Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 59       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 51-59

I II III IV V VI VIII IX X XI XII


2004. január 5.

Szászfalvi László megküldte Hargitai János, Donáth László, Semjén Zsolt, és Suchman Tamás képviselőknek az IM-MEH és BM kormány-előterjesztések tervezeteit azzal a kéréssel, hogy január 13-ig véleményezzék azokat.

2004. január 6.

Heizer Antal az Etnonetnek elmondta, hogy várhatóan február elején a NEKH szervezésében többnapos tanácskozást rendeznek a módosítások kérdéseiről és problémáiról.

2004. január 13.

A frakcióülést követően Kövesi Vilmos bejelentette, hogy a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) felmondja a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumával kötött együttműködési megállapodást az OCÖ-ben. Az ülésen szóba került a kisebbségi joganyag módosítása is, és a frakció nem támogatta a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, és nem helyeselte azt sem, hogy ebben a kérdésben a közgyűlés többször is szavazott.

2004. január 15.

Sutarski Konrád megküldte Daróczy Istvánnak, a BM Jogi Főosztálya főosztályvezetőjének a kisebbségi választásról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. Hangsúlyozta, hogy bár a lengyel kisebbség továbbra sem értett egyet a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével, de ez ellen nem fognak tiltakozni. E helyett inkább a jelölés szigorítása, a szervezetek szerepének megerősítése mellett állt ki. Elvetette ugyanakkor a választójog magyar állampolgársághoz kötését, és a választásokon jelölő szervezetként szorgalmazta az országos önkormányzat beiktatását is.

2004. január 16.

Sutarski Konrád megküldte Somogyvári Istvánnak a kisebbségi törvény módosításáról szóló törvénytervezet kormány-előterjesztésének véleményezését. A lengyel elnök megismételte azon álláspontját, hogy a személyi hatályt nem kellene a magyar állampolgárokra korlátozni. Továbbá nem tartotta szükségesnek a társult országos önkormányzat intézményének bevezetését. Az elnök utóbbi két levelét az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat ülése január 24-én, utólag hagyta jóvá.

2004. január 17.

A Magyarországi Románok Koalíciójának elnökségi ülése megvitatta a kisebbségi és a választójogi törvénytervezeteket, és támogatásáról biztosította a kisebbségi névjegyzékek bevezetését. A Koalíció javaslata szerint a kisebbséghez tartozást valamely civil szervezet, egyházi vagy világi intézmény igazolhatná, illetve követelmény lehet az anyanyelvnek legalább társalgási szintű ismerete.

2004. január 20.

A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok közös állásfoglalást adtak ki Szászfalvi László és a bizottsági tagok számára, amely elvetette a két előterjesztést és további egyeztetéseket kezdeményezett. Megítélésük szerint a névjegyzék bevezetése nem akadályozza meg a további visszaéléseket, és e helyett inkább a jelöltállítást szigorították volna. Állást foglaltak a meglévő, kétlépcsős elektori rendszer fenntartása, és a nem magyar állampolgárok választójoga mellett is. A tervezetek elfogadása szerintük rendkívüli nehézségek elé állítanák az országos önkormányzatokat és a helyi közösségeket egyaránt. A továbbiakban szoros együttműködést kilátásba helyező önkormányzatok elfogadhatatlannak tartották az országos érdekképviseletnek „az államosítását” a kisebbségi törvény módosítása révén. Az állásfoglalást eljuttatták a köztársasági elnöknek, Heizer Antalnak, Kiss Péternek, Szabó Vilmosnak, Szili Katalinnak, Kaltenbach Jenőnek, Somogyvári Istvánnak, Daróczy Istvánnak, a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, valamint a sajtónak is.

2004. január 26.

A hét országos önkormányzat állásfoglalására válaszul a cigány, a horvát, a német és a szlovák országos kisebbségi önkormányzatok elnökei egy másik közös állásfoglalást tettek közzé, amely rávilágított arra, hogy közgyűléseik többségi szavazással támogatták a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Az elutasító állásponttal kapcsolatban pedig hiányolták a konkrét javaslatok megfogalmazását. Szabó Vilmos elmondta, hogy mindkét minisztérium dolgozik az újabb változaton, amelyet további egyeztetést követ, és tervezik a négypárti megvitatást is. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat előreláthatólag február végén terjesztik az Országgyűlés elé.

2004. január 27.

Heizer Antal a Népszabadságnak elmondta, hogy folynak az egyeztetések, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepén elfogadhatja a kormány, így az előterjesztésről az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakban tárgyalhat. A NEKH elnöke bízott abban, hogy a kormány nem a „felpuhult” változatot fogadja el, azaz a névjegyzékekre ne iratkozhasson fel bárki.

2004. január 28.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormánynak az Országgyűlés 2004. évi tavaszi ülésszakához kapcsolódó törvényalkotási programja, amely márciusra irányozta elő a két törvényjavaslat tervezett elfogadását.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék