Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 12       Lapozás: 1-10 | 11-12

Intézménymutató: Országgyűlési Biztosok Hivatala


1999. február 2.

Az ad hoc bizottság ülésén megállapodás született a hazai kisebbségi jogi rendszer továbbfejlesztéséről a meglévő tapasztalatok és felhasználható dokumentumok alapján. Az elhangzottak alapján a bizottságnak meg kellett keresnie az érdekelteket, hogy megadott témakörökben fejtsék ki véleményüket és javaslataikat. A többség elvetette azt a felmerülő elgondolást, hogy a romakérdést külön kezeljék a kisebbségi törvényben. A bizottság felkérte továbbá az OBH-t, hogy készítsen javaslatot a regisztrációról.

1999. március 18.

Az ad hoc bizottság ülése megtárgyalta az OBH vitaanyagát a regisztrációról, a BM munkaanyagát a választójoggal kapcsolatos közjogi kérdésekről, a NEKH-nek a beérkezett vélemények alapján készített összefoglalóját a legfontosabb kérdésekről és problémákról, valamint a frakciók állásfoglalását.

1999. április 8.

A kormány első olvasatban tárgyalta a három törvényt érintő, rövid távú módosítás tervezetét.

Az ad hoc bizottság ülésén szintén megtárgyalta a kisebbségi törvény rövid távú módosítását (a kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi szabályok módosításáról szóló tervezetet), az OBH újabb, a regisztrációval összefüggő vitaanyagához fűzött BM észrevételeket, illetve a parlamenti képviseletről készített IM vitaanyagot. Ez utóbbi terén további anyagok kidolgozását tartották szükségesnek. A választásokkal kapcsolatban a képviselők és a felkért szakértők állást foglaltak a két legfontosabb kérdésben, az eltérő időpontban történő választás és a jelölés módjának ügyében. Röviden tárgyaltak az Erdélyi Magyarok Egyesületének kisebbségi kezdeményezéséről is.

1999. november 22.

Az ad hoc bizottság ülése a szaktárcák, az OBH, a NEKH, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek részvételével megtárgyalta a kisebbségi törvény módosításával és a parlamenti képviselettel kapcsolatos kérdéseket. Az addigi szakértői anyagok és Kilényi Géza tanulmánya alapján áttekintették a megoldási lehetőségeket annak érdekében, hogy a NEKH és a minisztériumok el tudják végezni a kodifikációt.

2000. április 10.

Kaltenbach Jenő – a szokásos éves beszámolójának elkészülte alkalmából tartott sajtótájékoztatón – elmondta, hogy a kisebbségek számára még mindig nem teljesültek az 1993-as ígéretek, ugyanis a valóságban még nincs kulturális autonómiájuk, és nincs képviseletük az Országgyűlésben sem. A kisebbségi biztos beszámolója tartalmazta azt a tervezetet, amelyet a hivatala dolgozott ki a kisebbségi törvény módosítására. (Népszabadság)

A „Törvénytervezet a magyarországi nemzetiségek jogairól” egy sor értelmező rendelkezést tartalmazott, valamint két változatot is felvázolt az országgyűlési képviselet megteremtésére. Helyi szinten meghagyta a települési önkormányzat átalakuló, valamint a közvetlen módon, de a helyhatóságitól eltérő időpontban választandó kisebbségi önkormányzati típust, amelyek mellett rögzítette a közvetett, elektori úton szerveződő területi szintet is. A tervezet megerősíteni szándékozta a kisebbségi testületek jogi helyzetét, gazdálkodását, valamint a kulturális autonómia intézményeit.

2001. május 14.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

2001. December 1-2.

Farkas Flórián a Komlón megrendezett, „Itthon vagyunk” c. cigány kisebbségi önkormányzati konferencián, a kisebbségi törvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy nem fogadnak el semmiféle megkülönböztetést célzó választási rendszert. Varjú Gabriella, az OBH főosztályvezető-helyettese szerint a tervezet nem lehet megoldás a cigányság sajátos problémáira, mert a tizenhárom kisebbségre vonatkozó jogi szabályozás nem tud kellőképpen foglalkozni a cigányság helyzetével.

2002. október 15.

Kaltenbach Jenő a kisebbségi önkormányzati választási kezdeményezésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy „tarthatatlan a jelenlegi kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó jogi szabályozás, hiszen hazai, nemzeti kisebbségeink e törvény alapján nem tudják eldönteni, hogy az kire is vonatkozik.” Elmondta, hogy a probléma megoldására már 1997-ben jogszabály-módosítási javaslattal élt egy roma szervezet, illetve az OBH is jelezte a kifogásait a legutóbbi jelentésében, de nem történtek lépések ez ügyben.

2003. szeptember 17.

Heizer Antal egy sajtó-háttérbeszélgetésen, kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a törvény módosításának ügye egyhónapos csúszásban van, de várható, hogy a kormány a következő héten megtárgyalja a módosítási tervezetek koncepcióját. Amint ez megtörténik, akkor indulhat a BM és az IM keretében a kodifikáció, amely után újabb egyeztetés következhet az országos önkormányzatokkal. Az utóbbiak viszont nem egységesek a NEKH és az OBH által szorgalmazott kisebbségi választói névjegyzék kérdésében.

2007. szeptember 13.

Az augusztus végi szándéknyilatkozatot követően, Kállai Ernő kezdeményezésére megalakult a II. Kisebbségi Kerekasztal Budapesten. Az alapítás után a kisebbségi biztos és a kisebbségi vezetők egyeztetést folytattak a parlamenti képviseletről, a kedvezményes mandátumról, a tervezett új finanszírozási formákról, illetve a kulturális autonómia intézményeinek megerősítéséről. Elhangzott, hogy a kisebbségi érdekképviseletek a közös céljaikat összehangoltan, egymás érdekeit figyelembe véve tudják elérni. Kreszta Traján a találkozón elmondta, hogy a legfontosabb feladataiknak a kulturális autonómia megteremtését és az intézményeik megvédését tekintik. Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke azt kérte, hogy a kisebbségi biztos a tizenhárom kisebbség egységes álláspontját képviselje. Hartyányi Jaroszlava ukrán kisebbségi vezető szerint a kulturális autonómia nem sérül sem a Kerekasztal létrehozásával, sem pedig az ombudsmani hivatali képviselettel.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék