Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 39       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 31-39

Intézménymutató: Országos Cigány Önkormányzat


1999. február 16.

Kaltenbach Jenő megküldte Hargitai Jánosnak az 1998-1999. évi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait összefoglaló, megállapításokat és intézkedéseket tartalmazó anyagát.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal helyettes vezetője megküldte Hargitai Jánosnak a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatos javaslatait. A választásokkal kapcsolatban indítványozta a helyhatósági és a kisebbségi választások eltérő időpontban való megtartását, és lehetségesnek tartotta a regisztráció bevezetését is. Más észrevételezőkhez hasonlóan felhívta a figyelmet az együttes alkalmazás nehézségeire a kisebbségi és az önkormányzati törvények vonatkozásában. Szintén szükségesnek ítélte a kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörének pontosítását, az országos testület törvényességi ellenőrzésének megteremtését.

Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke a javaslatait az eredeti törvénnyel egységes szerkezetbe foglalva, szövegszerűen küldte meg Hargitai Jánosnak. Hangsúlyozta, hogy „a regisztrációra önkormányzatunk folyamatosan kidolgoz olyan megoldást, amely a cigányság esetében gyakorlatilag is megvalósítható lesz.” Az OCÖ elképzelései szerint létre kell hozni a regionális kisebbségi önkormányzatok intézményét, és a jelentős részvételi jogokkal kibővített helyi szint felett az országos testület elvi irányításának kell érvényesülnie. Az utóbbi hivatalait az állami költségvetésnek kell finanszíroznia, és a tervezet megállapította a tiszteletdíjak kívánt mértékét is. Az OCÖ növelte volna a települési önkormányzatnak a kisebbségi testületekkel összefüggő feladatait, tisztázta volna az egyetértési jog gyakorlását, és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert.

2000. szeptember 7.

Dávid Ibolya hivatalában fogadta Farkas Flóriánt. A találkozón a kisebbségi vezető átadta azt a javaslatot, amelyet az OCÖ munkatársai készítettek a kisebbségi törvény módosításához.

2001. április 12.

Az OCÖ aláírás nélküli levélben arról értesítette Hende Csabát, az IM politikai államtitkárát, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem értenek egyet a törvénytervezetek módosítási javaslataival, és ragaszkodnak azok „visszavonásához”.

2001. május 3.

Dávid Ibolya levélben tájékoztatta Kósáné Kovács Magdát arról, hogy az OCÖ április 12-i telefaxa nyomán, a kisebbségek konszenzusának megteremtése érdekében újabb egyeztetést kezdeményeznek.

2001. november 26.

Farkas Flórián elkészítette az OCÖ közleményét a törvénytervezetekkel kapcsolatos álláspontról, amelyet Báthory János december 13-án juttatott el Kósáné Kovács Magdának. Az elnökségi közlemény szerint az OCÖ nem támogatta a két törvényjavaslat egy csomagban való benyújtását, a választási javaslat beterjesztését pedig kifejezetten indokolatlannak tartotta. Elvetette továbbá a köztes szintek (fővárosi, megyei) választási elemeit, a választások térbeli elkülönítését, a kedvezményes mandátum megszüntetését. Nem tartotta alkalmasnak a dokumentumot a visszaélések megakadályozása szempontjából sem. A 2002-es országgyűlési választások kiírása előtt, az utolsó ülésszakokon károsnak tartotta a beváltnak minősített megoldások megváltoztatását, a módosítások úgymond elsietését.

2001. december 19.

Rytkó Emília, a BM Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának hivatalvezető-helyettese levélben arról értesítette Báthory Jánost, hogy megkapta az OCÖ közleményét, de a válaszadásra nem érzi magát kompetensnek.

2002. január 7.

Báthory János levélben arra kérte Kósáné Kovács Magdát, hogy válaszoljon az OCÖ november végi közleményére.

2002. január 29.

Hargitai János és Kósáné Kovács Magda arról tájékoztatták Báthory Jánost, hogy az OCÖ novemberi közleményével kapcsolatban hivatalos bizottsági álláspont kialakítására már nem volt lehetőség a 2001. évi ülésszak bezárása után, és arra sem látnak már esélyt, hogy az előterjesztéseket még ebben a parlamenti ciklusban a plenáris ülés megtárgyalja. Ugyanezt közölték levélben Farkas Flóriánnal is.

Az EJKVB elnöke válaszlevelében köszönte meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának novemberi állásfoglalását, és tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalására ebben a ciklusban már nem kerülhet sor. Az állásfoglalást tájékoztatásul megküldte Hargitai Jánosnak is.

2003. január 11.

Botrányos körülmények között került megrendezésre az OCÖ megválasztására összehívott elektori gyűlés Budapesten, amelyet a Horváth Aladár vezette Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg. A helyszínen tartózkodó Kaltenbach Jenő szerint lesújtó volt, ami ott történt, de az elektorok nem tehettek róla, mert bele voltak kényszerítve egy rossz választási rendszerbe. Kommentálása szerint az akkori választási szabályok mellett lehetetlen tisztességesebben lebonyolítani az országos kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián, az OCÖ leköszönő elnöke, a Lungo Drom vezetője az elektoraival távozóban kijelentette, hogy mindenképpen megóvja az eredményt. A Lungo Dromnak a gyűléssel kapcsolatos panaszait az OVB megalapozatlannak találta.

2003. január 16.

A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az Országos Cigány Önkormányzat megválasztásának 12-én hajnalban megszületett eredményét. Az LB úgy foglalt állást, hogy a határozatképességnek nem csupán a regisztrációkor, hanem a szavazáskor is fenn kell állnia. Kaltenbach Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy az OVB és az LB rövid időn belül ellentétes határozatot hozott, ami annak bizonyítéka, hogy silányak a vonatkozó jogi szabályok.

A Fővárosi Szlovén Önkormányzat elektori gyűlésen az elektorok bár szinte teljes létszámban megjelentek, de mindössze három fő regisztráltatta magát, így a gyűlést február 17-én meg kellett ismételni.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék