Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 11       Lapozás: 1-10 | 11-11

Intézménymutató: Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata


1998. március 10.

Heinek Ottó arról tájékoztatott, hogy a napokban a kisebbségekkel való egyeztetést követően, a megszületett egyezségek nyomán a cigány, a horvát, a német, a román, a szlovák és a szlovén országos önkormányzatok már támogatni tudták a tervezetnek a kormány elé kerülését, bár továbbra sem értettek egyet az előterjesztés minden pontjával. Józan-Jilling Mihály, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat alelnöke szerint ugyanis az el nem fogadás nagyobb hátrányt okozna a kisebbségeknek, mintha a tökéletes kidolgozáshoz ragaszkodnának.

1999. május 8.

Az Országos Horvát Önkormányzat Ügyrendi Bizottsága elkészítette a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezetét, amelyet az Önkormányzat Közgyűlése június 5-én fogadott el, majd június 17-én, Karagity István elnökhelyettes küldött meg Kósáné Kovács Magdának. A tervezet megerősítette volna a kisebbségi önkormányzatiságot és a kulturális autonómiát, kiiktatva a kihasználatlan közvetett típust, míg létrehozva a megyei kisebbségi önkormányzat intézményét. A kisebbséghez tartozás kérdésében kizárólag a jelöltek lehettek volna nyilatkozatra kötelezve, akiknek bírniuk kell a közösség (szervezet, kisebbségi önkormányzat) támogatását, és igazolniuk is a hovatartozásukat. A tervezet a honos népcsoportok felsorolásánál, a horvátsághoz sorolva feltüntette volna a bunyevácot, a dalmátot, a sokácot, a katolikus bosnyákot és a rácot is.

2001. május 14.

A módosítással kapcsolatos kormányzati állásfoglalás előkészítése érdekében egyeztető értekezletre került sor a NEKH, az IM, a BM, az OBH, az ad hoc bizottság képviselői és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei között az IM-ben.

A találkozón elhangzott, hogy remény van arra, hogy még ebben a ciklusban változzon a kisebbségi törvény, amelynek tervezetét csupán a horvát, a német és a szlovák önkormányzat tekintette tárgyalási alapnak, miközben a többi tíz elvetette azt. Báthory János szerint minden javaslatra nyitottak voltak, de ez nem jelentette azt, hogy mindenben engednének is. Megmutatkozott az is, hogy az álláspontok leginkább a választójogi rendszer változásával kapcsolatban térnek el egymástól, ugyanis a kisebbségek kifogásolták a választások tervezett időbeli elkülönítését. Tabajdi Csaba képviselő ezzel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a települési és kisebbségi önkormányzati választásokat ne időben, hanem inkább térben különítsék el egymástól.

2002. június 29.

Medgyessy Péter 41/2002. sz. határozatával, július 1-i hatállyal Heizer Antalt nevezte ki a NEKH elnökévé.

Az Országos Horvát Önkormányzat éves közgyűlésén elfogadott közlemény szerint az Önkormányzat egyik legfontosabb stratégiai célja a kulturális autonómia kiépítése lett, de ezt a folyamatot „a megfelelő törvényi szabályozás és az anyagi garanciák nélkül félbe kellett szakítani.”

2003. február 2.

Az országos román kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektori gyűlésen kivétel nélkül a békési, csongrádi és hajdú-bihari elektorokból álló Választási Szövetség elnevezésű koalíció jelöltjei jutottak mandátumhoz. A vele szemben álló Román Alternatíva Tömörülésnek egyetlen jelöltje sem nyert. A Tömörülés vezetője, Petrusán György szerint az országos testületben így Méhkerék, Gyula, Szeged és Budapest képviselet nélkül maradtak.

Az országos horvát önkormányzati választáson a baranyai elektorok kivonultak, mivel az új közgyűlésben az általuk igényelt 18 helyett csak 16 mandátumot kaptak.

2003. március 1.

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

2003. május 13.

Az országos német, szlovák és horvát önkormányzatok elnökeinek meghallgatásával ért véget az országos elnökök meghallgatás-sorozata az EJKVB előtt. Heinek Ottó a ciklus legfontosabb feladatának a joganyag korszerűsítését nevezte. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése maradéktalanul támogatta Kaltenbach Jenő koncepcióját, valamint a választói névjegyzék bevezetését is.

2003. november 25.

Kisebbségi tanácskozást tartottak Szentgotthárdon, amelynek keretében Hergovich Vince, az Országos Horvát Önkormányzat alelnöke, Ropos Márton, az Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Wenckl Frigyes, a Vas és Zala megyei német kisebbségi önkormányzatok szövetségének elnöke szükségesnek nevezték a választási regisztrációt, és szorgalmazták egyúttal a kulturális autonómia megvalósítását.

2004. április 28.

Heinek Ottó a Tolnai Népújságnak adott interjújában támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, amely szerinte alkalmas megoldás arra, hogy valóban a kisebbségek joga legyen önkormányzatot választani. Elmondta azt is, hogy a javaslatot egyértelműen még a horvát és szlovák önkormányzatok támogatták, de ide sorolható még valamiképpen a görög és a szlovén is.

2004. szeptember 14.

Kolompár Orbán bejelentette, hogy a cigány, a horvát, a német, a román és a szlovák önkormányzat vezetői levélben keresik meg a pártok vezetőit, egységes vélemény megfogalmazására kérve őket annak érdekében, hogy a kisebbségi törvény módosításának elfogadása kevésbé legyen problémás. Érvelésük szerint ugyanis senki sem szeretné, ha megszűnnének a kisebbségi önkormányzatok. Kaltenbach Jenő szerint az Országgyűlés vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék