>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országos Választási Iroda

Az ad hoc bizottság megtárgyalta Kaltenbach Jenőnek „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának megállapításai és intézkedései az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai alapján” c. munkaanyagát, és meghallgatta az illetékes tárcák szakértőit és az országos önkormányzatok vezetőit. Hosszas vita bontakozott ki a regisztrációról, az aktív és passzív választójog esetleges korlátozásáról, amelynek hívei kisebbségben maradtak. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, hogy a BM nem támogat olyan javaslatot, amely a regisztrációra épülne, hanem sokkal inkább a választási időpontok elválasztását és a közvetlen országos kisebbségi önkormányzati választást indítványozta. A frakcióktól és a szakértőktől beérkezett vélemények alapján összefoglalták a módosítással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és problémákat is.

Ficzere Lajos, az OVB elnöke utóbb arról tájékoztatott, hogy a választási előkészítésről megtartott konzultáción öt kisebbség (bolgár, görög, örmény, szerb, ukrán) jelezte azon igényét, hogy kizárólag a saját nyelvén kívánja az országos önkormányzat elektori gyűlését megtartani annak érdekében, hogy a testületben ne tehessenek szert befolyásra az adott kisebbséghez nem tartozó személyek. Az OVI azonban szinkrontolmácsolást biztosít a helyszíneken.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

Az EJKVB ülése megvitatta a hun országos népi kezdeményezést a kormány, a NEKH, az OVI és a kisebbségi ombudsman képviselőinek, valamint az országos kisebbségi önkormányzati elnökök jelenlétében. A bizottság úgy határozott, hogy a háttéranyagok, a szakértői vélemények, és a kormány álláspontjának ismeretében, 17 nem és 4 tartózkodás mellett nem támogatja a népi kezdeményezést.

Megkezdődött a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel folyamata, amelyre július 15-ig nyílt lehetőség.

A Társaság a Magyar Zsidó Kisebbségért Egyesület sajtótájékoztatón jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a zsidóságot mint nemzeti kisebbséget közjogilag elismerjék. Rytkó Emília, az OVI elnöke szerint azonban az Egyesület idei jelöltállítására már kevés az esély, mert a szervezet nem volt regisztrálva a törvény által megkövetelt időpontig. A kezdeményezés júniustól viszont még egy hónapig folytathatta az aláírások gyűjtését. Deák Gábor, az Egyesület elnökségi tagja elmondta, készek arra, hogy négy vagy hat év múlva szerepeljenek a zsidó kisebbség jelöltjei a kisebbségi önkormányzati választásokon.

16 órakor lezárult a kisebbségi választói névjegyzékekbe történő felvétel. Heinek Ottó elmondta, hogy várhatóan hasonló nagyságrendben kerülnek megválasztásra német kisebbségi önkormányzatok, mint 2002-ben. Fuzik János is hasonló számra számított, aki szerint úgy tűnt, hogy működött a névjegyzék „szűrő”- szerepe.

Az OVI július 17-i adatai szerint összesen 195 824 választó regisztráltatta magát, ebből roma 103 812, német 45 210, szlovák 14 990, horvát 11 030, román 4 250, lengyel 3 063, ruszin 2 693, görög 2 373, szerb 2 147, örmény 2 150, bolgár 2 069, ukrán 1 044, szlovén 993.

Az OVB ülése a 365/2006. sz. határozatával elrendelte, hogy az OVI szeptember 17-ig ellenőrizze a bunyevác kisebbségi kezdeményezés összegyűjtött aláírásait.

Az OVI ülése megállapította, hogy érvényes a bunyevác kisebbségi kezdeményezés, és erről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Sárközi János József, a szekszárdi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke (Lungo Drom) sajtótájékoztatón bírálta a külön helyiségben való szavazást és a névjegyzékbe vételt, mert megítélése szerint az emberek tartanak a megkülönböztetéstől és attól, hogy névvel és lakcímmel együtt vállalják a cigányságukat.