Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 14       Lapozás: 1-10 | 11-14

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2003. március 1.

A Magyarországi Ruszinok Szervezetének tisztújító közgyűlésén önkormányzati bizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy képviseletet biztosítsanak az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatban képviselet nélkül maradt önkormányzatoknak.

Az Országos Horvát Önkormányzat alakuló ülésén a baranyai képviselők bár nem bojkottálták az ülést, de semmilyen tisztséget nem vállaltak el. Az elnökké választott Karagics Mihály az ülés után úgy nyilatkozott, hogy szükség van a hatályos kisebbségi jogok és a választójogi törvények módosítására.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatból kiszorult méhkeréki, gyulai, szegedi, budapesti, kétegyházi és magyarcsanádi román kisebbségi önkormányzati képviselők megalakították a Magyarországi Románok Koalícióját Méhkerék székhellyel. A Koalíció elnöke a település polgármestere, Martyin Tivadar lett.

2003. március 2.

Az előző nap kezdődött el és az éjszakába nyúlt az OCÖ megválasztására ismételten összehívott elektori gyűlés, amelyet másodszor a Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg, a Lungo Dromnak pedig mindössze két jelöltje került az országos testületbe.

2003. március 3.

Az Országgyűlés plenáris ülésén lezajlott a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája. Szászfalvi László expozéjában elmondta, hogy a kisebbségi ombudsmannak, a NEKH képviselőjének, az OVI vezetőjének, valamint Teleki Lászlónak a kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos meghallgatását követően döntött Láyer József javaslatára úgy az EJKVB, hogy kezdeményezi az országgyűlési határozat elfogadását. A kormány képviseletében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az IM államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány már a múlt év őszén megkezdte az egyeztetést a kisebbségekkel. A határozat tartalmával egyetértett, de nem tartotta indokoltnak konkrét határidő megfogalmazását, amelyhez viszont az ellenzék ragaszkodott. A kormány azonban rövid idő alatt megváltoztatta a határidővel kapcsolatos elutasító álláspontját.

2003. március 10.

Az Országgyűlés plenáris ülése a határozati javaslatot 220 igen, 1 nem és 105 – zömmel FIDESZ-es – tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta, és le is folytatta a javaslat részletes vitáját az Alkotmány- és igazságügyi bizottság által március 4-én benyújtott módosító javaslatokról.

2003. március 12.

Kaltenbach Jenő sajtótájékoztatón mutatta be a 2002-2003-as kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését. A kisebbségi ombudsman rámutatott arra, hogy több mint ötven olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a népszámláláskor senki sem vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Hangsúlyozta, hogy a választásokat a már régóta alkalmatlan szabályok szerint tartották meg, ami azt mutatja, hogy a jog megadásával is lehet károkat okozni. A biztos sürgette, hogy az Országgyűlés alkosson külön törvényt a kisebbségi önkormányzati választásokról, amely garantálja azt, hogy a kisebbségi közösség – választói névjegyzék segítségével – maga választhassa meg a képviselőit.

Botrányos körülmények között zajlott le az OCÖ alakuló ülése Budapesten, amely Ficzere Lajos és Kaltenbach Jenő szerint is rávilágított a kisebbségi törvény egyik hiányosságára. Nevezetesen arra, hogy nem tisztázott: kinek van joga összehívni az országos kisebbségi önkormányzat alakuló ülését.

2003. március 24.

Az Országgyűlés 354 igen, 1 nem, és tartózkodás nélkül fogadta el a kisebbségeket érintő jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről szóló 30/2003. (III. 27.) Országgyűlési határozatot, amelyben felkérte a kormányt, vizsgálja felül a kisebbségi törvényt, a kisebbségi önkormányzati választások anyagi jogi szabályait, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, és a szükséges módosításokat 2003. december 31.-ig terjessze az Országgyűlés elé. Az az igény is megfogalmazódott, hogy az előkészítés során a kormány folyamatosan egyeztessen a kisebbségek országos önkormányzataival. Az EJKVB-nak pedig figyelemmel kellett kísérnie a jogalkotási folyamatot, és a törvénymódosítás megvalósulását.

2003. március 25.

Az EJKVB ülése meghallgatta a megválasztott bolgár, görög és örmény országos önkormányzatok elnökeit. Muszev Dancso bolgár elnök többek között elmondta, hogy kezdeményezte már több országos vezetőnél, hogy a kisebb közösségek (görög, örmény, ruszin, ukrán, lengyel, bolgár) próbáljanak a törvénymódosítás ügyében egységes álláspontot kialakítani. Szkevisz Theodorosz görög elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy örömmel vette a görög kisebbségi testületekre érkezett nagyarányú szimpátiaszavazatokat.

2003. március 26.

Halász Iván és Majtényi Balázs jogász-szakértők a Népszabadságban „Regisztrálható-e az identitás?” címmel megjelent olvasói levelükben leszögezték, hogy a 2002-es kisebbségi önkormányzati választásoknak már egyértelműen az volt az üzenete, hogy a kisebbségi törvény módosításának a regisztráción kell alapulnia. A szerzők a névjegyzékek összeállítását a társadalmi szervezetek képviselőiből létrejövő, megyei szinten szerveződő kisebbségi választási bizottságokra és azok irodáira bízták volna. Szükségesnek találták azt is, hogy a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozását valamiféle minimális szavazói létszámhoz kössék.

Az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése kialakította az álláspontját a Kaltenbach Jenő által javasolt intézkedésekkel kapcsolatban, amelyről Fuzik János elnök másnap levélben tájékoztatta a kisebbségi ombudsmant. A szlovák érdekképviselet egyhangúan támogatta a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának és módosításának a szükségességét, de elvetette a választói névjegyzék bevezetését, a választások eltérő időpontban való megrendezését, illetve az országos testület közvetlen választását. Megoldásként a jelöltekkel szemben támasztott új követelmények, a passzív választójog korlátozása mellett állt ki.

2003. március 29.

Kaltenbach Jenő a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségének közgyűlésén kijelentette, hogy a szimpátia-szavazatokkal nem támogatottságot, hanem a kisebbségi ügy kisajátítását érte el a kisebbségi törvény. Javaslata szerint településenként és kisebbségenként választási listákat és névjegyzékeket kellene készíteni, amiket a közösségek maguk állítanának össze. Felvetette továbbá a jelöltség megszigorítását, a független jelölt intézményének megszüntetését, valamint a kislistás és az elektori választási rendszer átalakítását is.

2003. március 31.

Kaltenbach Jenő hivatalában fogadta az újonnan megválasztott országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit. A megbeszélésen részt vett Heizer Antal és Berki Judit, a MEH Romaügyi Hivatalának vezetője is. A találkozó célja volt, hogy megismerjék egymás és közgyűléseik álláspontját a kisebbségi joganyag időszerű kérdéseiről, a választójogi szabályok módosításának kérdéséről. Egyetértés alakult ki arról, hogy elodázhatatlan az új kisebbségi választójogi törvény kialakítása, de az aktív és passzív választójog korlátozásának lehetőségével kapcsolatban már fogalmazódtak meg aggodalmak.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék