>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Kisebbségi Egyeztető Tanács

A választásokon győztes MSZP és SZDSZ megkötötte a koalíciós megállapodást, amelynek XI. fejezete a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek ügyeit is érintette. A dokumentum szerint a koalíciós kormány támogatni kívánja a kisebbségek önszerveződésének folyamatát, a kisebbségi önkormányzatok megalakulását, a kulturális autonómia megvalósulását és kiteljesedését, valamint a parlamenti képviselet rendezését. A dokumentum szakmai-politikai egyeztető fórumként Kisebbségi Koordinációs Tanács életre hívását szorgalmazta, amely a kormány, a parlamenti pártok, a kisebbségek képviselőit, illetőleg szakértőket tömörített volna. Úgy foglalt végül állást, hogy szakértői szinten át kell tekinteni a kisebbségi törvénynek a kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítására, valamint az önkormányzatok megalakítására vonatkozó részeit, és el kell végezni a szükséges korrekciót.

Tabajdi Csaba és Wolfart János egy kétoldalú Kisebbségi Egyeztető Tanács életre hívásáról is tárgyaltak a hazai kisebbségi vezetőkkel, amelynek működési rendjét a kisebbségek alakítanák ki. A testület gondolatát üdvözölte Lásztity Péró, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint a Kisebbségi Kerekasztal egy nálánál jóval előnyösebb szerveződésnek adja majd át a helyét. Kaltenbach Jenő, az Országos Német Önkormányzat elnöke pedig kifejtette, hogy nagy várakozással tekintenek közeljövőben sorra kerülő, a miniszterelnökkel való találkozó elé, amelyen felhívhatják a figyelmet a kisebbségi oktatás és média gondjaira, illetve a parlamenti képviselet kérdésére is.

Tabajdi Csaba előadást tartott a NEKH konferenciáján, amely érintette a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kérdését: úgy értékelte, hogy a modell egésze még nem, csak részelemeiben működik, és mindezek alapján tudta megfogalmazni a továbblépés feladatait (pl. a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának tisztázása). A kisebbségi törvény módosítására korábban kitűzött 1995 végi határidőt ugyanakkor korainak tartotta, mert ehhez átfogóbb vizsgálatot, a kisebbségi önkormányzatiság teljes körű működésének megismerését ítélte előfeltételnek. A döntéshozatali egyeztetésekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy korábban a kudarcokért és az eredményekért egyaránt a kormányt lehetett felelőssé tenni, de a felelősség már megoszlik az országos önkormányzatokkal. Utalt arra is, hogy a Kisebbségi Egyeztető Tanács megakadt azon a ponton, hogy a kisebbségek miként egyeztessék a különböző érdekeiket. Az államtitkár a felszólalásában érintette a továbbiakban a finanszírozás, a kisebbségi oktatási intézmények működtetésének, a nyelvhasználat, a cigány kisebbség helyzetének, a kisebbségbarát környezet kialakításának, illetve a megyei kisebbségi önkormányzat szükségességének kérdésköreit.

Lásztity Péró közleményében arról tájékoztatott, hogy elkészült az országos kisebbségi egyeztető fórum működési szabályzatának tervezete. Megítélése szerint az új testület életre hívását többek között a kisebbségi törvény módosításának és az alkotmánykoncepció véleményezésének aktuálissá válása teszi szükségessé.