Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 42       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 41-42

Intézménymutató: Minisztertanács


1984. július 27.

Tizenkilenc értelmiségi beadvánnyal fordult Kádár Jánoshoz, amelyben arra tettek javaslatot, hogy a következő kongresszusra való felkészülés keretében az MSZMP „avassa elsőrendű teendői közé” a magyarság sorskérdéseinek orvoslását. A javaslatok között szerepelt egy, politikusokból, írókból és tudósokból álló bizottság létrehozása, amely egy szélesebb körű tanácsadó testületre támaszkodva kísérné figyelemmel a határon túli magyarság helyzetét, és fogalmazna meg ezzel kapcsolatos javaslatokat. Az aláírókat augusztus 22-én fogadta Aczél György: a találkozón a résztvevők részletesen kifejtették a Minisztertanács (MT) bizottságaként vagy tanácsadó testületeként működő szerv létrehozására irányuló javaslatukat. A beadványról szóló, a Politikai Bizottságnak készített 1984. decemberi jelentés viszont nem tartotta indokoltnak és lehetségesnek a javasolt bizottság létrehozását, és a nem sokkal korábban létrejött nemzetiségi bizottság létét és működését sem ítélte szükségesnek „publikussá” tenni. (Csizmadia 1995.)

1988. február 25.

A Minisztertanács ülését követő sajtótájékoztatón Bányász Rezső kormányszóvivő a nemzetiségi törvény kezdeményezésével kapcsolatban elmondta, hogy „jelenleg jogalkotási terveinkben nem szerepel egy új, átfogó törvényjavaslat kidolgozása. Ez persze nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben a körülmények megkívánják, ne tűzzék napirendre. Feltehetően a nemzetiségek jogállásának az érvényes nemzetközi megállapodásokon és deklarációkon is alapuló, korszerű jogi szabályozása nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy új nemzetiségi törvény megalkotása rendkívüli előkészítést, a nemzetiségi szövetségek és egész közvéleményünk cselekvő részvételét is igényli.”

1988. március 25.

A Minisztertanács ülése meghatározta az 1988-1990 közötti időszak jogalkotási feladatait a 2014/1988. sz. határozatában, amely 1989. II. félévére irányozta elő a nemzetiségi törvény megalkotását.

A Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság ülése.

1988. május 25.

A Berecz János által elkészített „Feladatterv az MSZMP országos pártértekezlete állásfoglalásának végrehajtásához (tervezet)” c. dokumentum a 24. pontban, a Minisztertanács feladatai körében említette a nemzetiségi törvényt.

Radics Katalin megküldte a munkacsoport tagjainak a május 17-ei nemzetiségpolitikai ülés emlékeztetőjét, Herman József feljegyzését, a baranyai tanácsrendeletet, valamint a Művelődéspolitikai Munkaközösség „Nemzet, nemzetiség, reformpolitika” c. anyagát.

1988. június 7.

A Berecz János által kidolgozott újabb változat, a „Feladatterv az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtásához (a Politikai Bizottság javaslata)” c. dokumentum változatlanul a Minisztertanács számára ajánlotta a nemzetiségi törvényjavaslat kidolgozását.

A HNF Országos Titkársága elfogadta a Propaganda és Művelődési Osztály május 25-ei beszámolóját a nemzetiségi kongresszusok előkészítő munkálatairól. A jelentés megállapította, hogy „társadalmi igényt fogalmazott meg és terjesztett az Országgyűlés elé a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága vezető titkára nemzetiségi törvény megalkotását javasolva. A törvény politikai előkészítésének munkálatai folynak, ebben részt veszünk.”

1988. június 16.

A Minisztertanács ülése tájékoztatást kapott a PB legutóbbi ülésén elhangzottakról, köztük a hazai nemzetiségek helyzetéről, és a további feladatokat összegző javaslatról készült jelentésről.

1988. július 1.

Az Országgyűlés plenáris ülésén – a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi bizottság javaslata alapján – úgy döntött, hogy felkéri a Minisztertanácsot arra, hogy a szeptemberi ülésén adjon tájékoztatást a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok irányáról, a megalkotásra kerülő jogszabályok sorrendjéről, valamint előkészítésük tervezett határidejéről.

1988. július 22.

A Minisztertanács 60/1988. sz. rendelete a július 13-án elfogadott előterjesztés alapján Pozsgay Imrét államminiszterré nevezte ki. A jogszabály értelmében az államminiszter koordinálta többek között a nemzetiségekkel összefüggő állami tevékenységet, ellátta a nemzetiségi szövetségekkel kapcsolatos állami feladatokat, illetve a kormányzati szintű döntéseket igénylő kérdésekben előterjesztéseket dolgozott ki.

1988. szeptember 22.

A Minisztertanács az „Előterjesztés a magyar-román államközi kapcsolatok fejlesztésének, kiszélesítésének munkaprogramjára” c. pont keretében, a 3238/1988. sz. határozatában egy, az államminiszter mellett működő, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó konzultatív testület létrehozása mellett döntött 1989 első felében.

1988. november 17.

A Minisztertanács az „Előterjesztés a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, azok várható ütemezéséről szóló országgyűlési beszámolóról” c. dokumentum elfogadásával állást foglalt amellett, hogy az előterjesztésben szereplő, a nemzetiségekről szóló törvényt az új alkotmány elfogadása előtt „indokolt” megalkotni. A Pozsgay Imre által kidolgozott, novemberi előterjesztés a nemzetiségekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 1989. II. félévi ülésszakára, míg az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot 1990-re irányozta elő.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék