogalmazna meg ezzel kapcsolatos javaslatokat. Az aláírókat augusztus 22-én fogadta Aczél György: a találkozón a résztvevők részletesen kifejtették a Minisztertanács (MT) bizottságaként vagy tanácsadó testületeként működő szerv létrehozására irányuló javaslatukat. A beadványról szóló, a Politikai Bizottságnak készített 1984. decemberi jelentés viszont nem tartotta indokoltnak és lehetségesnek a javasolt bizottság létrehozását, és a nem sokkal korábban létrejött nemzetiségi bizottság létét és működését sem ítélte szükségesnek „publikussá” tenni. (Csizmadia 1995.)

1984. november 1.

A szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos hazai feladatok és intézkedések politikai összehangolása céljából – korábbi kezdeményezés alapján – Nemzetiségi Koordinációs Bizottság (NKB) néven, operatív bizottság alakult a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális (TKKO), Külügyi, Agitációs és Propaganda Osztályai, valamint a Külügyminisztérium (KÜM) és a Művelődésügyi Minisztérium (MM) képviselőinek a részvételével. (Csizmadia 1995.)


<*Lablec*>