Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 7       Lapozás: 1-7

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2003. július 4.

Az OCÖ kibővített elnökségi ülése megerősítette a június 25-i közgyűlés határozatait, köztük Kolompár Orbán elnöki tisztségét. Az önkormányzat új elnöke a korábbi vezető, Horváth Aladár leváltásának egyik okát abban jelölte meg, hogy Bársony János jogi szakértő a volt elnök megbízásából egyedül járt el a kisebbségi törvény módosítását célzó tárgyalásokra. A bizottságba Farkas Flóriánt, a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselőjét, mint az országos önkormányzat legitim képviselőjét delegálták, és ezáltal arra kérték a pártot, hogy fogadja el a törvényt az Országgyűlésben.

2003. július 7.

A kisebbségi törvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából a NEKH a Corvin hajón rendezett fogadást a magyarországi kisebbségpolitika aktív és egykori szereplőinek részvételével. Szabó Vilmos és Heizer Antal elmondták, hogy a múlt héten az IM-ben elkészült egy koncepció-tervezet, amelyet a kormány előreláthatólag szeptemberben tárgyal, amit a kodifikációs munka követ a BM-ben és az IM-ben. A kisebbségi vezetők közül többek is azt közölték, hogy a kisebbségi tárgyalódelegáció csupán egyszer, rögtön az első tárgyalást követően egyeztetett velük, és a kilencedik plenáris ülés után már csak az összefoglaló jelentést kapták meg.

Horváth Aladár a Népszabadságban megjelent, „Három hónap” c. írásában számolt be az OCÖ élén, a közelmúltban végzett munkáról. Ezek között kiemelte, hogy „a kisebbségi törvény és a kisebbségi választási törvény módosításáról folyó vita során megpróbáltuk érvényesíteni érdekeinket komoly ellenérdekekkel szemben is. (…) Ha javaslatainkat sikerül érvényesíteni, elérhető közelségbe kerülnek a választáskor meghirdetett céljaink: hogy a romák végre megválaszthassák saját vezetőiket, hogy visszaszoríthassuk az olyasféle visszaéléseket, amilyen Jászladányban is sújtott bennünket. Ugyanakkor el kell kerülnünk azt a kockázatot, amely más nemzeti kisebbségeknek és az ombudsmannak azon javaslata jelenthet a számunkra, hogy a települések roma lakosainak névsora választáskor közszemlére kitéve a bennünket esetleg veszélyeztető rasszisták örömére. Ez a kockázat visszatartaná a romák többségét attól, hogy önkormányzatokat hozzanak létre. Javaslatomra kidolgoztunk egy olyan megoldást – népgyűlés formájában történő közvetlen választás –, amellyel elkerülhető ez a csapdahelyzet, megnövelhetjük önkormányzataink számát, védve lehetünk az illetéktelen beavatkozástól.”

2003. július 8.

Megjelent Kaltenbach Jenő cikke a Magyar Hírlapban „Magyar kisebbségi politika, papíron és valóságban” címmel. Álláspontja szerint megoldásra várt a választójogi kérdések rendezése, az önkormányzati rendszer finanszírozása, a hatékony garanciarendszer, illetve 1993 óta váratott magára a kulturális autonómia kiépítése. Hiányolta a parlamenti képviselet kialakítását, mivel a kisebbségeknek az őket közvetlenül érintő kérdésekben sincsen döntő szavuk, de a döntések elmaradása miatti felelősség könnyen áthárítható az egymással megegyezni nem tudó országos kisebbségi önkormányzatokra. Kijelentette, hogy a kisebbségi törvényhez hasonló „… törvények aláássák a törvényhozás szándékainak komolyságába vetett hitet, és szélsőséges esetben az állam működőképességét veszélyeztetik.”

Bírósághoz fordult a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal annak eldöntésére, hogy vajon a kisebbségi önkormányzat elnöke önkormányzati vezetőnek vagy egy speciális bizottság elnökének minősül-e, azaz visszahívható-e vagy sem.

2003. július 9.

Fuzik János levélben arról tájékoztatta Somogyvári Istvánt, az IM közigazgatási államtitkárát, hogy egyetért az IM, a BM és a MEH-t vezető miniszter által kidolgozott, a szabályozás felülvizsgálatáról szóló kormány-előterjesztés tervezetével.

2003. július 24.

Megjelent a Magyar Közlönyben a Miniszterelnöki Hivatal közleménye a kormány 2003. II. félévi tevékenységének fő irányvonaláról, valamint a munkatervéből származó jogalkotási feladatok jegyzékéről, amely 2003 novemberére irányozta elő a kisebbségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Felelősökként az IM-et és az esélyegyenlőségi tárca nélküli minisztert jelölte meg.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék