>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Tóth Zoltán

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

Orbán Viktor a parlamentben fogadta a 13 hazai kisebbség képviselőit, akik előzőleg közös levélben fogalmazták meg azokat a témaköröket, amelyekről tájékoztatást akartak kapni – egyebek mellett a választási jogszabályok korrekciójáról. A miniszterelnök a találkozón arról biztosította a kisebbségi vezetőket, hogy a kisebbségi törvény módosítása az egyetértésük nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára az EJKVB kérésére, a regisztráció témaköréhez kapcsolódva elkészítette feljegyzését „A kisebbségi közhatalmi szervezetek (önkormányzatok) választásával kapcsolatos szabályozás módszerei” címmel. Az összefoglaló leszögezte, hogy a BM a szükséges politikai döntés hiányában nem dolgozhat ki a regisztrációra vonatkozó törvénytervezetet, amely megoldást a hatályos jogszabályok nem is tettek lehetővé. A továbbiakban arra tért ki, hogy melyek lehetnek a kisebbségi identitásról szóló, egyoldalú jognyilatkozat felülvizsgálatának lehetőségei. A szerző ide sorolta valamely állami szerv esetleges felhatalmazását, illetve a választópolgárok (kisebbségi szervezetek) ilyen jellegű hatáskörrel való felruházását. A kisebbségi választójoggal kapcsolatban a közjogi típusú megoldás mellett érvelt, azaz a felmerülő vita elbírálásának állami garanciái kell hogy legyenek – az aktív és passzív választójog megállapítását nem bízta volna tehát társadalmi szervezet belátására. Összefoglalóan javasolta a kisebbségi jelöltek nyilatkozatának megtámadhatóvá tételét, a kisebbségi szavazólap külön kérésre való átnyújtását, illetve a választások időbeli elkülönítését.

Tóth Zoltán, a BM helyettes államtitkára elkészítette a kisebbségi jelölőgyűlésekről szóló vitaanyagot, amely középpontjában egyrészt a települési és a kisebbségi önkormányzati választások időbeli elkülönítésének, másrészt pedig a jelölőgyűlések bevezetésének kifejtése álltak.