>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Magyarországi Románok Koalíciója

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának elnöke és Ruzsa György, a Koalíció titkára Szászfalvi Lászlótól kérte a szervezet működési feltételei biztosításának támogatását, valamint jelezték a közreműködési szándékukat a kisebbségi törvény módosításának folyamatában.

Martyin Tivadar és Ruzsa György megküldték Szászfalvi Lászlónak a Magyarországi Románok Koalíciójának álláspontját és javaslatát a kisebbségi törvény módosítására vonatkozóan. „Javasoljuk a Magyarországon is működőképes Európa szerte meghonosodott civil önszerveződési struktúrákhoz való visszatérést…” A korabeli struktúra fenntartása esetén pedig a Koalíció a választási rendszer jelentős korrekcióját javasolta (népszámlálási adatok alapul vétele, helyi kisebbségi intézmény és szervezete működése, közösséghez tartozás igazolása, beleértve a nyelvismeretet, választások eltérő időpontban való megrendezése stb.). A megkeresésre Szászfalvi László október 29-én válaszolt, illetve továbbította egyúttal a román levelet Heizer Antalnak. A NEKH elnöke november 12-én köszönte meg a javaslatokat a Koalíciónak, és rámutatott arra, hogy „a jogalkotás nem a kisebbségi önkormányzati rendszer megszüntetésében, hanem továbbfejlesztésében gondolkodik.”

A Magyarországi Románok Koalíciójának elnökségi ülése megvitatta a kisebbségi és a választójogi törvénytervezeteket, és támogatásáról biztosította a kisebbségi névjegyzékek bevezetését. A Koalíció javaslata szerint a kisebbséghez tartozást valamely civil szervezet, egyházi vagy világi intézmény igazolhatná, illetve követelmény lehet az anyanyelvnek legalább társalgási szintű ismerete.

A Magyarországi Románok Koalíciójának Elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben egyet nem értését fejezte ki a január 20-i kisebbségi állásfoglalással kapcsolatban. A Koalíció a regisztrációval és a nem magyar állampolgárok választójogával összefüggő, közös kisebbségi nyilatkozati pontokat kifogásolta. A szervezet szerint az országos román testületnek nincsen érdemi alternatív javaslata a törvénymódosításhoz, és a listás választás elvetésével csupán a korabeli helyzetet kívánja megőrizni. A dokumentumot Kaltenbach Jenő február 12-én továbbította Szászfalvi Lászlónak azzal, hogy álláspontja szerint ez a nyilatkozat is igazolja a névjegyzék bevezetésének szükségességét.

Martyin Tivadar, a Magyarországi Románok Koalíciójának és Elekes Gabriella, a Fővárosi Ortodox Nők Egyesületének elnökei sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet, hogy több fővárosi kerületben és vidéki településen olyan személyek indulnak jelöltként a kisebbségi önkormányzati választásokon, akik ismerten a közösségen kívüliek, vagy a közösség számára ismeretlenek. A kisebbségi vezetők azt kívánták elérni, hogy a magyarországi román kisebbséghez nem tartozók ne kerülhessenek be a kisebbségi testületekbe. Elmondták, hogy ilyen kétes jelölteket állított a Magyarországi Román Országos Önkormányzat vezetése által létrehozott Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete. Hozzátették, hogy olyan személy is indul, aki egyben a szervezet elnöke is.

A kisebbségi választói névjegyzékek összeállításával kapcsolatban Heinek Ottó a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a németeknek külön problémát okozott az, hogy a regisztrációval egyidejűleg zajlottak le az egykori kitelepítéssel kapcsolatos megemlékezések, és akkor is a listáknak jutott a főszerep. Heizer Antal szerint a szlovéniai megoldást kell átvenni, ahol a kisebbségek vezetik a névjegyzékeket, de az új szabályozásnak köszönhetően most is könnyű rajtakapni az etnobizniszben utazókat.

Budapesti Ortodox Nők Egyesülete és a Magyarországi Románok Koalíciója Bukarestben hívta fel a romániai hatóságok és sajtó figyelmét arra, hogy megítélésük szerint nem román „betolakodók” veszélyeztetik a román kisebbségi önkormányzatok működését Magyarországon, akiknek arányát a román képviselők 40-45 százalékában jelölték meg. A két szervezet képviselője szerint a kialakult helyzethez nagyban hozzájárult az országos román önkormányzat elnöke is, aki az eredetileg tervezettnél kevésbé szigorúbb jogszabályt támogatott.