>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Töttössy Istvánné

A kisebbségi törvényjavaslat hatpárti egyeztetésének ülésén sikerült megállapodni a finanszírozás bizonyos alapkérdéseiben, míg a kisebbségi önkormányzati formák ügyében a képviselők még nem jutottak el az egyezségig. A kialakult megállapodás érintette az országos kisebbségi önkormányzatok induló ingatlan- és tőkevagyonát, az elsősorban feladatfinanszírozásra létrejövő Alap összetételének rögzítését, a nemzetiségi oktatás normatív támogatását, valamint a személyi jövedelemadó lehetséges kisebbségi célú felhasználását. A finanszírozással kapcsolatban azonban tisztázatlan maradt többek között a települési önkormányzatoknak a kisebbségi testületek létrejöttével összefüggő kompenzálásának kérdése.

Csapody Miklós (MDF), az egyeztetés soros elnöke levélben arra kérte Töttössy Istvánnét, az MKM Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának főosztályvezetőjét, hogy a soron következő ülésre juttassa el az észrevételeit, módosító javaslatait a kisebbségek kulturális és oktatási jogaival, kulturális autonómiájával kapcsolatban.

G. Buquicchio, az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának titkára megküldte Bratinka Józsefnek, a magyar delegáció elnökének és Fodor Gábornak, a Bizottságnak a 14. ülésén (Velence, 1993. február 5-6.) jóváhagyott véleményét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 5190. számú magyar törvényjavaslatról, amelyet figyelemreméltónak és nagyon meggyőzőnek minősített. A Bizottság kétségének adott hangot ugyanakkor a százéves időkorlát megfogalmazása kapcsán, illetve javasolta a kisebbségi nyelvek bővítésének a lehetőségét is, valamint a hatálynak a vallási kisebbségekre való kiterjesztését.

Töttössy Istvánné, az MKM főosztályvezetője megküldte Fodor Gábornak a törvényjavaslat minisztériumi véleményezését, amely a cigány kisebbség nyelvi helyzetét, a bizonyos településeken kisebbségben élő magyar és más nemzetiségű tanulók oktatási jogait, az önkormányzati törvénnyel és a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatos összhangot (tanulói létszámküszöbök), illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának kérdését érintette. A főosztályvezető a nyelvhasználati fejezetet már nem tartotta módosítandónak. Az anyagot az EJKVB elnöke 25-én továbbította a képviselőknek.

Zsámpár László, a Magyarországi Vendek Szövetségének elnöke és Talabér Zsolt, a Szövetség titkára levélben arra kérték Fodor Gábort, hogy „… különös tekintettel a most készülő kisebbségi törvényre, segítse a vend etnikum újra elismertetését, a tisztázatlan kérdések megoldását.” A szervezet vezetői megküldték a Szövetség alapszabályát, bírósági bejegyzését, a KSH munkatársának levelét a vend-kérdésről, valamint Kubik Pál történész feljegyzését (A vend nép rövid története). Levelükben azt is hangsúlyozták, hogy politikai érdekektől mentesen, senki és semmilyen szervezet ellen nem kívánnak tevékenykedni, a Magyarországi Szlovének Szövetségével pedig együttműködni szeretnének. A megkeresésre Fodor Gábor április 5-én válaszolt, és ugyanabban a hónapban tájékoztatásul megküldte az anyagokat Wolfart Jánosnak is, kérve az ügyben a NEKH állásfoglalását.