Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 6       Lapozás: 1-6

Névmutató: Dzindzisz Jorgosz


1992. november 18.

A hatpárti munkacsoport ülése, amelynek napirendjén a törvény kulturális autonómiával kapcsolatos részeinek megvitatása szerepelt.

Doncsev Toso a Fodor Gábornak küldött válaszlevelében megnevezte azt a hét személyt (Doncsev Toso, Sipiczki Mátyás, Lásztity Péró, Schneider Ágnes, Zsigó Jenő, Rózsa T. Endre, Dzindzisz Jorgosz), akik közül a három delegált alkalmanként kikerülhet.

1993. április 21.

Lezajlott az ellenzéki pártok és a Kisebbségi Kerekasztal, valamint országos kisebbségi szervezetek vezetőinek találkozója.

Doncsev Toso (Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Kisebbségi Kerekasztal elnöke), Dzindzisz Jorgosz (Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete), Karagics Mihály (Magyarországi Horvátok Szövetsége), Hambuch Géza (Magyarországi Németek Szövetsége), Zsigó Jenő (A Magyarországi Roma Szervezetek képviselője a Kisebbségi Kerekasztalban), Lásztity Péró (Szerb Demokratikus Szövetség) és Mata Mihály (Magyarországi Szlovákok Szövetsége) közös levelet írtak Szabad Györgynek és Fodor Gábornak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a pártok aláírásukkal lássák el a politikai megállapodást, mielőtt azt a kisebbségi szervezetek tanulmányozhatták és véleményezhették volna. Mindezek alapján a kisebbségi vezetők kérték az általános vita elhalasztását. Szabad György a tiltakozó levelet április 30-án tájékoztatásul továbbította a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti politikai egyeztetése a módosító indítványokról, amelynek keretében, a Kerekasztal és az országos kisebbségi szervezetek levelének ismertetését követően a jelenlévő országgyűlési képviselők valamennyi módosító indítványt aláírtak.

1998. november 25.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke a kisebbségek nevében megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségek javaslatait a kisebbségi törvény módosítását célzó egyeztetések témaköreire. Ezek szerint a törvénymódosítás főbb céljai, és az ezekhez igazodó témakörök között legyen a kulturális autonómia, a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek megteremtése, a parlamenti képviselet kialakítása, a kisebbségi jogok kiteljesítése, a választási és más jogszabályok korrekciója a visszaélések kiküszöbölésének érdekében.

A feljegyzést az EJKVB főtanácsadója december 1-én továbbította az ad hoc bizottság tagjainak, illetve Hargitai János december 16-án küldte meg a kisebbségi ombudsmannak és a NEKH elnökének. Ez utóbbiakban az ad hoc bizottság elnöke jelezte a törvény-előkészítés 1999 elején történő megkezdésének szándékát. Dzindzisz Jorgosz ugyanaznap kelt másik levelében elvetette Hargitai Jánosnak a T/338. sz. törvényjavaslathoz (a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról) kapcsolódó, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos indítványát, amelyet a képviselő végül nem is nyújtott be.

1999. február 19.

Doncsev Toso megküldte Hargitai Jánosnak, a NEKH-nek a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos álláspontját. A választási anomáliákkal kapcsolatban a jelöltállítási szabályok sokrétű, garanciális elemekkel való kiegészítését szorgalmazta annak érdekében, hogy csak az adott kisebbség képviseletére alkalmas jelöltek lehessenek megválaszthatók. A Hivatal indokoltnak tartotta a megyei szint kialakítását, a közvetett kisebbségi önkormányzat intézményének megszüntetését, a teljesítmény- és feladatarányos finanszírozás bevezetését, az országos testület törvényességi ellenőrzésének és hivatali hátterének megteremtését, valamint az intézmény-fenntartási tevékenység megerősítését.

A kisebbségi vezetők közül Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzat korábban kialakított álláspontját tudja ismertetni a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A választási visszaélések kiküszöbölésére a kisebbségi szervezetek és önkormányzatok szerepének növelését javasolta, a regisztráció bevezetését viszont ellenezte. Szorgalmazta a kisebbségi önkormányzatiság és kulturális autonómia meghatározását, azok anyagi és jogi eszközökkel való megerősítését.

Dzindzisz Jorgosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke levélben közölte, hogy a témakörökre csak később, az önkormányzat alakuló ülését követően tud választ adni, de a regisztráció ügyét már határozottan el tudta vetni. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyeztetések tárgyát az 1998. november 25-i levelében javasolt témakörök képezhetik.

Farkas Flórián a javaslatait szövegszerűen, az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva küldte meg Kósáné Kovács Magdának.

1999. március 23.

Országos Önkormányzatok Kerekasztala néven egyeztető fórumot alakított a 12 országos kisebbségi önkormányzat és a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetsége. A testület titkára Dzindzisz Jorgosz lett, az ügyvivő vezetésben pedig Farkas Flórián, Heinek Ottó és Lásztity Péró is helyet kaptak. A Kerekasztal céljai között szerepelt, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a kisebbségi és a választójogi törvények módosításáról, amelyekről már részben ki is dolgozták a javaslataikat.

2000. október 18.

Lásztity Péro és Dzindzisz Jorgosz a Kósáné Kovács Magdának írott levelükben fejtették ki azon véleményüket, amely szerint elengedhetetlennek tartják azt, hogy mielőtt a kormány kialakítja az álláspontját a kisebbségi önkormányzati választási tervezetről, egyeztetést folytasson le a kisebbségek képviselőivel egy közös megállapodás és álláspont megszületése érdekében.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék