>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Mesterházy Attila

Németh Erika képviselő (MSZP) interpellációt nyújtott be az ICSSZEM-hez, „Miért rúgta fel a négypárti konszenzust a FIDESZ-MPSZ a kisebbségi törvénycsomagot illetően?” címmel. December 6-án Mesterházy Attila válaszában elmondta, hogy október közepén változott a párt álláspontja négy kérdésben, holott az egyik pont épp a FIDESZ kérésére került be a törvényjavaslatba. Megoldásként az államtitkár a tárgyalások teljes nyilvánosságának megteremtését javasolta, meghívva egyúttal a kisebbségi vezetőket is.

Az EJKVB 2004. évi utolsó ülésén megvitatta a kisebbségi törvényjavaslat helyzetét. Mesterházy Attila kifejezte a kormánynak a módosítás iránti elkötelezettségét, és úgy foglalt állást, hogy a javaslatot a tavaszi ülésszakon lehetne ismét tárgyalásba venni. Ígéretet tett egyúttal arra, hogy az addig négypárti keretek között zajló tárgyalásokba bevonják az országos kisebbségi önkormányzatokat is. Bírálva a FIDESZ frakció-elnökségének álláspontját, Hargitai János azt szorgalmazta a kormány képviselőjétől, hogy kezdeményezze a tervezett módosítás megvitatásának folytatását.

Az ICSSZEM közleményt adott ki a kisebbségi jogszabályok módosításáról, amely a párbeszéd fontosságát és a legvégsőkig tartó konszenzuskeresést hangsúlyozta a kisebbségek ügyében.

Az Országgyűlés plenáris ülésén közel egy év után folytatódott a törvényjavaslat általános vitája. Mesterházy Attila felrótta a FIDESZ képviselőinek, hogy 2004 októberében kiléptek a törvényjavaslatot addig övező négypárti egyetértésből, és azóta sem kaptak a párttól szövegszerű módosító javaslatokat, csupán a problémák felvetése ismert. Németh Zsolt szerint a párt benyújtott módosításokat, csak a kormány nem készített alternatív javaslatokat, és így mintha maga a kormány temetné a törvénymódosítás lehetőségét. Elmondása szerint „… valóban nagymértékben hatott ránk, hogy a kisebbségi állampolgárok nagy számban fejtették ki aggályaikat.” A nagyobbik ellenzéki párt képviselői felszólalásaikban jórészt továbbra is elvetették a névjegyzék intézményét, a megyei szint létrehozását, a személyi hatály EU-s állampolgárokra történő kiterjesztését, és a korábbiakhoz képest a kisebbségi választók és jelöltek nyilatkozattételét, illetve a jelöltek nyelvismeretét fogalmazták meg.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott és le is zárult a törvényjavaslat általános vitája. A pártok álláspontjai nem közeledtek egymáshoz: vita alakult ki arról, hogy vajon a hatályos jogszabályok alapján meg lehet-e rendezni a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián kijelentette, hogy „… olyan módosító elemet nem tudunk támogatni, amit a kisebbségek túlnyomó többsége nem tud elfogadni.” Hangot adott azon reményének is, amely szerint az elkövetkező napokban megszületik a konszenzus a szakmai egyeztetések keretében. Aznap Mesterházy Attila, Németh Erika, Godó Lajos és Bán Imre MSZP-s, illetve Németh Zsolt, Gruber Attila és Farkas Flórián FIDESZ-es országgyűlési képviselők egy sor módosító javaslatot nyújtottak be.

Az EJKVB ülésének előkészítése érdekében konzultáció Mesterházy Attila ICSSZEM politikai államtitkár és Heizer Antal stb. részvételével.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.

Az Országgyűlés plenáris ülésén megkezdődött és egyúttal le is zárult a törvényjavaslat részletes vitája, amely a közelmúltban megszületett kompromisszum pontjait érintette. Mesterházy Attila szerint sikerült szakmai megoldást, vállalható kompromisszumot találniuk. Felszólalása szerint „… az körvonalazódott a beszélgetések során, hogy olyan módosító indítványt nem tudnak a politikai pártok előterjeszteni, amely minden kisebbségi közösség számára egyformán kielégítő, egyformán jó.” Németh Zsolttal együtt ígéretet tettek arra, hogy rögtön a 2006-os kisebbségi választások után elkezdik értékelni az eredményeket.

Az Oktatási bizottság megtárgyalta a módosító javaslatokat.

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi … törvény 68. § (3) bekezdésének az AB által történő megsemmisítéséből adódó feladatokról, lehetséges megoldásokról tartottak tájékoztatót az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei részére az ICSSZEM, a NEKH, az IM, illetve a parlamenti pártok képviselői és szakértői. Mesterházy Attila bevezetőjében elmondta, hogy a továbbiakban a kedvezményes mandátum alkotmányos szabályozásának kidolgozására egy hónap áll rendelkezésre. Papp Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg elgondolt és a kisebbségi ombudsman által pártolt névjegyzék-bizottságokhoz már nincs mód visszatérni. Kompromisszumos megoldásként vetődött fel egy, a kedvezményes mandátum ügyéről szóló országgyűlési határozat elfogadása.

Az Országgyűlés plenáris ülésén Németh Erika azonnali kérdést intézett az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez „Hogyan látja a Kormány: van esélye annak, hogy a 2006. évi helyhatósági választásokon a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes rendszerben mandátumhoz jussanak?” címmel. Mesterházy Attila államtitkár válaszában elmondta, hogy aznapig kilenc tárgyalási fordulót tartottak annak érdekében, hogy elkészüljön a módosító normaszöveg. A javaslat november elejére született meg, az egyeztetések már erről zajlottak, és három verzió látszik körvonalazódni, ügyelve egyúttal az alkotmányossági aggályokra is. Németh Erika viszontválaszában jelezte, hogy bár nem ismerte meg az egyeztetések eredményét, az államtitkár válaszát elfogadja.

Mesterházy Attila a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján, Budapesten megtartott ünnepségen utalt rá, hogy bár megtörtént a kisebbségi törvény módosítása, de a politika nem tudott minden elvárást kiszolgálni a változtatással. Hozzátette azt is, hogy a jogszabály módosításával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus a kisebbségek között. Heinek Ottó a módosítást úgy értékelte, hogy az új lehetőséget is biztosít a német kisebbségnek, de továbbra sem oldotta meg a parlamenti képviselet ügyét. A hatályon kívül helyezett, kedvezményes települési önkormányzati mandátum intézményével kapcsolatban pedig kijelentette, hogy ennek ellenére megpróbálnak majd minél több képviselőt bejuttatni a helyi és megyei önkormányzatokba. Leszögezte, hogy a „törvényhozók akaratunk ellenére kényszeríttették ránk ezeket a szabályokat”, és nincs más választásuk, mint a legjobbat kihozni a kialakult helyzetből.